Az ügyfelek után már a pénzügyi vezetés is kiszúrta magának a Lombard Lízinget
A Magyar Nemzeti Bank értésére adta a Lombard Lízingnek, hogy ha valaki fogyasztói hitelt vett fel, akkor a törvény alapján vonatkozik rá az elszámolás, illetve arra is felhívta a cég figyelmét, hogy pénzügyi intézmény utólag nem vizsgálhatja felül, hogy a fogyasztó milyen célra használta fel hitelét. Mint ismeretes, a Lombard Lízing vitatta ügyfelei fogyasztói minősítését, ezzel próbálta meg kikerülni a fizetési kötelezettségeket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) miután értesült arról, hogy a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. levélben tájékoztatja egyes ügyfeleit arról: szerződésüket nem tekinti fogyasztói kölcsönnek, ezért nem kíván elszámolni velük, adott egy tockost a pénzügyi cégnek. A jegybank jelezte, ezzel a trükkel ne próbálja meg kikerülni a társaságot terhelő fizetési kötelezettségeket.
Fogyasztó – nem fogyasztó, ez itt a kérdés!
A jegybank úgy foglalt állást, hogy ha valaki fogyasztói hitelt vett fel, akkor a törvény alapján vonatkozik rá az elszámolás. A pénzügyi intézmény utólag nem vizsgálhatja felül, hogy a fogyasztó milyen célra használta fel hitelét. Mindezt a jegybank korábban már a Magyar Bankszövetségnek és a piaci szereplőknek is határozottan jelezte.
Az MNB az ügy kapcsán felhívta a Lombard lízingcégének figyelmét: ha az a szerződéskötéskor nem állapította meg, hogy a hitelt az ügyfél fogyasztóként vagy vállalkozóként veszi fel, visszamenőlegesen nem tehet erről egyoldalú megállapításokat. Kizárólag az érintett ügyfelek bevonásával, közösen állapíthatja meg, hogy milyen minőségben történt a hitelfelvétel. A jegybank kötelezésére a Lombard lízingcégek honlapján, illetve levélben tájékoztatja ügyfeleit azok a témával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeiről.
Az MNB 308 pénzügyi intézménynél folytat témavizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az érintett piaci szereplők szabályszerűen végzik-e el a jogszabályok által előírt elszámolást és forintosítást - közölte a jegybank.
Nyomás alatt a Lombard
Mint ahogyan arról értesülni lehetett, az autófinanszírozási társaság jogsértő módon devizában számította fel a forintalapú casco-díjakat, és az árfolyam-különbözetet a fogyasztókra terhelte.
A Lombard Lízing Zrt.-nek mintegy 380 millió forintot kell visszafizetnie 14 ezer ügyfelének, miután az autófinanszírozási társaság - jogsértő módon - devizában számította fel a forintalapú casco-díjakat, és az árfolyam-különbözetet a fogyasztókra terhelte. Az erről szóló, másodfokú, jogerős határozatot február 3-án hirdette ki a Fővárosi Törvényszék, miután a Lombard Lízing fellebbezett az elsőfokú határozat ellen. A döntés nyomán a pénzintézetnek az írásba foglalt ítélet kézhezvételétől számított 60 napon belül vissza kell(ett) fizetnie az érintett fogyasztóknak a tőlük jogtalanul beszedett árfolyam-különbözetet.
A Lombard Lízing Zrt. azt követően kezdeményezett pert, hogy a pénzügyi felügyelet 2013. júliusi határozatában megállapította: a pénzügyi vállalkozás deviza alapú gépjárműhiteleihez kapcsolódó csoportos biztosítás keretében felmerülő casco díjakat - amelyeket a Lombard Lízing forintban fizetett meg a biztosítónak - jogsértő módon forint helyett devizában terhelte a fogyasztókra. A pénzügyi vállalkozás mintegy 14 ezer, casco biztosítást is tartalmazó gépjárműhitel szerződésénél azért számított fel magasabb kamatot - kamatfelárat -, mert az érintett fogyasztóknak a tőke- és kamattartozás mellett a casco díját is deviza alapon kellett megfizetniük a kamat részeként. A hitelintézeti törvény 2011. szeptember 29-i módosítása ugyanakkor meghatározta, hogy a fogyasztói hitelszerződéseknél a pénzügyi intézmények csak kivételes esetben számíthatják fel devizában a díjakat és költségeket, ami a casco díj esetében nem állt fenn.
Az ügyhöz hozzátartozik, hogy a jogalkotó 2011 szeptemberében kimondta: csak olyan díjat lehet az ügyfelek számára felszámítani devizaalapon, amelyet a finanszírozó is devizában kap meg. Ezt néhány társaság, köztük a Lombard sem vette figyelembe, és miközben ezt a csoportos biztosítást forint alapon fizeti egy magyar biztosítónak, az ügyfeleknél ezt hozzácsapta a devizahitel költségeihez, annak minden árfolyamkockázatával, terhével, és ezt a gyakorlatot találta problémásnak az MNB.
A jegybank egyébként az elmúlt évben valamennyi pénzügyi intézménynél vizsgálatot indított, ahol a fentihez hasonló konstrukcióban kötöttek szerződést a fogyasztókkal, és a Lombard Lízinggel együtt 8 autófinanszírozási társaságnál állapított meg jogszabálysértést, amely összességében 37,15 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. Az MNB egyúttal kötelezte az érintett társaságokat, hogy térítsék vissza valamennyi - összesen 24 141 - érintett ügyfelük számára a rájuk terhelt árfolyam-különbözetet. A visszatérítés teljesítéséről a jogsértő intézmények közül 7 már beszámolt a jegybanknak, folyik az elszámolások ellenőrzése. A Lombard Lízing Zrt. visszatérítését az ítélet nyomán az MNB ellenőrzi.
A döntés alapján átlagosan egy-egy Lombard-ügyfélnek 20-30 ezer forint járhat vissza, ami nem nagy összeg, de az elv a fontos: nem lehet olyan árfolyamkockázatot az ügyfelekre hárítani, amely mögött nincs deviza. Lényeges azonban, hogy fenti ítélet alapján teljesítendő kifizetés nem kapcsolódik a Lombard Lízing Zrt. devizahitelekkel kapcsolatos, törvényen alapuló elszámolási kötelezettségéhez, amelynek nyomán az ügyfelek minden bizonnyal újabb pénzeket kapnak majd vissza.
Érdekesség, hogy az elmúlt napokban a Lombard Lízing ügyei kapcsán Rogán Antal is felszólalt. A kormány egyik vezető képviselőjének megszólalása után elképzelhető, hogy a Lombard Lízing politikai jellegű nyomás alá kerül.
