A végtörlesztés miatt elszenvedett állítólagos banki veszteségek kompenzálását is célozta a Magyar Bankszövetség és a Kormány tavaly december 15-ei stratégiai megállapodása, de kifelé többnyire csak azt kommunikálták, hogy a végtörlesztésből kimaradt devizahitelesek nehézségeit jelentősen enyhítő megoldáson dolgoznak.
Nos, meg is érkezett az árfolyamrögzítés új rendszere. A vonatkozó törvénymódosítás április 1-jén lép hatályba. Az előzetes várakozások szerint az intézkedés a reménytelen helyzetbe került adósok 75-95 %-ának segíthet majd.
Nézzük meg, valóban így van-e!
Mi az árfolyamgát, árfolyamrögzítés?
Az, amikor a pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2, 5 HUF/ JPY árfolyamot alkalmaz a rendszerbe felvett adósok törlesztése elszámolása során, és nem a piaci árfolyamot.
A felvételt azok az adósok igényelhetik, akiknek devizakölcsöne – folyósításkori árfolyamon számolva – 20 millió forintnál nem volt nagyobb, és nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelmük.
Újdonság, hogy a devizakölcsön fogalmát kiterjesztették a pénzügyi lízingre is, így az új árfolyamgát-rendszerbe való felvételt 2012 végéig a lízingbe vevők is kezdeményezhetik,
amennyiben a lízingszerződést 2011. december 15-e előtt már megkötötték.
Az érintett adósokat három ütemben fogadják a bankok. Április-május a közalkalmazottak, köztisztviselők időszaka, június a minden más lakáscélú hitellel rendelkezőé, a harmadik,
szeptembertől kezdő időszakban pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelesek ügyével
foglalkoznak majd a bankok.
A gyűjtőszámla
Az árfolyamrögzítés időszaka alatt, vagyis 60 hónapig (5 év), de legfeljebb 2017. június 30-áig a gyűjtőszámlán halmozódik a rögzített árfolyam és a piaci árfolyam közötti különbség, igaz csak a kölcsön tőke része után számítva, de ez kamatozik. Vagyis az árfolyam-különbözet összegyűlt összegét kamatostul kell majd a kedvezményes időszak lejártát követően megfizetni a rendszerbe belépő adósnak.
Semmi sincs ingyen! Az, ami első látszatra könnyebbségnek tűnik, lehet, hogy a másodikra,
vagyis az ötödik év után már nehézségnek, amikor kiderül az addig felhalmozott adósság
összege. Igaz, ennek fejében az időszak alatt a tőke után nem kell kamatot fizetni, mert azt a bank és az állam fele-fele arányban átvállalja.
Nézzünk egy példát. Ha valakinek a tőkerészlete, tehát a kamat nélküli törlesztőrészlete,
havi 260 CHF, akkor a 180 forint és (a jelenlegi piaci) 243 Ft-os árfolyamkülönbség 60 hónap alatt 982 800 Ft-ra gyűlik össze, amely összeg még növekszik az ügyleti kamattal is. Az árfolyamgát időszakában az adós havi 46 800 Ft-os tőkerészt (szemben a piaci árfolyamon számolt 63 180 Ft-tal) törleszt majd, és 60 hónap alatt összesen 2 808 000 Ft-ot fog a banknak fizetni. A példa szerint a fizetési nehézséggel küszködő devizahitel-adósnak átmeneti fellélegzést jelenthet a mintegy havi 16 380 Ft-tal kevesebb kiadás, de vajon megéri?
Nézzük meg, mi történik a rendszer kifutása után
Újból piaci (ami lehet alacsonyabb, de magasabb is, mint a jelenlegi) árfolyamon kell
fizetni a törlesztőrészletet, de már a kamattal együtt, amely változó, vagyis a banki
gyakorlat szerint folyamatosan nő. A havi törlesztésekhez hozzáadódik a gyűjtőszámlán
felhalmozódott összeg és annak ügyleti kamata, így öt év múlva a jelenleginél jóval nagyobb teherrel kell szembenéznie az árfolyamgátat választó adósnak.
Kinek ajánlható?
Annak, aki jelenleg is jó adós, és az árfolyamgát időszaka alatti megtakarítása, esetleg annak befektetéséből származó nyeresége az időszak lezárást követően megnövekedő részleteire elegendő lesz.
Annak az adósnak, aki már most is csak nagy nehézségek árán fizeti a részleteket, kis
könnyebbséget jelenthet, időt nyerhet. De, ha már eddig is fizetési késedelembe esett, vagy már közel volt a bedőléshez, öt év múlva sem lesz másként a megnövekedett terhekkel.
Gondolja át, mi várható anyagi, családi életében a következő öt évben! Egzisztenciálisan tud-e erősödni, vagy egy váratlan krízishelyzet mindent felboríthat? A tényeket, a számokat vegye alapul, ne a vágyait! Gondolja át, hogy a felvett kölcsönhöz képest, most mennyi a kölcsön összege! Duplája vagy még több? Milyen hosszú a futamidő?
Ha kérdésekre nincs pozitív válasza, akkor a rögzített árfolyamon való törlesztés is csak
ablakon kidobott pénz. Ha a mostani költségvetése kevés vagy épphogy elég a törlesztésre, akkor öt év múlva is az lesz.
A pénzügyi rendszer működését ismerő személyek szerint, a devizaadósoknak kínált újabb mézesmadzag csak a bankoknak jó. Ugyanis így még legalább öt évig lehúzhatják a maradék bőrt az adósokról (és az államról az állami garancia miatt), de öt év múlva, ha sorra dőlnek be az árfolyamgáttal késleltetett hitelek, megindul majd a második nagy végrehajtási-kilakoltatási hullám.
Mindenkinek csak azt tanácsolhatjuk, jobban jár, ha előre gondolkodik! Akinél egyértelműen
látható, hogy csak késleltethető a folyamat, ne várja meg a hitel bedőlését, sürgősen kezdje meg a menekülő útvonal kiépítését!
Nem érinthetetlenek a bankok! Úgy tűnik, hogy a bírósági gyakorlat is kedvező irányba fordul az adósok, a fogyasztók szemszögéből nézve, és a bankok által alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételek megszüntethetők. De ehhez pert kell indítani az adósnak. és meg kell támadnia a kölcsönszerződése vitatható pontjait, hogy visszaszerezze pénzét!
Azoknak, akiknek nincs már idejük egy hosszadalmas procedúrára, egy gyorsabb, „Robin
Hood”-os hitelmentés (életmentés) ajánlott. Speciális jogi-pénzügyi tanácsadó szervezetek egyedi megoldásokkal meggátolhatják a banki végrehajtást és pénzügyi szolgáltatásokkal (pl.:követelés megvásárlásával) helyreállíthatják a devizahitel-adós anyagi helyzetét.
(A blog jogi szakértője- volt bankfelügyeleti és államkincstári osztályvezető jogász- ingyenes jogi tanácsadást nyújt)
