Újabb visszamenőleges jogalkotás jöhet: Ezúttal a devizahitelek szűnhetnek neg
Kivezetheti a devizahiteleket a kormány - erősítette meg a fideszes Gulyás Gergely. A politikus egy rádióinterjújában úgy nyilatkozott, várják az Európai Unió bíróságának ítéletét is a témában, és esélyt látnak arra, hogy az adósok költségeinek egy részét megdobó egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében kedvező döntés szülessen. A nyilatkozat kapcsán sok kérdés felmerülhet, az azonban biztos, hogy a jelenleg hatályos devizahitel-szerződések megszüntetése drasztikus jogi beavatkozást jelentene.
Gulyás Gergely, a Fidesz egyik legaktívabb politikusa már korábban is többször megszólalt a devizahitelek ügyében. Ő volt az, aki alig néhány héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy a kormány valószínűleg csak a következő ciklus végére, vagyis 2018-ra oldja majd meg a devizahitel-problémakört.
Vélhetően aztán rászólhatott valaki "fentről", ugyanis azóta már revidiálta korábbi nyilatkozatát, sőt, legutóbbi rádióinterjújában már úgy nyilatkozott: Hamarosan kivezetheti a devizahiteleket a kormány a magánszemélyek részére nyújtott pénzügyi szolgáltatások közül.
Kivezetik - de hova?
Gulyás elmondta, hogy azaz ígéretük, amely szerint kivezetik a devizahitel intézményét a magánszemélyek hitelezésében, a még érvényben levő kölcsönszerződésekre is igaz: Vagyis a jelenleg problémás szerződések is meg fognak "szűnni" devizahitelnek lenni.
Hogy ez utóbbi megjegyzése pontosan milyen intézkedést is takarhat majd, persze, nagy kérdés. Egy ilyen intézkedés ugyanis csak abban az esetben lenne igazán segítség, amennyiben a szerződés létrejöttétől kezdődően kárpótolnák az adósokat a megemelkedett törlesztő-részletek miatt. Ez azonban már akár visszamenőleges hatályú jogalkotást is jelenthet, illetőleg az is nagy kérdés, hogy a már kifizetett törlesztő részleteket a hitelintézetek mennyiben lennének hajlandóak visszaszolgáltatni. Abban az esetben azonban, amennyiben a devizahitel-szerződések csak a jövőre nézően szűnnének meg, az a kérdés merülne fel, hogy mi lesz azokkal a pórul járt devizahitelesekkel, akiknek már felmondták a szerződésüket az elszállt és ezáltal nem fizetett törlesztő részletek miatt.
Gulyás szerint mindenesetre felhasználják majd a végtörlesztés és az árfolyamgát kapcsán szerzett tapasztalataikat. Hiszen végtére is az árfolyamgát is valami hasonló intézmény volt, hiszen ott ugyan az árfolyamgát fölötti árfolyamhoz tartozó törlesztés nem szűnik meg, hanem gyűjtőszámlára kerül, de ennek kamatát jórészt átvállalja a bank és az állam.
Ítéletre várva
Gulyás szerint egyébként a kormány ugyancsak vár az Európai Bíróság ítéletére is a devizahitelek vonatkozásában. Pozitív döntés esetében a Kúria esetleges megerősítő határozata után a törvényhozásra kevesebb feladat várna, de szükség esetén készek hozzányúlni a jogszabályi környezethez a devizaadósok megsegítése érdekében - tette hozzá a képviselő. A fideszes politikus az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások megítélésének kérdését hozta fel, megjegyzendő azonban, hogy a hazai ítélkezési gyakorlat ezekkel kapcsolatosan már eddig sem feltétlenül a bankok javára hozott ítéleteket, sőt!
Kétségtelen azonban, hogy valóban nagy kérdés, az Európai Bíróság döntése milyen befolyással lesz a hazai eseményekre. Az EiB április 30-án hirdeti ki majd döntését.