Ok és lehetőség is lenne több százezer háztartás tehermentesítésére
A bankrendszer elbírná az adósságok jelentős részének elengedését – derül ki egy friss elemzésből. A tehermentesítésnek pedig erkölcsi és gazdasági okai is lennének: egyrészről a bankok és hiteleik közvetítői egyáltalán nem jártak el maradéktalanul korrekten ügyfeleikkel szemben. Másrészt pedig a magyar gazdaság számára is fontos lenne lerázni végre a lassan egy évtizede húzódó adósrabszolgaságot.
Devizahitelek ide, vagy oda, a magánadóságok láncolata minden egyes ember számára problémát jelent Magyarországon. Jelentős részt az eladósodás az oka a gazdaság impotenciájának, illetőleg az alacsony vállalkozási kedvnek is itthon. Ez nem csoda: Több százezer háztartást érintenek még most is a szinte visszafizethetetlen hiteladósságok. A számok nyelvére lefordítva: még mindig 3500 milliárd (!) jelzálogszerződés maradt a deviza alapú jelzáloghitelekből. Óriási szám.
Egy friss elemzés szerint abszolút megoldható lenne ez a probléma:
Ehhez pedig elsősorban nem a kormánynak, hanem a bankoknak kellene felelősségteljesen cselekednie: a magánadósságok egy részének elengedése ugyanis pénzügyileg abszolút vállalhatónak tűnik részükről. Ezzel a lépéssel pedig ügyfeleik és még a hitelintézetek is könnyebb helyzetbe kerülhetnének.
Adósság-elengedés? De hogyan?
Az adósság elengedésének egyik erkölcsileg és gazdaságilag is optimális verziója lenne az árfolyamveszteségekből eredő terhek elengedése – vélekedik a Pénzriport egyik elemzője, Szabó Gergely. Az adósságnak az árfolyamveszteségből eredő részének elengedése tulajdonképpen nagyon egyszerűen megvalósítható: Ebben az esetben az árfolyamveszteség az ügyfelekről a bankokra hárulna. Az elemzés megállapítja a rendkívül súlyos adatot: még mindig 3500 milliárd forintnyi devizaalapú, mára forintosított lakossági jelzálogszerződés maradt. Hogy mekkora jelentősége van teljes állományra vetítve az árfolyamveszteségnek, az a következő számadatból derül ki:az elemzés szerint ez – nem kevesebb, mint – 1500 milliárd forint.
Vagyis a bankok ekkora, őrületesen nagy összeget telepítettek rá a lakosságra – árfolyamkockázatként. Óriási biznisz – a bankoknak, óriási kockázat – a lakosságnak. Ez volt valójában a devizahitelezés magyar verziója.
Az árfolyamveszteségekből eredő adósságok elengedése azonban messze nem jelentene ekkora terhet a bankoknak! Ez ugyanis nagyjából azokra a hitelekre korlátozódna, amelyek egyébként sem kerülnének már visszafizetésre.
Az óriási állományból kb. 1000 milliárd forint a nem teljesítő hitel. Ahogyan azt az elemzés megállapítja, ezekre nem teljesülő hitelekre a bankok már 65%-os értékvesztést képeztek, emellett egyes követeléseket akár 75-80% diszkonttal adnak tovább faktorcégeknek. És ez mit is jelent?
Azt, hogy a nem teljesítő, vagy nehezen teljesítő állományra lényegében alig lenne kihatással az árfolyamveszteség elengedése. Nem úgy, mint az állomány mögött levő családokra, emberi sorsokra…
A pénzügyi intézmények igazi vesztesége elsősorban a teljesítő hitelek vonatkozásában felmerülő adósság-elengedés lenne.
Vállalható teher lenne
Nem teljesítő, nehezen teljesítő, jól teljesítő hitelállomány: Mennyi veszteséget okozna a bankoknak ez összesen?
Nos, ez az elemzés számításai szerint kb. 800 milliárd lenne egy teljes árfolyamveszteség-elengedés esetén, mind a három csoportot figyelembe véve. Egy specializáltabb, szociális helyzetet is figyelembe vevő adósságelengedés esetén azonban már csak 300 milliárd forint lenne ez a szám.
Minden nemzetgazdasági szempontot figyelembe véve, talán ez utóbbi megoldási javaslat − azaz teljes árfolyamveszteség elengedés a rászorultaknak és 50%-os mindenki másnak − tűnik a legjobbnak – vélekedik az elemzés készítője, Szabó Gergely.
Mivel pedig a bankrendszer saját tőkéje közel 3000 milliárd forint, tehát sokkal nagyobb szám, így a veszteség bár jelentős, de elviselhető lenne a bankok számára is. Az árfolyamveszteség elengedésével pedig a bankok is jobban járnának – a gazdaság beindulásával a hitelfelvételi hajlandóság is javulna, egyúttal a bankok mérlegeinek is az átláthatósága. Továbbá csökkennének a nem, vagy nehezen teljesítő hitelek csökkenésével a bankok egyes költségei is.
