A gyakorlatban nehezebb helyzetbe kerülhetnek az MKB Bank ügyfelei, ha színre lép az OTP
Már 2013 ősze óta terjed a hír: felvásárolja az OTP az MKB Bankot. Korábban még csak az OTP Faktoringot akarták bevonni az MKB problémás hiteleinek kezelésébe, majd - az MKB jelentős veszteségei miatt - egyre inkább előtérbe került egy esetleges felvásárlás terve is. Az OTP ilyen módon történő terjeszkedésével azonban rosszul járhatnak az MKB jelenlegi adósai: a legnagyobb hazai bank, az OTP ugyanis jóval agresszívebben érvényesíti az érdekeit a többi bankhoz képest.
Vélhetően az MKB Bank anyabankjából, a Bayerische Landesbank (BLB) müncheni központjából szivároghatott ki a hír, amely szerint az OTP megvenné az MKB-t. Van tehát üzleti szándék a talán leggyengébben szereplő bank felvásárlására, s valószínűleg már csak az ár lehet a kérdés a felek között.A hírt egyébként lényegében mind a két fél megerősítette a maga módján.
Bő egy esztendeje stabilan tartja magát a hír a piacon, a küszöbön álló tranzakcióról, amelyre Csányi Sándor OTP-vezér is ráerősített már néhány nyilatkozatával. Számos más nyilatkozat is azt jelezte, hogy az OTP részéről megvan a szándék, és az is tény, hogy az MKB bajor tulajdonosai kényszerhelyzetben vannak. A BLB-nek 2016-ig meg kell szabadulnia magyarországi leányától, ez volt az ára annak, hogy a válság idején németországi állami és uniós segítséget kapott.
Mindebből azonban korai volna azt a következtetést levonni, hogy a tranzakció meg is valósul, hiszen az elmúlt időszakban sem az MKB, sem a magyar bankszektor kilátásai nem változtak érdemben. Az MKB-ról pár hete kiderült, hogy – a 2010-es, 2011-es és 2012-es óriási mínuszok után – 2013-at is 100 milliárd forint feletti veszteséggel zárta, és immár ott tart, hogy 2008 óta 272 milliárd forint tőkét kellett a tulajdonosainak belepumpálniuk a veszteségek pótlása miatt.
Kérdés persze, hogy miért érné meg az OTP-nek a nyakába vennie egy bankot, amely folyamatosan viszi a pénzt? Részletes hazai sajtóelemzések az OTP-nek elsősorban az MKB privátbanki és alapkezelői üzletága, vagyis a tehetős, nagy vagyonokkal és erős megtakarítási képességgel rendelkező ügyfélköre lehet a vonzó, ez az, amit igazán szeretne megkaparintani. E feltételezés szerint szívesen megvenné a portfólió ezen elemeit külön-külön is, de az eladói oldalról erre valószínűleg csekély a szándék. A problémás állomány – a klasszikus lakossági és vállalati banki üzletág – így ugyanis a BLB nyakán maradna, és ezeket már sokkal nehezebben tudná eladni. A huzakodás tehát egy ideje azon megy, hogy mekkora diszkontot lehet érvényesíteni a teljes vételárban a rossz elemek miatt. Vagyis végső soron valóban az árról folyik a vita, de pont ezért billeg a sztori, hiszen általános elemzői meggyőződés, hogy az OTP csak akkor vásárol, ha az tényleg megéri neki.
Vannak méretgazdaságossági, hatékonyságot javító előnyei egy ilyen ügyletnek, miközben erős versenyjogi aggályok is felmerülhetnek, hiszen két, a magyar piacon kiemelkedően nagy bankról van szó. Ha az adásvétel létrejönne, akkor az OTP a most 6500 milliárdos mérlegfőösszegéhez kapna még 2100-at, közel 400 fiókjához még majdnem 80-at, a lakossági piacon meglévő 30 százalék körüli részesedéséhez további 6-7 százalékot, a vállalati bankpiacon lévő 10-15 százalékos súlya pedig megduplázódna.
A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke szerint „nem az a probléma, ha valami nagyra nő és terjeszkedik, ez önmagában nem jelent versenykorlátozást, de fontos, hogy a piacon megmaradjon az úgynevezett versenynyomás”. Ez utóbbinak a mérőfoka lehet például az, hogy egy-egy településen vagy körzetben milyen a bankok eloszlása, melyik banknak vannak fiókjai vagy ATM-jei, és hogy az ott élőknek megmarad-e a választásuk a bankok között. Ha ugyanis a versenynyomás megmarad, akkor a nagyobb méret nagyobb hatékonyságot is hozhat, és ezen az ügyfelek is nyerhetnek. Ha pedig versenyjogi aggály merülne fel, akkor a vevő még mindig megpróbálhatja bizonyítani, hogy ma már nem is a fiókokban, hanem az interneten intézik az ügyeiket az emberek, vagy vállalhatja, hogy a fúzió után bizonyos bankfiókokat elad, és ezt figyelembe veszi az árajánlatánál.
Mi lesz az MKB devizahiteleseivel?
Viszonylag jelentős a száma azoknak az MKB - devizahiteleseknek, akik egyelőre keveset tapasztalnak a bankok agresszív üzleti politikájából. Egyes devizahitelesek például hónapok, sőt, talán évek óta nem kaptak érdemi megkeresést a bankjuktól annak ellenére sem, hogy hosszabb ideje nem törlesztik hitelüket. Fenti tranzakcióval azonban az ő helyzetük lényegesebben nehezebbé válhatna.
Az OTP Bank ugyanis jóval agresszívebben és mindenfajta együttműködésre törekvés nélkül kezeli devizahiteles ügyfeleit saját faktoring cégén, az OTP Faktoringon keresztül. Másrészt abból a szempontból is problémás, hogy minél kisebb a verseny az egyes bankok között, annál inkább piaci erőfölénybe kerülhetnek a nyakunkon maradó pénzügyi mogulok.
Persze, az is igaz, hogy a bankok közötti eddigi verseny sem az ügyfelek érdekeit szolgálta ténylegesen...
