Ötlettelen a kormány, ezért következhet a devizahitelek forintosítása
Jobb ötlet híján jöhet a devizahitelek forintosítása az adósságspirál megoldásaként. Ezt Varga Mihály tette egyértelművé rádió-nyilatkozatában, továbbá a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások folyamán. Hogy ez pontosan mekkora segítséget jelenthet majd az adósságcsapdába került devizahiteleseknek, az egyelőre még kérdéses. Az azonban már nem, hogy a szabad felhasználású hitelesek felé nem nyújtanak mentőkezet a kormány részéről. A devizahitelekkel kapcsolatos problémakör egésze tehát biztosan nem kerül megoldásra, ráadásul a kormánynak felelősségteljes döntést kell meghoznia: a forintosítás ugyanis akár fájhat is nekünk.
Előreláthatóan már augusztusban teljes képet kaphatunk a kormány devizahitelesek megsegítésére vonatkozó terveiről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondása alapján még a nyár vége előtt elkészül a konkrét mentő-program. A kormánynak vélhetően nem volt jobb ötlete, így a devizában felvett lakáshitelek valamilyen módon történő forintra váltásában látják az adósmentés egyetlen megoldási lehetőségét. A nemzetgazdasági miniszter ezt el is mondta a Bankszövetséggel szerdán elkezdett tárgyalások folyamán.
A hitelintézetek szakmai grémiumától Varga augusztus 23-ig várja a konkrét elképzeléseket a devizahitelekkel kapcsolatos problémák megoldására. A későbbiek folyamán ezen elképzelések mentén folytathatja a tárgyalásokat a Bankszövetség első embere, Patai Mihály.
De hogyan is forintosítsunk?
A korábbiak folyamán már volt próbálkozás egy bizonyos értelemben vett forintosításra. A lakossági devizahiteles mentőcsomagok részeként tavaly tavasszal a 90 napos késedelembe esett adósok kérhették tartozásuk forintosítását abban az esetben, ha szerződésüket a bank még nem mondta fel. Aki ezt igényelte, annak forintra átszámított tartozás negyedét elengedték, a fennmaradó összegre pedig forinthitelt kapott. A magas piaci forintkamatok miatt ugyanakkor a negyedével csökkentett tőketartozásra adott forinthitel törlesztőrészlete nem volt kevesebb annál, amit a devizahitel után kellett volna fizetni. Így csak azoknak érte meg ezt a lehetőséget választani, akiknél a tartozás negyedének elengedésével az ingatlant lehetett úgy értékesíteni, hogy ne maradjon az eladás után tartozása a tulajdonosnak.
A forintosítással kapcsolatos újabb elképzelések, tervek azonban még nem ismertek. A pénzügyi jogok tavaly kinevezett biztosa Doubravszky György a 2013-as év legfontosabb céljaként a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák orvoslását jelölte meg, s az elmúlt hetekben meg is kezdte az egyeztetéseket az érintettekkel. Konkrét terveiről azonban viszonylag keveset lehet tudni. Egy a napokban tartott konferencián a forintosításhoz kapcsolódóan arról beszélt, hogy valamennyi devizahitelt forintra kellene átszámítani mégpedig úgy mintha azt eredetileg is forintban vette volna fel az adós. Ez már egy radikálisabb lépésnek számítana.
Az ilyen és ehhez hasonlóan „erőteljes” megoldási alternatívák kidolgozásánál azonban mélyebb közgazdaságtani összefüggésekkel is számolni kell. Egyesek szerint ugyanis lehetséges a kivezetés, az igazi kérdés azonban már az, hogy miként valósítható meg úgy, hogy a gazdaságnak a lehető legkisebb megrázkódtatást jelentse. Sokan azt találnák helyesnek, ha a terheket megosztják a kormány, a bankok és a hitelezők között. Ezzel biztosíthatóvá válna, hogy a probléma egy szűk évtized alatt lassanként felszámolódjon. Az extrémebb azonnali megoldások – így például a bankok arra való kényszerítése, hogy az eredeti árfolyamon forintosítsák a hiteleket – az drasztikus behatást jelentene a pénzügyi piacokra, gyakorlatilag a bankszektor kivégzését kockáztatnák azzal, és masszív tőkekivonást idéznének elő a bankok és a befektetők részéről. Sokan úgy vélik, hogy ez a gazdaság egészére is végzetes hatást gyakorolna, és felszámolná az ország kilábalásának lehetőségeit is.
Ide zseni kell!
"Keresünk jól számoló, ötletes, kreatív gazdasági szakembert. Akinek nincs devizahitele! Feladó: Magyar Állam"
Az egészen biztos, hogy az ország szürkeállományának ilyen esetekben nagyon aktívan kellene működnie. Hiszen mihez kell a közgazdaságtani végzettség és tudás, ha nem egy ilyen összetett problémakör megoldásához?
A tárgyalások a kormány és a Bankszövetség között mindenesetre folynak tovább és reménykedjünk, hogy előkerül a „hátsó irodahelyiségekből” egy-két magas szintű tudással rendelkező pénzügyi szakember. Kulcsfontosságúak lehetnének most a több százezer adós és az ország szempontjából is a zseniális ötletek. A forintosítás ugyanis, bármelyik oldalról is próbáljuk megközelíteni, vélhetően valakinek ugyanis fájni fog: Vagy ez a mentőcsomag sem jelent majd igazi segítséget a devizahiteleseknek, vagy a jelentős számú alkalmazotti kört foglalkoztató bankok számára okozhat veszteséget (, amit esetleg áthárítanak ránk), vagy (és) az ország gazdasági teljesítményére is negatív kihatással lehet.
