Nem lesz májusban döntés. Kérdés, mennyire szándékos az időhúzás a devizahitelek ügyében.
Folytatódik a játék, újra húzzák az időt a devizahitelesek ügyében. Nem várható ugyanis májusban jogegységi döntés a Kúriától abban a két pontban, amelyben az Európai Bíróság ítéletére vár a legfelső magyar bírói testület. Azért is fájó pont ez a devizahitelesek számára, mert Orbán Viktor - talán nem véletlenül - a "szükséges" bírósági ítéletekhez kötötte ígéretét, amely szerint segíteni fognak a devizahiteleseknek, ha kormányon maradnak.
Ahogyan arra már itthon oly sokan várnak, az Európai Bíróság április 30-án hozza nyilvánosságra ítéletét Kásler Árpád és az OTP ügyében, kifejtve álláspontját a törlesztési és a középárfolyam különbözeteként használt árfolyamrésről. A Kúria erre alapozva hozhat jogegységi döntést az ennél még fontosabb kérdésben, az egyoldalú kamatemelések ügyében is.
Bár számos jogi kérdés eldőlt - például az Alkotmánybíróság márciusi határozata alapján az, hogy a kormány utólag a bankok jelentős érdeksérelme nélkül belenyúlhat a szerződésekbe -, több további kérdés eldöntéséhez is hónapokra van még szüksége a Kúriának a jelek szerint. E jogegységi döntések alapján dönthet majd a kormány arról, hogy az árfolyamgát átalakításával, netán a kamatemelések és az árfolyamrés "visszacsinálásával" segíti meg a devizaadósokat. A Kúria decemberi állásfoglalása alapján a devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jó erkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedi bírói mérlegelést e körben kizárja
