Hitelkárosultak blogja

"Szeretném megosztani mindenkivel az UCB bank adósságrendező szemléletét.
Kezdjük az elején. 2008 októberében egy munkaeszköz beruházás miatt vettünk fel a Cetelemtől személyi kölcsönt. Az előre lebeszélt munkák a válságra tekintettel elmaradtak, ezért 2009 januárja már egyre tetemesebb anyagi gondokkal köszöntött ránk.
Akkor még nem voltak elmaradásaink.

Hallottuk a sajtóból, hogy bizalommal fordulhatunk a bankunkhoz. Sajnos rendelkezünk két Cetelemes hitelkártyával is, 400 - 400 ezer forintos hitelkerettel. Ennek a visszafizetésére esélyünk sem volt, ezért bankon belül akartuk személyi kölcsönnel kiváltani.
A bank, amint megtudta, mit szeretnénk (én marha, minek mondtam el), rögtön hitelképtelennek nyilvánított.

Amiről valójában ez a történet szól:
Egy kedves pénzügyi tanácsadó ismerősünk (már nagyon sok mindenben segített nekünk), ajánlotta az adósságrendező hitelt. Mi is azon fizetési osztályba tartozunk, akik a merjünk álmodni kategóriában vannak, azaz az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez, fejlődéshez kevés a fizetésünk.
Természetesen vannak egyéb hiteleink is (lakásvásárlási, autóhitel, személyi kölcsönök). Nem, nem plazma tv - t és nem korfui nyaralást finanszíroztunk hitelből.

Ekkor került szóba az UCB bank. Töredelmesen bevallottuk a banknak az összes adósságunkat, jövedelmünket, majd az ingatlan értékbecslése után elfogadott minket adósnak. Az egész ügy 2009 májusában indult.
Innentől jött a fekete leves. Kaptunk egy terjedelmes listát a beszerzendő dokumentumokról. Ezt lelkesen beszereztük, nem kímélve a szabadidőnket és a pénztárcánkat sem. Mind a tanácsadó ismerősünk, aki a jutalékát a megkötött szerződés után a banktól kapja, mind mi vártuk, hogy mikor mehetünk szerződést aláírni és a közjegyzőhöz.

E helyett kaptunk még egy terjedelmes listát a következő adag beszerzendő dokumentumokról (ötletszerűen kiválogatott hitelkártya folyószámla kivonatok, újabb APEH 0 - ás igazolás, újabb tőkeigazolások).
A tőkeigazolások beszerzése a többi bank jóvoltából majdnem 1 hónapot vett igénybe. A Cetelem bank például 40 munkanap alatt akarta kiállítani. A Raiffeisen banktól pedig csak nehezen lehetett tartozásmentes igazolást kikérni, valamilyen úton - módon mindig belekerült egy ki nem egyenlített kezelési költség, ilyen - olyan díjacska.

Ezt az UCB még 2x megismételtette velünk, ezzel sikerült minket teljes anyagi csődbe vinni, ezért a 2009 októberére már a közüzemi szolgáltatások réme is fenyegetett. Az Aura hitelkártyán pedig már 2 hónapos elmaradás volt.
100 szónak is egy a vége, az UCB elutasította a hitelkérelmünket indoklás nélkül. A tanácsadónk sem tudott kihúzni belőlük semmit. Így 2009 októberében megelégeltük ezt a hercehurcát és egy jelentős rokoni segítséggel sikerült az elmaradt számláinkat kiegyenlíteni.

Az alábbi kérdéseim lennének:
Az én általam kifizetett értékbecslés díját visszakövetelhetem - e banktól, ha nem kaptam meg a hivatalos értékbecslési dokumentumot? A lakásvásárlásnál a Raiffeisen bank kiadta nekünk.

Tehetünk - e az ellen valamit, élhetünk - e kártérítéssel, hogy a bank egy futó hitelbírálat közben megváltoztatja a hitelképesség feltételeit, és erről nem értesíti leendő ügyfeleit, kimutatható módon?
(Ez alatt azt értem, hogy először megengedett volt a hiteleken 30 napos elmaradás, aztán mikor kikértük a tőkeigazolásokat, és szerepelt rajta valamilyen tartozás, közölték, csak tartozásmentes igazolást fogadnak el.) Ezt miért nem lehetett már az elején közölni, így megkímélve az ügyfelet, azaz engem hiú ábrándoktól és felesleges kiadásoktól?

Ez a kis kaland kb. 130 ezer forintunkba került és nem csekély mértékű idegeskedésbe és lelki problémába."

Sajnos az Ön esete is bizonyítja, hogy a pénzintézeteknek szinte kizárólag jogai, az ügyfeleknek pedig csak kötelességei vannak.

Nem kellett sokáig várni az UCB válaszára, itt olvasható.

A magyar állam szigorította a devizahitelezést. Márciustól az euró hitelek az ingatlan piaci értékének 60%-áig mehetnek, a svájci frankban felvett hitelek pedig 45%-ig. Ez köszönhető egy újonnan kiadott rendeletnek, és a devizahitelek ész nélküli felvételét hivatott kontrollálni.
Ezeket az információkat az ügyfelek által a legrosszabb banknak kikiáltott AXA erősítette meg nekem, amikor a minap beszéltem az egyik ügyintézőjükkel.

Tehát, akik nagyobb összegeket szeretnének, azok már kénytelenek forinthitelhez nyúlni, amelyek drágák, de legalább kockázatmentesek. Így eljuthatunk addig, hogy tényleg csak azok vegyenek fel hitelt, akik bírják is anyagilag.

Ez a kormánytól egy nagyon szép törekvés, csak sajnos véglegesen adósságcsapdába zárják azokat az embereket, akik devizahiteles problémával küszködnek.
Ugyanis egy euró hiteles nem tud átmenni egy olcsóbb CHF-hitelbe, illetve egy hitel mellett személyi kölcsönökkel is rendelkező ember nem tudja összerendezni az adósságát, ha egyszer a devizahitelek finanszírozása ily alacsony lesz.

Korlátozni a devizahiteleket jó döntés lett volna, még mielőtt a fél lakosság felveszi őket ész nélkül. Most már inkább egy látszatintézkedés, amelyet a kormány kizárólag azért tett, hogy úgy tűnjön, mintha csinálna valamit.
Ezzel igen kevés embernek segítenek.

A magyarországi pénzintézetek előszeretettel osztogatnak maguknak/egymásnak különböző hangzatos díjakat, elismeréseket, pl. MasterCard - Az év társadalmilag felelős bankja 2009. (Mondjuk pont ezt a díjat a 2008-2009-es időszakban, a tömeges ingatlanárverezések idején egyáltalán odaítélni egy banknak, nem semmi.)

Ami a statisztikát illeti, csak egy dolog nem derült ki számomra. Mégpedig az, hogy a beérkezett 1482 panaszból mennyit sikerült az ügyfelek számára megnyugtató módon rendezni.
De ahogyan egy korábbi bejegyzésben már utaltam rá, ez a felügyeleti szerveket sajnos egyáltalán nem érdekli.

"Két évvel ezelőtt úgy döntöttem a családommal, hogy megvalósítjuk álmainkat és házat építünk. Ez önerőből nem ment, így hitelt vettünk fel 7.5 M forintot, ekkor még jó állásom volt havi 300 E Ft fizetéssel.
Az elején 56 E Ft törlesztéssel kezdtük, semmi gond!!! Ekkor jött a válság!!! Mondták semmi gond 20-40% emelkedés, OK. Na, ez a mi esetünkben havi 90-110 E Ft-ot jelent. Kérdés! Milyen számológépet használnak ezek a bankok? Ez is OK. Fizetünk amíg bírunk.

Az állásom természetesen megszűnt a válság következtében, jelenleg havi 130 E Ft-ot keresek. Na de semmi baj majd igényelünk áthidaló kölcsönt aztán majd lesz valami.
Ez így is történt elmentünk a pénzintézethez, három választási lehetőség közül kettőnek nem feleltünk meg így maradt a belső banki áthidaló. (A későbbiekben ezek a kizáró okok már nem jelentettek akadályt.) Elbírálták, HÚÚÚ 2 év SEGÍTSÉG csak havi 70 E Ft.

A mai nap (2010.01.22.) bementünk a bankba aláírni, ügyvéd kedves mosollyal végezte a dolgát, és itt jegyezném meg hogy én egy egyszerű, a jogi nyelvben járatlan ember vagyok, sajnos mi úgy éreztük minden rendben.
Ezután elindultunk a közjegyzőhöz. Na, itt ért a hidegzuhany!!! Az elején minden jól ment, míg be nem jött az egyik közjegyző azzal, hogy nem érti mi ez, ő még ilyet nem csinált ennek a pénzintézménynek, beszéljük át.

Ezúton is hálás vagyok neki hogy emberi, hétköznapi nyelven felvilágosított minket. A mi esetünkben az áthidaló kölcsön nem más, mint egy újabb hitel 2 évre, és az előző hitel addig csak áll és majd ezalatt a 2 év alatt be nem fizetett törlesztő részletet majd tőkésítik és még több lesz.
Tehát cirka 800 E Ft-ért megvásároljuk a jogot, hogy 2évig nem fizetünk törlesztőt csak az új hitelt.

Ez igen, ezt nevezem frankó gerinctelen húzásnak. Egy enyhe idegösszeomlás után vissza a bankba azzal, hogy ez így annyira nem jó, most hogy fény derült erre a kis turpisságra mégsem szeretnénk még egy kölcsönt az amúgy is s..r helyzetben.
Ekkor már pókerarccal mondta a banki munkatárs (akinek gondolom ugrott a jutaléka mínusz egy balek) hogy semmi baj és már nyomtatta is a visszamondó nyilatkozatot, és hozzátette mivel a bank elbírálta a kölcsönt fizessek 50 E Ft-ot, mert ők ezzel dolgoztak.

Hát röviden ennyi.
Egyébként ez egy jelzálog hitel, ami az anyám házára van terhelve, tehát ha ezt a 7.5 M-et nem tudom fizetni még hozzáteszünk kb.1 M-et. És ha ez sem megy, akkor visszük a házat, de most már kicsit többet követelünk, az ingatlan értéke kb.15-18 M Ft. Lehet, hogy maradna belőle egy darab kötélre való.

Ez úton figyelmeztetnék mindenkit jól nézzen körül ebben a bank országban hová megy hitelért és óva inteném a miáltalunk választott banktól,mert ezek a létező legmocskosabb brigád.
Ha lehet, megnevezném ezt a számunkra oly kedves, segítőkész, gátlástalan, mocskos brigádot. AEGON HITEL ZRT."

Az áthidaló kölcsönről már többször is volt szó pl. itt. Valóban elég rossz konstrukció, de minden pénzintézetnél nagyjából úgy működik, ahogyan Ön leírta.
Más kérdés, hogy úgy tűnik nem kapott megfelelő tájékoztatást bankjától ezzel kapcsolatban, ezért érthető a felháborodása.

Szerintem egyébként valami félreértésről lehetett szó. Amit Önök szerettek volna, az valószínűleg a hitelkiváltás, amikor a drágább hitelt lecserélik egy olcsóbbra. Ezt azonban jellemzően egy másik banknál tehetik meg, ahol olcsóbbak a költségek.
Ehhez pedig az kellene, hogy megismerjék a többi bank hitelkínálatát, akár egy független pénzügyi tanácsadó segítségével.

Bár soha nem végeztem kérdőíves kutatást a témában, de tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a lakosság nagy része devizahitelekkel rendelkezik. Ebben szinte biztos vagyok, és meg is mondom miért:

Ugyanis a devizahitel Magyarországon az egyetlen módja volt annak, hogy havi 200 ezer forintos fizetés alatt is vehessen fel hitelt az ember. Mint ahogy a múltkori bejegyzésben említettem, a forinthitelek régen akár 15%-os magasságban is ugrálhattak, szóval csak a nagyon fanatikusak, vagy a nagyon gazdagok vettek fel ilyen hiteleket. Mindenki másnak ott volt a CHF és EUR alapú hitelek, és persze még a japán jen is, bár azt most már 20 méteres bottal se érintené meg senki, amióta a jen 1.4 forintról felcsúszott szolid 2 fölé.

Miért tudja a bank olcsóbban adni ezeket a hiteleket? A válasz egyszerű: a devizához köthető jegybanki alapkamat miatt. Annak aki nem tudná, egyszerűsítve: a jegybanki alapkamat az az alap haszon, amivel a jegybank kiadja az adott devizát a kereskedelmi bankoknak. Tehát: minél magasabb egy deviza jegybanki alapkamata, annál magasabb kamattal éri meg a banknak kiadni a hitelt az adott devizán.

A következők most az alapkamatok:

EUR: 1%
CHF: 0,25%
HUF: 6%

A következők voltak 1 évvel ezelőtt:

EUR: 2%
CHF: 0,5%
HUF: 9,5%

Érthető már, hogy miért drágább a forinthitel? Szóval, akinek van bedőlt devizahitele, az nyugodtan szidhatja a bankot, forintban valószínűleg meg sem kapta volna azt a hitelt, mert fizetni se tudta volna. Sőt, nagyon kevés devizahitel járt úgy a válság alatt, hogy drágább lett, mint egy ugyanakkora összegre vonatkozó forinthitel.

Végezetül, azért én még elmondanék három tudnivalót annak, aki ilyen hitelekkel kacérkodik:

Hogyan próbál egy bank eladni egy devizahitelt, avagy mire számítson az ember, ha a bankban kér tanácsot?

Nagyon egyszerűen: az ügyfelük elé rakják, hogy tessék, ennyi forintban, és ennyi lenne euróban, és az ügyfélnek kiveri a szemét, hogy euróval mennyivel olcsóbb. Persze, mintegy mellékesen megemlítik a devizakockázatot, mint jelenséget, de a bank mindig igyekszik a devizakockázatot jelentéktelennek feltűntetni. Pedig nem mindig az.

Egyszerűen kénytelenek sztárolni a devizahiteleket, mert különben az emberek nagy része nem venne fel hitelt, mert nincs pénzük egy forinthitelre. Persze, azért ez a tendencia változik, mostanra már kezdenek egyre fizethetőbbek lenni a forinthitelek is.

Milyen devizában érdemes a hitelt felvenni?

Akinek van rá pénze, az maradjon a forintnál. Egyébként a legjobb devizahitel a svájci frankos. Egyrészt a 0,25%-os alapkamat miatt, másrészt mert a svájciak igyekeznek a frank árfolyamát mesterségesen egyensúlyban tartani, alkalmasint gyengíteni a többi valutához képest.

Csakhogy, kevés bank ad már ki ilyen hitelt Magyarországon. 2008 év végén a legtöbb bank megszüntette a CHF alapú hiteleket, azzal a nagyon rossz szöveggel, hogy az ügyfeleik védelmében teszik ezt. Persze, ez egy orbitális hazugság volt. Azért álltak le a CHF hitelezésével, mert akik a 2008 év végi, 2009 év eleji 200 forint fölötti árfolyamon vettek fel CHF hitelt, azok baromi jól jártak volna, amikor 200 forint alá, vagy még lejjebb esik a frank ára.

Majd akkor fog újra minden bank adni CHF hitelt, ha megint 160 forint körül lesz ez a deviza jegyezve. Addig csak egy-két bank fogja forgalmazni ezeket a hiteleket, és mindenhol máshol meg marad a drágább euró, és a még drágább forint.

Érdemes-e devizahitelt felvenni, amikor nagyon erős a forint?

NEM! NEM! NEM!
Remélem három nem elég kifejező volt! Devizahitelt akkor érdemes felvenni, amikor gyenge a forint, mert ha visszaerősödik, a tartozásunk is összemegy. Tudom, hogy az ingatlanvásárlást nem túl egyszerű a forint aktuális árfolyamához időzíteni, viszont érdemes-e álmaink otthonát megvenni csak azért, hogy aztán egy-két év múlva válhassuk is meg tőle?

Remélem tanulságos volt ez az olvasmány annak a maximum 4 embernek, aki elolvasta, elérhetőségem, ha kell valakinek, akkor itt van valahol baloldalt.