A bankok magatartásának, illetőleg a kölcsönszerződések jogszerűtlenségének elemzése

Több kritikai állásfoglalás is elhangzott már az úgynevezett deviza alapú kölcsön-, és hitelszerződések jogszerűségével, valamint a bankok magatartásával kapcsolatban. Egyesek szerint a devizaszerződéseket, továbbá egyes más típusú hitelügyleteket egyöntetű módon semmisnek kellene titulálni, mások szerint azonban támadhatatlanok. Az alábbiakban a semmisségre történő hivatkozás jogi szempontból történő megalapozásáról olvasható példa. Megfelelő jogi szakértelem, és a pénzügyi jogi területén szerzett releváns tapasztalat igénybevételével javaslott a hitel-, és kölcsönszerződések áttekintése.

 A hitelintézetek – ahogyan a kereskedelmi élet más szereplői – termékeiket rendszeresen hirdetik, ajánlják az ügyfélközönség számára. Ilyen ajánlat része az egyik bank által közölt alábbi termékismertető is:

"A két - devizás- kamat swap megállapodásban … a felek kétoldalú kötelezettséget vállalnak arra, hogy a két devizanemben megállapított, az ügylet futamidejének kezdetekor egyenértékű tőkeösszegeket a futamidő kezdő napján egymással kicserélik, valamint az általuk megkapott tőkeösszeg tekintetében a másik fél számára a megállapodásban rögzített módon számított, a megállapodásban rögzített gyakorisággal kamatot fizetnek. A futamidő végén a felek a tőkeösszegeket visszacserélik. A felek megállapodhatnak, hogy a tőkeösszegek csak a kamat-kalkuláció alapjául szolgálnak, a megállapodás keretében azok tényleges cseréjére nem kerül sor, ebben az esetben a tőkeösszegek névleges tőkeösszegnek tekintendők és a kamat és az elszámolás alapjául szolgálnak.”    

A befektetési tevékenységről szóló 2007. évi CXXXVIII törvény (Bft.) rendelkezései alapján elemzés alá vehető a bankok által kölcsönszerződés jogcímén az adósok nyakába sózott befektetési hitelügylet. 

A Bft. szerint a befektetési hitelek a pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitelek, amennyiben a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában [Bft. 4.§ (2) 7.p.].

Ugyancsak ez a jogszabály határozza meg a csereügylet, vagy más néven a swap fogalmát, amely egy pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában a jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után [Bft. 4.§ (2) 12.p.].
Szintén ilyen eszköz a befektetési szolgáltatási tevékenység pénzügyi eszközre vonatkozó konstrukció, amely egy pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz … vételére vonatkozó kötelezettség vállalással. [Bft. 5.§ (1) f)].

Pénzügyi eszköznek minősül a Bft. szerint az … devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet … valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, … amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető [Btf. 6.§ d)]

Befektetési deviza csereügylet [Bft. 6.§ d)] elemei:
a) egynél több adásvételi szerződés
b) amelyek közül az egyik azonnali (promt) mig a másik(ak) határidős(ek) (futures)

Ugyancsak meghatározottak az adásvétel bizonyítékai is a jogszabály által:

Az azonnali ügylet esetében:
a) a szerződés az adásvétel tárgyát meghatározza (forint a deviza-kötelezettség vállalásával szemben)
b) a pénz (Ft) a Ptk. 117 §. (2) az adós tulajdonába került (a hitelszámlán való tényleges birtokba adás folytán az a hatalmába került).
c) ennek ellenértékét a deviza kötelezettség vállalásával teljesítette
d) a vételárat a felek (valójában a hitelező) meghatározta (a Ptk 366. §. (1) szerint, amikor piaci értéket jelölt meg vételárként).

A határidős ügyletek vonatkozásában:
a) tárgya meghatározott: (deviza-kötelezettség csökkenése forint fizetése ellenében)
b) a vételárat a felek (valójában a hitelező) meghatározta (a Ptk 366. §. (1) szerint, amikor piaci értéket jelölt meg vételárként) (a Ptk. 366. §. (1) szerint).

Fentiekre tekintettel a kölcsönszerződést az alábbiak szerint minősíthetjük:

 A kölcsönszerződés befektetési tartalma a bank könyveinek perben kirendelhető könyvvizsgáló vagy tőkepiaci szakértő vizsgálatával bizonyítható. A befektetési termék leírása szerint a valós deviza forráson vagy névleges (fiktív) devizán egyaránt alapulhat. A kölcsönszerződés a hivatkozott befektetési jogszabály [Bft.) megkerülésére irányul, ezért semmis [Ptk. 200.§ (2)], és következményeként [Ptk. 237.§) az eredeti állapot (in integrum restitutio) helyreállításának vagy az érvénytelenségi ok (forint kölcsön devizában történt nyilvántartása) kiküszöbölésének van helye. Tisztességtelen kikötés semmisségi következménye is szóba jöhet a befektetési ügylet (csereügylet) deviza árfolyamkockázatának - a befektetési szabályozott tartalmú tájékoztatás hiányára is visszavezetve - egyoldalúan és indokolatlanul az adós "cserélő" fél hátrányára történt telepítése miatt [Ptk. 209.§ (1), 209/A.§ (2)], ennek folytán a kölcsönszerződésből kivezethető a CHF/HUF árfolyamkülönbözet fogyasztóra gyakorolt hátránya [93/13/EGK Irányelv 6. cikk 1. bekezdés], ezzel a megbomlott szerződési egyenjogúság helyreállítható.