Mit tehet ma egy devizahitel-adós, ha végtörleszteni akart, de a bank meghiúsította?
A kívülállóknak és az elemzőknek a tavalyi év talán legvitatottabb kormányzati intézkedése, a devizahitelesek egy részének pedig lakóingatlanuk visszaszerzését és az adósságcsapdából való kimenekülést jelentette a már véglegesen lezárult, kötött árfolyamon való végtörlesztés.
Mint ismeretes a vonatkozó jogszabály szerint a devizaadósok végtörlesztési szándékukat
2011. december 30-áig jelenthették be a kölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél, és a
bejelentéstől számított 60 napon belül volt lehetőségük a végtörlesztés teljesítésére.
Mértékadó szakemberek szinte azonnal jelezték, hogy a kivételes lehetőséggel csak az
érintettek elenyésző része lesz képes élni, és a többség számára más megoldást kell keresni.
A bankok egy része tisztességesen bánt az ügyfelekkel, mások viszont azonnal megkezdték a közelharcot, hogy minél kevesebb érintett tudjon megfelelni a kritériumoknak. A számtalan késleltető technika közül az ártalmatlanok közé tartozott, amikor kitalálták, hogy csak egyszer
lehet bejelenteni a végtörlesztési szándékot december 30-áig, de ezt a fajta értelmezését a PSZÁF felülírta. Már ekkor tudni lehetett, hogy a bankok egységesen fel fognak lépni annak érdekébe, hogy valamit visszaszerezzenek a végtörlesztés miatt kieső nyereségükből. Így nem volt meglepő, hogy a későbbi árfolyamgát bevezetésének, a bankszövetség és a kormány tavaly december közepi megállapodásának egyik ára volt az ünnepi törvénygyár december 29-étől hatályos ajándéka, amely gyakorlatilag egy hónapot elvett az eredeti végtörlesztési határidőből. Ugyanis 2012. január 30-áig vagy át kellett utalnia a végtörlesztés teljes összegét annak, aki időben bejelentette végtörlesztési szándékát, vagy a végtörlesztéshez forint hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által szabályszerűen kiállított, folyósítási kötelezettséget vállaló nyilatkozat bemutatásával kellett igazolnia a teljesítőképességet. Ez a változtatás jelentős számú adóst fosztott meg a végtörlesztési lehetőségtől. Pórul jártak azok is, akik érvényes adásvételi szerződéssel rendelkeztek, de a vételár kifizetésére a vevő – az eredeti jogszabályi
időintervallumnak megfelelően - csak január 30-át követő időre vállalt kötelezettséget. Pórul jártak azok is, akiknek hitelkérelmét minden elfogadható indok nélkül nem bírálták el a
bankok, vagy már be sem fogadták, hiába voltak egyébként hitelképesek.
Mintegy 160 ezer devizakölcsön-adós tudott élni a végtörlesztéssel, de arról nincs statisztikai adat, hogy hány jogosult kérelem hiúsult meg. Vélhetően több ezerre tehető a pórul jártak tábora, ahogy arra a közszájon forgó történetekből következtetni lehet.
Hova fordulhat, hol kereshet jogorvoslatot, kárpótlást az a személy, akit a bankok
akadályoztak meg a végtörlesztésben, holott megvolt rá a fedezete?
Három lehetőség kínálkozik a kárpótlás irányába
1. Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás kezdeményezése
2. Polgári per indítása a bank ellen
3. Válságmenedzselést, speciális pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezet igénybe vétele
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett működő testület eljárást
kezdeményezheti az adós, mint fogyasztó. Ahhoz, hogy egy ilyen eljárás eredményes legyen, a pénzügyi intézménynek eleve alá kell vetnie magát az eljárásnak, a döntésnek, ennek hiányában csak a létrejött egyezség lesz kötelező számára. Jelenleg nem ismert olyan döntés, melynek eredményeként a bank kárpótolta volna a végtörlesztésről lemaradt ügyfelét.
Másik lehetőség kártérítés iránti peres eljárás indítása, amely összekapcsolható a
devizakölcsön szerződés tisztességtelen rendelkezéseinek megtámadásával. A kárt, és hogy azt a bank jogellenes magatartása okozta a felperes adósnak kell bizonyítani, azt hogy egyes szerződéses rendelkezés tisztességes, a banknak. Egyre több per indul bankok ellen, az eljárás elhúzódása viszont elriaszthat sok érintettet.
Azoknak, akik rendelkeztek a végtörlesztéshez szükséges összeggel, de a bank
megakadályozta, hogy éljenek a törvény által biztosított lehetőséggel, még egy, az
előzőeknél gyorsabb eredményt ígérő lehetőség kínálkozik, ha speciális, profi pénzügyi
szolgáltatót vesznek igénybe. Ismereteink szerin az ilyen, hatalmas szakember gárdával
rendelkező válságmenedzsment néhány törvényes jogi és pénzügyi eszköz alkalmazásával
véglegesen kimenti a devizaadóst a hitelből úgy, hogy az nem kerül többe, mint a
végtörlesztés összege.
Fő kérdés most az: Bele nyugodjon-e abba, hogy a bank megfosztotta a szabadulás
lehetőségtől? Semmiképpen!
Hasonló cikkek:
Kijutás az adósságcsapdából: hitelkarosultak.blog.hu/2012/03/12/mit_tehet_ma_egy_devizahitel_ados_kijutas_az_adossagcsapdabol
Mit lehet tenni a céges hitelekkel:hitelkarosultak.blog.hu/2012/03/23/mit_lehet_tenni_a_ceges_hitelekkel
(A blog jogi szakértője- volt bankfelügyeleti és államkincstári osztályvezető jogász- ingyenes jogi tanácsadást nyújt)
