Még mindig szolgál újjal a devizahitel: jogerősen győzött egy adós a pécsi bíróságon
A pécsi bíróság legfrissebb ítélete szerint érvénytelen a devizaszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a hiteldíj olyan változó mértékű költség, amit a bank egyoldalúan változtatgathat. Felettébb érdekes, hogy néhány kilométerrel arrébb és kicsit korábban a Debreceni Ítélőtábla még homlokegyenest ellenkezőleg döntött. A debreceni bíróság úgy találta, hogy mivel a hitelintézet a piacról beszerzett devizából kölcsönözhet csak, ezért joga van érvényesíteni a piaci kockázatokat a jogviszony alakulása folyamán – mégpedig éppen azért, mert már a szerződés megkötésekor ezt a kockázatot feltárták az adós előtt… Úgy látszik, a devizahitel fél évtizeddel a válság kirobbanását követően is tud újjal szolgálni a magyar emberek számára.
Magyarország első számú hitelintézetét, az OTP Bankot beperlő adós 2007-ben vett fel nyolcmillió forint összegű, svájci frank alapú hitelt. A jogerős ítéletet kimondó baranyai ítélőtábla szerint teljes egészében érvénytelen ennek a hitelnek az alapjául szolgáló kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint "a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni"
Összedőltek a devizahitel-szerződések?
"Adjátok vissza az életünket!"
"Azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést - nyilatkozta Léhmann György a Pécsi Ítélőtábla határozatát követően. Léhmann ezt követően azonban már jóval reálisabban fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „igaz, ez egy ítélet csak, azonban a bank mégis lépésre kényszerül."
A devizahiteles perek kapcsán nagy hírverést csináló ügyvéd úgy fogalmazott, hogy ügyfelei e döntés nyomán mindösszesen csak olyan összegű törlesztőrészletet kötelesek fizetni, mint amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek. A bíróság határozata szerint „a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői...) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük”.
Ezen túlmenően a Pécsi Ítélőtábla megállapítja azt is: "e hiányosságok a hitelező javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adósok terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ezáltal megvalósul a szerződés egyensúlyának olyan eltolódása, mely megalapozza a kikötés tisztességtelenségét, ezáltal a szerződési feltétel semmisségét."
Léhmann György szerint a szerződés helyreállításának természetesen bírósági útja is lehetséges. Léhmann azonban említést tett az általa megkonstruált egyezségi ajánlatról. „Ezt én készítettem és eljuttattam többek között Orbán Viktor miniszterelnökhöz is" – magyarázta az ügyvéd úr. Elmondása szerint az általa elkészített egyezségi mintában mind a bank, mind az adós kockázatot visel.
A birodalom visszavág
Nagy valószínűséggel azonban ebből az esetből is a Kúrián folyó bírósági eljárás kerekedik. Az OTP ugyanis visszavágni készül. A legnagyobb piaci befolyással rendelkező hazai bank felhívja a figyelmet ugyanis arra, hogy Magyarországon nincs precedens ítélkezés. Hasonló tényállás mellett korábban más törvényszékek több alkalommal, következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak. (Ilyen volt például az az ominózus debreceni ítélet is, rendkívül hasonló jogeset vonatkozásában.) Az OTP képviselői azt is előrebocsátották, hogy – mivel természetesen nem értenek egyet az ítélettel – a Kúrián fogják felülvizsgáltatni az ítélet. Egy ilyen ítéletnek ugyanis nemcsak a szóban forgó ügyben van tétje. Minden bizonnyal ugyanis sok százan, sőt, akár sok ezren indíthatnak eljárásokat a deviza-szerződéseik felülvizsgálata céljával. Ezt pedig a bank semmilyen körülmények között nem engedheti, mert nemcsak súlyos pénzügyi, hanem bizony presztízsveszteséggel is járhat számára.
