Ezentúl a céges hitelszerződések is támadhatóak bírósági peres úton
Bővült az igényérvényesítés eszköztára, amely Óriási fordulatot hozhat a bírósági gyakorlatban az eladósodott cégek, önkormányzatok javára a magyarországi bankokkal szemben.
Közismert, hogy manapság milyen óriási problémát okoznak a lakossági devizahitelek visszafizetésével kapcsolatos nehézségek.
Ezeknek a hitelkonstrukcióknak az a sajátossága, hogy a bankok forintot hiteleznek adósaiknak, ugyanakkor az adósságot valamilyen devizanemben, tipikusan CHF-ben, EUR-ban vagy JPY-ben tartják nyilván. Ennek következtében az adósra az a kötelezettség hárul, hogy a kölcsön törlesztése alkalmával a forint terhére bekövetkezett árfolyam különbözettel növelve törlesszen. Ehhez járul még az, hogy a bank egyoldalúan emeli az ügyleti kamatot és a kezelési költséget, mely hiteldíj-elemeket szintén devizában tart nyilván. Emiatt sajnálatos módon egyre többször fordul elő, hogy az adósok nem tudnak megküzdeni az egyre növekvő és kiszámíthatatlan törlesztő terhekkel, ez pedig azt a következményt vonhatja maga után, hogy a fedezetbe adott lakóingatlanokat elviszi a bank. A helyzetet még nehezíti, hogy a kölcsönszerződések nyomán megszületett jelzálogszerződések szerint a bankok a jelzálog összegét is devizában tartják nyilván. E nyilvántartási érték alatt természetesen az aktuális devizaárfolyam szerint kalkulált értéket kell értenünk.
Magánszemélyek lehetőségei
Talán az is ismert, hogy – szerencsére a természetes személyek, mint adósok, (azaz a lakossági adósok) nem teljesen eszköztelenek a kilátástalannak tűnő helyzetben. A jogi szabályozás szerint a lakosság által felvett kölcsönök un. fogyasztói szerződésnek minősülnek, minek köszönhetően az adósok bankkal fennálló szerződéses vitáikat jogi útra terelhetik és ennek során hivatkozhatnak arra, hogy a bank által alkalmazott szerződéses feltételek nem felelnek meg a jóhiszeműség és a tisztesség Polgári Törvénykönyvben szabályozott követelményeinek.
Egyre több per a bankok ellen
Amint az a jogkereső közönség előtt talán ismert, egyre nagyobb számban indulnak olyan perek, melyben a fogyasztók jogvédelmet keresnek a hitelező bankkal szemben, pontosan azért, mert a banki blankettaszerződések a fenti szempontok szerint erősen vitathatóak. A jog a fogyasztókat különleges védelemben részesíti azon professzionális szervezetekkel szemben, akik általános szerződési feltételeket alkalmaznak. A fogyasztók tehát reménykedhetnek abban, hogy a fogyasztói jogvédelem körében benyújtott keresetük helyt fog és ezzel adósságterheik lényegesen javulhatnak.
Eddig a cégek hitelproblémáival senki nem foglalkozott
Érthetetlen módon ezen általános adósságválság keretein belül nem esik szó a céges hitelekről. Azaz az olyan hitelekről, amikor a kölcsönt nem magánszemély, hanem valamilyen vállalkozás veszi fel. Pedig napjaink gazdasági életére az jellemző, hogy alig van olyan magyar mikro kis- vagy középvállalkozás, amely ne vett volna fel kölcsönt ahhoz, hogy vállalkozását beindítsa vagy azt fejlessze. Gyakori, hogy egy péküzem kölcsönt vesz fel azért, hogy üzlethelyiséget tudjon vásárolni, egy szobafestő mázoló cég lízing szerződést köt, hogy eszközöket, szállítójárművet vásároljon vagy az autókereskedő azért vesz fel kölcsönt, hogy az autószalont be tudja indítani.
Amennyiben ezek is devizaalapú hitelek – márpedig többségében azok –, akkor a vállalkozások ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe, mint a lakosság.
Ezek a mikro, kis- és középvállalkozások a zálogai a lakosság jelentős része megélhetésének. Ha egy mikro vállalkozás a devizaárfolyam terhe alatt összeomlik, akkor a vállalkozócsalád megélhetésének forrása szűnik meg. Ugyanez mondható el a kis- és középvállalkozásokra azzal a kiegészítéssel, hogy ezek esetében igen nagy számban munkahelyek megszűnésével is számolni kell.
Ez az adósi kör azonban nem vehette igénybe azokat a különleges jogvédelmi eszközöket, amelyet a lakossági adósok, mint fogyasztók igénybe vehettek. Mint erről fentebb már szó volt, a fogyasztókra vonatkozó különleges jogvédelmi szabályokra csak a magánszemélyek hivatkozhattak ezidáig.
Fordulat – kilátás a vállalkozások számára
A napokban napvilágot látott polgári kollégiumi vélemény (polgári ügyekben ítélkező vezető bírók testülete egy un. kollégiumi véleményt tett közzé, amely a grémium jogértelmezési álláspontját tükrözi.
E szerint a Polgári Törvénykönyv fogyasztókra vonatkozó meghatározását nem lehet szűkítően értelmezni, így fogyasztónak minősülhet egy vállalkozás is, ha a szerződést szakmai tevékenysége körén kívül egy professzionális szervezettel köti meg. Ez a meghatározás alkalmazható a bankokkal kötött céges devizaalapú hitelekre is.
Ez azért komoly előny, mert fogyasztói jogvitában a fogyasztókkal szerződő félnek – tehát nem a fogyasztónak hanem a banknak – kell bizonyítani, hogy a szerződés tartalmának kialakítása során jóhiszeműen és a tisztesség etikai és egyben jogi követelményeinek megfelelően járt el. Ez pedig nem lesz könnyű feladat a bankok számára.
Ez a változás tehát egy teljesen új perspektívát hozhat el, a visszafizethetetlen hitelek miatt csőd közeli, vagy akár felszámolási eljárás alá került cégek számára.
(a szerző jogász)
(A blog jogi szakértője- volt bankfelügyeleti és államkincstári osztályvezető jogász- ingyenes jogi tanácsadást nyújt)
Kapcsolódó cikkek:
Kijutás az adósságcsapdából:
hitelkarosultak.blog.hu/2012/03/12/mit_tehet_ma_egy_devizahitel_ados_kijutas_az_adossagcsapdabol
