Új mentőcsomagot állítottak össze a deviza-adósok számára

„Még a vonatkozó jogszabályok alapelveinek sem felelnek meg.” – állította Róna Péter a devizahitelek jogi megítélésével kapcsolatban. A világhírű közgazdász most ennél is továbbment, állítása szerint ugyanis hazudik, aki azt mondja, hogy a deviza-adósokat annak idején nem kényszerítették a szerződések aláírására. A devizahiteleket – mások mellett – Róna Péter is hibás hibás terméknek titulálta korábban, szakmai véleménye mellett pedig azóta is szilárdan kitart. Mindeközben – Róna Péter javaslatait felhasználva – egy új mentőcsomagot állítottak össze ellenzéki politikusok a deviza-adósok számára.

A nemzetközileg is elismert oxford-i egyetemen végzett Róna úgy látja, hogy a hitelintézetek, a közvetítők és a pénzügyi felügyelet mellett bizony, a közjegyzők is nyakig sárosak a devizahitel problémában. „A közjegyzők rendszerint úgy hitelesítették a bankok által megírt hitelszerződéseket, hogy közben pontosan tudták, az anyag hibás, ráadásul még ők maguk sem tudták azokat értelmezni. Ennek ellenére a szerződéseket közokirattá minősítették, így pedig megfosztották a hitelek felvevőit a jogorvoslat lehetőségétől.” – vélekedik a korábban egyébként egy angol bankot vezető Róna. Ezáltal ugyanis jogerős bírósági határozat nélkül lehet végrehajtási eljárásokat kezdeményezni – az adósok pedig rövid idő alatt mélyszegénységben, fedél nélkül találhatják magukat.

Lelkiismereti válságban

 „A devizahitelesek helyzete tükrözi az országunk lelkiismereti, erkölcsi válságát. Ha ebből nem tud kikeveredni Magyarország, akkor feleslegesek a politikai programok és ígéretek.” – állítja Róna ezt legújabb sajtónyilatkozatában.

"Tessék csak figyelni egy kicsit!"

 Róna szerint a közjegyzők rendszerint úgy hitelesítették a bank által megírt hitelszerződést, hogy közben pontosan tudták, hogy az anyag több sebből vérzik, és sokszor maguk a közjegyzők sem tudták értelmezni. A közgazdász szerint azzal, hogy a szerződést mindezek ellenére okirattá minősítették, a közjegyzők megfosztották az ügyfeleket a jogorvoslat lehetőségétől, és így fordulhat ma elő Magyarországon, hogy jogerős bírósági végzés nélkül is utcára tehetnek embereket.

A jogász és egyben közgazdász szerint az egész ország, minden ember számára fontos, hogy legjobb tudásunk szerint végezhessük munkánkat – mindeközben pedig a hitelintézetek ügyfeleik számára is világosan érthető szerződéseket készítsenek. „Hazugság és cinizmus azt állítani, hogy a devizahiteleseket senki nem kényszerítette a szerződés aláírására.” – fejtette ki karakteres véleményét Róna Péter.

A közgazdás egyébként azt is elmondta, a svájci frankot ki kell iktatni a rendszerből, hiszen ahhoz semmi köze a tranzakciónak. A bankok ugyanis minden esetben forintot bocsájtottak az adósok rendelkezésére, így tehát az ügyfelek kizárólag forinttal és annak kamataival tartoznak a pénzintézeteknek.

Új mentőcsomag – tényleg reményt adhat?

 Mindeközben az egyik ellenzéki párt a devizahitelesek helyzetét javítani szándékozó törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentben. A javaslat nemcsak azért érdemel említést, mert az elmúlt hónapok kormányzati ígérgetései után végre tényleges reményt adhat százezrek számára, hanem azért is, mert a javaslat alapján nem róna százmilliárdos terheket az államra. Sőt, még a bankokra sem! Az elképzelés alapján az eljárási szabályok módosításával nehezítené meg a korábban szinte automatikus végrehajtásokat, vagy a tartozások eladását. Ez pedig ösztönzőleg hatna a hitelintézetekre, hogy egyezzenek meg a hiteladósaikkal. A bankoknak ugyanis nem lenne lehetőségük automatikusan végrehajtási eljárásokat indítani, ezáltal elárvereztetni adósaik ingatlanait, ingóságait, s letiltatni fizetésüket. Kénytelenek lennének ugyanis bírósági eljárásokat is kezdeményezni ezt megelőzően – ezáltal pedig minden devizaadósság egyedi értékelést és megítélést is nyerhetne.

Kérdés azonban, hogy a kormánypártok elszenvednék-e azt a nagy presztízsveszteséget, hogy egy ilyen mentőcsomag megszavazásával az ellenzéknek adnák át az erkölcsi győzelmet a devizahitelek által okozott társadalmi problémákkal szembeni küzdelemben.