Az előző részben már szemügyre vettünk néhány pénzintézeti trükköt, amikkel a lakáshitelért folyamodó ügyfeleket kopasztják meg. Ha netán deviza alapú hitelről van szó, akkor újabb lenyúlásokra vetemednek a hitelnyújtók.
Devizaárfolyam meghatározása. Bár deviza alapú hitelt igénylünk, a bank forintban fog nekünk folyósítani, ezért átváltja nekünk az adott devizát forintra. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy megveszi tőlünk az adott devizát, azaz vételi árfolyamon számol.
Amikor viszont törlesztünk, akkor épp fordítva: forintban fizetünk, amit szintén a bank fog átváltani nekünk devizára, mégpedig eladási árfolyamon.
Amikor viszont törlesztünk, akkor épp fordítva: forintban fizetünk, amit szintén a bank fog átváltani nekünk devizára, mégpedig eladási árfolyamon.
Egy adott időpillanatban az eladási árfolyam mindig magasabb mint a vételi árfolyam, tehát ezen az ügyleten a bank csak nyerhet.
Ezért ha pl. a folyósításkor egyből visszafizetnénk a hitelt, akkor is buknánk pár százezret, a hitelösszeg nagyságától és a pénzintézet kapzsiságától függően.
Ezért ha pl. a folyósításkor egyből visszafizetnénk a hitelt, akkor is buknánk pár százezret, a hitelösszeg nagyságától és a pénzintézet kapzsiságától függően.
Konverziós díj. Aki az előző pontnál legyintve azt gondolta, ez még elmegy egynek szódával, az most kapaszkodjon meg: nem elég, hogy a pénzintézet nagyot kaszál az átváltáson, ezért a tranzakcióért még külön díjat is felszámol.
Annyira zseniális, hogy leírom még egyszer. Ezt a díjat azért számlázzák ki nekünk, mert az átváltás során folyamatos bevételhez juttatjuk a bankot. Ugyan csak kb. párszáz forintról van szó havonta, de ez akkor is kőkemény.
Annyira zseniális, hogy leírom még egyszer. Ezt a díjat azért számlázzák ki nekünk, mert az átváltás során folyamatos bevételhez juttatjuk a bankot. Ugyan csak kb. párszáz forintról van szó havonta, de ez akkor is kőkemény.
Kezelési költség. A már felvett lakáshitelnek – a forintalapúnak is – állandó költségei is vannak. Minden hónapban pár ezerért „kezeltetni” kell (pl. ha törleszt az ügyfél, akkor be kell írni egy pipát valahová, stb.), de ezzel nincs is semmi gond. A kezelési költséget az aktuális hitelösszeg arányában határozzák meg.
A pénzintézetek azonban nem egyformán értelmezik az előző, viszonylag egyszerű mondatot. A tisztességesebbek (muhaha) minden hónapban kiszámolják a még fennálló tőketartozás x százalékát. Nagyjából így kellene ennek történnie minden esetben, de biztosan kitaláltátok már, hogy ez a módszer a legritkább.
A pénzintézetek azonban nem egyformán értelmezik az előző, viszonylag egyszerű mondatot. A tisztességesebbek (muhaha) minden hónapban kiszámolják a még fennálló tőketartozás x százalékát. Nagyjából így kellene ennek történnie minden esetben, de biztosan kitaláltátok már, hogy ez a módszer a legritkább.
Sokkal gyakoribb az, amikor évente (vagy kamatperiódusonként) nézik a meglévő hitelösszeget és így határozzák meg a kezelési költséget. Tehát hiába törlesztjük a tőkét folyamatosan, ennek kezelési költsége a következő fordulóig nem csökken.
És sajnos az is előfordul, hogy folyósításkor számolják ki ezt a költséget a teljes igényelt összegre vetítve és ezt fizettetik velünk végig a futamidő alatt. Ezt elneveztem patkány módszernek, annyira megtetszett.
És sajnos az is előfordul, hogy folyósításkor számolják ki ezt a költséget a teljes igényelt összegre vetítve és ezt fizettetik velünk végig a futamidő alatt. Ezt elneveztem patkány módszernek, annyira megtetszett.
Nagyjából ennyit sikerült összeszedni, többnyire saját tapasztalataim alapján. Ha ki szeretnétek egészíteni a listát valamivel, csak rajta.
Az utolsó 100 komment: