Tavaly óta óriási mértékben emelkedik a kilakoltatások száma és a tendencia idén - úgy tűnik - nőni fog. A devizahiteles mentőcsomagok a problémákat idáig tudták görgetni, megmenteni a több tízezer kiszolgáltatott hiteladóst azonban nem tudták. Nagy probléma, hogy a bankok közel sem tesznek meg mindent azért, hogy egy megegyezéssel a helyzet rendezésre kerülhessen a hitelintézet és az adós között.
Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján a hitelintézetek kénytelenek voltak tavaly ősszel még egy alkalommal - utóljára - keresniük a nem fizető adósokat annak érdekében, hogy megállapodjanak velük a tartozás rendezéséről. Mivel az MNB ajánlására történt a megkeresés, ezért a bankok sok esetben teljesítették azt, valódi alkuszándékuk azonban igencsak kérdéses volt.
Ezt igazolja a statisztika is: A Nemzeti Bank arról számolt be, hogy 2016 végéig 72 ezer adóst kerestek meg a hitelintézetek, közülük azonban csupán négyezerrel (!) sikerült egyezséget kötniük. Gyászos számadat.Természetesen aligha valószínű, hogy a maradék majd 70 ezer ember nem akart volna valamilyen megoldást, vagy ne lett volna kész egy áthidaló megoldásra.
A probléma az, hogy ez a mintegy 70 ezer jelzáloghiteles mára szinte teljesen egyedül maradt, őket a kilakoltatás veszélyezteti.
A bank döntése esetén ugyanis ezeknél a nem fizető adósoknál elindulhat a fedezetérvényesítés, vagyis lényegében a sokak által rettegett végrehajtás. A bankok végrehajtást kérhetnek az adós ingatlanára, de lényegében minden egyéb vagyonelemre, így gépjárművekre, számítógépekre, meg bármire. Sok esetben előfordul az is, hogy a bank eladja a követelést egy követeléskezelőnek. Ez az adósok helyzetét még tovább bonyolíthatja, a követeléskezelők ugyanis sokszor trükkös machinációknak vetik alá az adósokat a minél nagyobb pénzösszeg behajtása érdekében.
Előfordul, hogy több adós és kezes is van, akik nem tudnak egymással megegyezni. Sok esetben alacsonyabb törlesztést szeretnének az ügyfelek, mint ami a bank által nyújtható, illetve az MNB által elvárt megoldásokból adódik. Nem ritka, hogy a szükséges dokumentumok benyújtása vagy az elkészített átütemezési szerződés aláírása marad el az ügyfelek részéről. Sok adós át sem vette az ajánlással kapcsolatosan küldött leveleket, és sokakkal telefonon sem sikerült kapcsolatba lépni.
A négyezer adós háromnegyede, akivel végül sikerült megállapodni, megtarthatta az ingatlanát. A megállapodások közel fele a hitel átalakításával zárult, az adósok csaknem ötödét pedig a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programjába léptették be. A többi esetben egyéb megoldás született – közölte a jegybank korábban. Ezek között nyilván voltak olyanok is, amikor el kellett adni az ingatlant a kölcsön visszafizetése érdekében.
Egyre gyakrabban kerül sor végrehajtásra is. A pénzügyi intézmények tavaly az utolsó negyedévben 464 lakóingatlan kényszerértékesítését kezdeményezték, az év egészében pedig 1093-szor indítottak ilyen eljárást, négyszer több alkalommal, mint 2015-ben. Ebben az évben ez a szám akár több ezerre is emelkedhet, ami riasztó és tragikus számadat.
Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.
