A tartozások elengedésével saját hibáikat is elismerik a hitelintézetek

Kénytelenek lesznek elengedni a tartozások egy részét a bankok a legfrissebb sajtóinformációk szerint. A kormány és a hitelintézetek között folyó tárgyalássorozat eredményeképpen a Bankszövetség több javaslatot dolgozott ki, végül azonban kénytelenek voltak a banki érdekek sérülését elszenvedve meghátrálni. Érdekes látni azonban, hogy ha a mostanában sokat panaszkodó bankok végre vállalják a saját hibáikból is fakadó válság megoldásának részleges terhét, valójában milyen pénzügyi tartalékkal is rendelkezhettek még ténylegesen. Ebből könnyű levonni a következtetést: a válsághelyzetet már sokkal előbb megoldhatták volna ők maguk is…

 Százmilliárdos gesztus, vagy inkább menekülés a hitelválságból véres áldozatokkal?

Alighanem sokkal inkább utóbbi kategóriába sorolható a bankok által a kormánnyal folytatott tárgyalások során felvetett koncepció, amely alapján a devizaalapú jelzáloghitelekből fakadó tartozások jelentős részét elengedhetik. A legújabban kiszivárgott információk szerint így próbálnának kiutat találni a lakáscélra felvett devizahitelek okozta válságos helyzetből.

Mi lesz itt??

"Ment az ötletelés"

A Bankszövetség által a kormány képviselőinek asztalára letett tervezet szerint amennyiben az adós már nem fizetőképes (90 napnál régebb óta nem fizetett), tartozásának egy kisebb részét elengedi a bank. A deviza alapú hitelt egyúttal forintosítják, illetőleg egy másik vonal (azonnali – hosszútávú forintosítás), amennyiben az árfolyamgáthoz hasonló szisztémájú intézménnyel a havi törlesztő részlet rögzítésre kerül, amennyiben sem pozitív, sem negatív irányban nem lehet az árfolyam alakulásával spekulálni. Sokan vannak persze, akik már így sem tudják a törlesztő részleteket, tartozásukat fizetni, ami meghaladhatja az ingatlanuk értékét is. Ebben az esetben is történhet egy tartozás-könnyítés (egy részlet elengedése), így a tartozás nagyságrendileg az ingatlan értékével kiegyenlítődik. Az ingatlan értékesítése útján így az adós megszabadulhat adósságától, ezáltal pedig kiszabadul a devizacsapdából. Egyúttal azonban az akár otthonául szolgáló ingatlant is elveszíti…

Akiknek az ingatlana azonban nem forgalomképes, túlságosan nehezen értékesíthető, még mindig nehéz helyzetben maradhatnak. Rajtuk esetleg akkor lehet segíteni, ha a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos szabályokat jelentősen liberalizálják, a feltételeket könnyítik. (A Nemzeti Eszközkezelő segítségével a hátralékos tartozással rendelkező, szociálisan rászorult adósokat a Magyar Állam az ingatlan megvásárlásával mentesíti a jelzáloghitel tartozás visszafizetése alól úgy, hogy az adós családjával együtt továbbra is az ingatlanban lakhat. A feltételek azonban eddig túlságosan szigorúak, életszerűtlenek voltak.)

Nem is olyan rossz biznisz…

Az árfolyamgát az újabb mentőcsomag bevezetésével alighanem kivezetésre kerül valamilyen módon. Könnyen lehet, hogy így mind az állam, mind a bankok egyfelől plusz kiadásokat vállalnak (, vagy bevételektől esnek el), azonban az árfolyamgát költségeinek kiesésével összességében mégsem járnak olyan rosszul. Sőt…

A portfolio számításai szerint az árfolyamgát a költségvetési számok alapján jelenleg 29,3 milliárd forintba kerül az államnak és ugyanennyibe a bankszektornak, ami összesen 58,6 milliárd forint. A bankszövetség javaslata alapján ennek az 50%-a eltűnhetnek, így nagyban változhatna a felállás. Az eddigiekhez képest még az is elképzelhető, hogy az állam és a bankok is mintegy 15 milliárd forintot spórolhatnak meg a korábbiakhoz képest. Az is elképzelhető, hogy a tartozások elengedését az állam a bankadók elengedésével egyenlítené ki.

Hát, igen. Bonyolult játék ez a közgazdaság… És fene nagy biznisz.

Elismerték a hibáikat

A tartozások elengedésével a bankok saját üzleti hibáikat kompenzálhatnák végső soron. Ne felejtsük el, csak most villant fel egy pillanatra, milyen hatalmas pénzügyi tartalékkal rendelkeznek az elmúlt időszakban a bankadók miatt panaszkodó pénzügyi szervezetek. Korántsem kell tehát ezeket az intézményeket félteni, sőt, látható, hogy már jóval korábban megoldhatták volna az általuk kiszórt devizahitelekből fakadó súlyos problémát.

Ami kárt okozott közvetlenül mintegy másfél millió embernek, közvetetten az egész gazdaságnak. És valójában a bankoknak is…