A magyar bíróság szerint nem jött létre a szerződés, ha az ügyfél nem tudott a hitel mögötti megállapodásról
Hosszú jogi csatározások és bírósági döntések sorozata után akár újabb fordulat is jöhet a devizahitel-szerződések megítélésében: Egy fővárosi, kerületi bíróság szerint ugyanis érvénytelen - jogi műszóval "nem jött létre" - az a devizahitel-szerződés, amely mögött nem volt tényleges deviza. A bírósági döntés egy kis reményt jelenthet a devizahitelesek számára.
A devizahiteles-szerződések "pótolhatatlan hiányosságára" mutatott rá a II.-III. Kerületi Bíróság, amikor kimondta egy devizahitel-szerződés érvénytelenségét. A bírósági indoklás szerint 2004 után tényleges deviza nem volt a hitelek mögött, hanem az ügyfél elől titkolt és nagy kockázatot hordozó befektetési szerződéssel „teremtették meg” a virtuális devizát. Róna Péter neves közgazdász, pénzügyi szakértő rámutatott, hogy ezt a fajta "pénzügyi trükköt" a 2008 utáni politikai szereplők is mind ismerték, azonban semmit nem tettek ellene - értelmetlen tehát a devizahitelesek megmentéséről beszélni.
Ez volt egyébként az egyik legtöbbet vitatott pontja a devizahitel-szerződéseknek, amelyek - amennyiben ilyen "trükkös" pénzügyi művelet állt mögöttük - nem is minősíthetőek igazi devizahitel-szerződéseknek.
De mi is történt pontosan?
Az adós, vagy az adósok (lényegében egy család) az adós 2008 tavaszán 10 millió forint devizában meghatározott kölcsönt vett föl. Az elszenvedett árfolyamveszteség úgy megnövelte a törlesztőrészleteket, hogy végül elárverezték a lakást, de még utána is csaknem 15,3 millió forintos tartozás maradt a család nyakán. A végrehajtás ezért folytatódott, az ügyfél pert indított ellene.
A helyi bíróság helyt adott az adós keresetben részletezett feltevésének, amely szerint nem jött létre érvényes szerződés közte és a bank között, mert ő hitelszerződést kötött, és nem tudott a mögötte rejtőző befektetési jogviszonyról. És hogy miért nem?
A bíróság döntési eljárása során egy másik, korábbi ügyben született szakértői véleményre alapozta az ítéletét. Eszerint a kétezres évek közepétől a bankoknak nem volt elég devizájuk, így nem valódi devizahitelt nyújtottak az ügyfeleknek! Lényegében úgynevezett szintetikus devizát "helyeztek el" a forintban nyújtott kölcsön mögé. Ez úgy néz ki, hogy a bank létrehoz egy deviza-tőkeszámlát az ügyfél nevére és adataival, amely fedezetlen és forrás nélküli. A bank az ügyfél nevére nyitott számla terhére befektetési szerződést köt partnerbankjával, lényegében pénzt "teremt". Ez a „pénzteremtés” egészen a futamidő végéig folyamatosan eltart.
Szintetikus deviza? Az meg mi a fene???
A kérdés jogos: Mi a fene az a szintetikus deviza? Eszik, vagy isszák? A kérdést Róna Péter válaszolta meg az mno.hu-nak az ítélet kapcsán. Róna szerint a deviza-tőkeszámlán valódi deviza soha sem jelenik meg: a bank egyszerűen azt mondja, ha az éppen érvényes piaci feltételek mellett szereztünk volna be devizát, akkor az ennyi és ennyi forintba került volna. Ezt az összeget számlázzák ki az ügyfélnek, amit az adott hónapban törlesztenie kell. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy az ügylet összes kockázatát az adós viseli, így a banknak nem állt érdekében a minél olcsóbb megoldás keresése. Pedig a normális banki üzemvitel szerint a források beszerzésének költségei amúgy a bankot terhelik. - magyarázta Róna.
Az ügynek számos tanulsága van és újabb súlyos dilemmákra mutat rá a devizahitel-szerződések vonatkozásában.
Hogy mi lesz a folytatás?
Annyi biztos, hogy a devizahiteleseknek érdemes most is átnézetniük, hogy mit is tartalmaztak szerződéseik...