A lengyelek a magyar devizahiteles mentőcsomag hibáiból tanulhattak
Döntöttek a lengyelek: devizahiteles mentőcsomag ugyan lesz, a bankokkal szembeni szabadságharc „magyar modelljétől” azonban inkább megkímélik magukat. Úgy tűnik, hogy a lengyelek amolyan középutat választanak, kérdés azonban, hogy mekkora segítséget jelent ez a fajta mentőcsomag az őrületes mértékekben elrugaszkodó törlesztő részletekkel küzdő lengyel hiteladósoknak. A lengyel kormány döntése nyomán pedig adódik a kérdés: Az Orbán-kormány hibázott a devizahitelekkel?
Bár itthon előszeretettel szól be néhány nagyokos a devizahiteles adósrabszolgaságba került honfitársainak, hogy „te hülye magyar, minek kellett devizahitelt felvenned?”, úgy néz ki, korántsem voltunk ezzel egyedül. A környező országok (pl. Ukrajna, Lengyelország, sb.) jelentős részében okoz még mindig problémákat a devizahitel, pedig sehol sem volt annyira kezeletlen a helyzet, mint Magyarországon.
Most, lassan tíz évvel a gazdasági világválság és a törlesztő részletek elképesztő és már arcpirító mértékű növekedése után Lengyelországban próbálják meg kezelni a helyzetet: az ottani kormány a héten jelentette be devizahiteles mentőcsomagját.
A mentőcsomag-programból úgy tűnik, hogy a lengyelek igyekeztek tanulni a magyar modell hibáiból és elkerülnék a bankokkal folytatott „orbáni” szabadságharcot.
Mivel azonban a devizahiteles mentőcsomag – bankok elleni küzdelem ide, vagy oda – itthon sem segített szinte semmit, kérdéses, hogy mennyit enyhít majd a több mint félmillió (!) lengyel adós helyzetén!
Devizahiteles mentőcsömag – lengyel módra
„Lengyel és magyar két jó barát, együtt fizeti hiteladósságát.” – élhetnénk a buta szóviccel, az adóssághalmazokon és a válságba jutott sorsokon azonban nincs kedvünk viccelődni. Mindenesetre tény, hogy már Lengyelországban is hónapok, sőt évek óta téma a devizahiteles mentőcsomag.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a bankok valósággal retteghetnek az új kormánytól. Volt szó különadóról (ismerős, ugye?), valamint arról is, hogy a devizahitelezés kapcsán az árfolyamkülönbség akár 90%-át (!!!) a bankoknak kell megfizetniük.
Végül aztán nem így lett.
Részben a hiteladósok nagy bánatára, másfelől a bankok nagy örömére. Pedig mintegy félmillió devizahitel-adós van Lengyelországban. Többségében a válság előtt közvetlenül 2007-2008-ban vették fel a hiteleket, pontosan azért, amiért a magyarok is: a törlesztési feltételek a kamatok miatt kedvezőbbek voltak, mint a hazai fizetőeszközben felvett hitelek esetében.
Nos, a lengyel kormány úgy döntött, hogy nem követi Orbán Viktorék modelljét és nem vállalja fel a küzdelmet a bankokkal szemben: Így csak közvetve próbálják rábírni a bankokat a forintosításra zlotyitosításra. Tehát, hogy a bankok devizahiteleiket konvertálják át hazai valutába. Ez még nem kötelező számukra, egyelőre csak szigorúbb tőkekövetelményeket írtak elő a devizahitelező hitelintézeteknek, akik így önként és folyamatában dönthetnek a devizahitelek átváltásáról.
A lengyel kormány döntését számos újság úgy hozta le, mint valami rendkívül „bölcs” döntést. Ezek a sajtóorgánumok azonban „elfelejtettek” szót ejteni a több százezer bajba jutott devizahitelesről, akiknek a választási kampányban azt ígérték, hogy megmentik őket.
Elviekben arról van most szó, hogy a hiteleseket majd nem a pénzügyi intézetek megszorongatásával, hanem közvetlenebb állami intézkedésekkel fogják segíteni.
Orbánék hibáztak?
A lengyelek döntése kapcsán adódik a kérdés, hogy vajon Orbán Viktorék hibáztak-e a devizahitelezés hazai kezelése kapcsán?
Úgy látszik, utólag igen sokan téves iránynak tartják a bankokkal szemben vívott szabadságharcot – aminek egyébként jóval nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Sőt, az utóbbi időben a magyar kormány egyes döntései inkább arra engednek következtetni, hogy már Orbánék sem erőltetik a bankrendszerrel szembeni keménykedést, inkább a kiegyezést keresik.
Nem hiába, ugyanis a GDP, a magyar gazdaság növekedéshez valóban szükség van egy megfelelő hitelintézeti tevékenységre. Ugyancsak nem lényegtelen, hogy sokak szerint a devizahiteles mentőcsomag olyan rosszul lett megszerkesztve, hogy – amellett, hogy a devizahiteleseknek sem segített igazán – utólag nagyobb árat fizethetünk érte: Még mindig tartja magát a szakvélemény ugyanis, amely szerint a bankok a mentőcsomag jogszabályait nemzetközi bíróságok előtt támadhatják meg mondván, hogy azok a nemzetközileg elfogadott jogelveknek nem feleltek meg. Amennyiben pedig tényleg lesznek ilyen eljárások és a hitelintézetek nyernek, úgy óriási kártérítést kell fizetnie a magyar államnak részükre, amit persze majd a magyar adófizetők zsebéből kell kivenni.
Ami tény azonban, hogy továbbra is több százezer, elvileg keresőképes, aktív korú hiteladós van Magyarországon a devizahitelezés miatt. Ez pedig a magyar lakosság tízmilliós lélekszámához képest továbbra is óriási és az egész magyar gazdaságra negatív kihatással van. Bár a lengyeleknél az Orbán-kormány elvileg többet tett és nagyobb áldozatot hozott a devizahitelesekért, ellentmondásos, hogy a magyar társadalom még mindig nyögi az elmúlt negyed évszázad egyik legnagyobb hibájának, vagyis a devizahitelezésnek a következményeit.
Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.
