Bemutatnak a deviza-adósoknak: újabb látszatintézkedés jöhet
Kötelező lehet a forintosítás a jelzálog alapú devizahitelek esetében. Ugyan a jelenlegi kormány egyik kinevezettje, a pénzügyi jogok biztosa szerint ez egy „igazságtalan helyzet szentesítése”, úgy néz ki, mégsem tudnak (akarnak?) jobbat kitalálni a pénzügyi főguruk. Ugyan a szóbeszédek szerint némi kamatkedvezményt is kaphatnak a devizások, könnyen lehet, ismételten csak látszatintézkedés történik a devizahitelesek megsegítése érdekében. Az állam persze jól járhat a forintosítással.
A devizahiteleseknek szánt mentőcsomagot nem a Mikulás, még csak nem is Teréz Anya készíti. Ez derül ki azokból a legfrissebben nyilvánosságra kerülő információkból, amelyeket több hírportál is közzétett, mindenekelőtt a porftoliohu.
Mint ismeretes, a hitelintézetek és a kormányoldal – utóbbi kezdeményezésére – tárgyalásokat kezdett a deviza-adósok ellehetetlenült helyzetének megoldása érdekében. A hírek szerint a bankok már elkészítették terveiket, amely vélhetően megalapozhatja majd a későbbi, végleges döntés körvonalait is. A két verzió végső soron egy és ugyanaz: forintosítani gyorsan, forintosítani lassan.
Forintosítsunk – először!
Az első tervezet szerint a devizahiteleket a jelenlegi árfolyamon váltanák forintra. A svájci frank esetében ez jelenleg 242, az eurónál 300 forintos árfolyam melletti átszámítást jelent. A forintban mért adósság így rögzülne, így például egy forinterősödés esetén az adósság csökkenéséből már nem profitálnának az adósok – de a gyengüléstől is védve lennének. Hogy vonzó legyen mégis ezt választani, tőke- és/vagy kamatkönnyítést is adnának a lakáscélú devizahitelt felvetteknek. Itt az előrendő cél a törlesztőrészletek csökkentése. (Tőke- és/vagy kamatkönnyítés nélkül a törlesztőrészlet jelentősen megugrana, hiszen például a frankhitelek kamata durván 2 százalékponttal kisebb a 9,6 százalékos kamatozású forinthitelekénél.)
A részvétel első körben mindenkire kiterjedően működne (még az árfolyamgátba lépőknek is). Külön nyilatkoznia kellene annak, aki meg kívánja tartani devizahitelét.
"Most aztán lehet számolgatni"
A számítások szerint az állam sokat nyerne ezzel. A jegybank nyerne egy halom pénzt a deviza átadásával, ez egy egyszeri, akár száz-százhúsz milliárd forintra is rúgna. Plusz lesz egy durván 30 milliárdos, évenkénti kamatmegtakarítás. A kamat-, illetve tőkekönnyítés persze pénzbe kerül. Ahhoz, hogy 10 százalékkal csökkenjen a törlesztőrészlet a mostanihoz képest, durván évi 40 milliárd forintot emészt fel. 20 százalékkal kisebb törlesztőrészlethez 60 milliárd forint kell, ennek elosztása a bankok és az állam között az egyeztetések függvénye lehet.
… és a második verzió
A másik elképzelés nem sokban különbözik ettől, lényegében egy elnyújtott forintosításról van szó. Itt évek alatt vezetnék ki a devizahiteleket, valahogy úgy, hogy a hitel futamidejét lerövidítenék, de hogy ez ne járjon törlesztőrészlet-emelkedéssel, nyomban egy forinthitelbe kényszerítenék az adósokat, és ezt a forinthitelt majd csak évek múlva kéne elkezdeni törleszteni. (Az árfolyamgáthoz hasonló szisztémáról van szó.)
A fenti megoldások csak korlátolt módon jelentenének segítséget a devizahitelesek számára, elsősorban a forintosításból eredő korlátozott mértékű kedvezmények miatt. Kevés család számára jelenthet ez hosszú távú segítséget, és az is kérdéses, hogy összegszerűen és ténylegesen az összegek felvételének időpontjához viszonyítva mekkora könnyebbséget jelent arányában.
Az is érdekes egyébként, hogy a kormány által pozícióba helyezett pénzügyi jogok biztosa, Doubravszky György korábban úgy nyilatkozott, hogy a forintosítás egy „igazságtalan helyzet szentesítése lenne” a devizahitelesek szempontjából...