Ha megtenné, kétség nélkül hosszú távon betonozná be magát a hatalomba, óriási választói bázist tudva maga mögött. Téves az a számítás, amely szerint "csupán" az a körülbelül 700 ezer deviza adós jelenti a célközönséget. Ide sorolhatóak ugyanis, a hozzájuk tartozó családtagok mind, akik konkértan nem szereplői a hitel szerződéseknek, viszont ugyan olyan elszenvedői. Velük együtt többszörösére nő az a hétszázezres tömeg akik megoldást várnak. Vajon megéri-e itt a megmentő szerepét betölteni? Színből, vagy szívből, ez az érintetteket úgy tűnik nem is nagyon érdekli.

A Kúria után most a Kormány dönt a devizahitelesekről

 „Retteghetnek a bankok” – feltételezhető a mai kormányzati ülést megelőzően. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a többféle megoldási mód közül, amelyek a devizahitelesek megsegítésére irányulhatnak, éppen azt az alternatívát választják a kormányzat tagjai, amely a bankok számára milliárdos veszteségeket okoz – és talán nem is teljesen véletlenül. Sőt, ha ehhez hozzávesszük, hogy néhány nappal a döntést megelőzően az egyik legnagyobb pénzügyi mogul, Csányi Sándor megszabadult részvényei jelentős részétől, talán azt is el tudjuk képzelni, hogy a pénzügyi intézmények most már izgatottabban várhatják a döntést, mint a devizások. Még a végén aztán a bankok számára kell mentőcsomagokat kidolgozni…

 Már az elmúlt héten is megjelentek olyan sajtónyilatkozatok, amelyek alapján újabb állami mentőcsomag bevezetése volt várható a devizahitelesek számára. Hamarosan pedig már a konkrét döntés is megszülethet az újabb konstrukcióról, amely remélhetőleg az eddigieknél jóval hathatósabb segítséget nyújt az adósságválságba keveredettek számára, mint az árfolyamgáthoz és a végtörlesztéshez hasonló álmegoldások.

Az eddigiek alapján alapvetően két megoldási mód közül választhatnak a mai kormányülésen Orbánék.

 Hogyan mentsünk devizahitelest?

 A tárgyalás a bankok képviselői és a politikai oldal között az elmúlt napokban is folyamatosan zajlottak – vélhetően jelentős érdekegyeztetés és lobbi-tevékenység zajlódhat a bankok részéről.

Alapvetően két csoport dolgozik a megoldáson: egyrészről Varga Mihály pénzügyi szakember és csapata, valamint a Navracsics Tibor által fémjelzett különítmény. A hírek szerint előbbi az árfolyamréssel kapcsolatos problémák kiküszöbölésén fáradoznak, míg utóbbiak már egy összetettebb programot próbálnak összeállítani – végső soron mind a két csoport azon munkálkodik, hogy a kormány – szűk egy évvel a választásokat megelőzően – végre elmondhassa magáról, hogy tényleg tett is valamit a devizahitelesekért.

 A másik oldalon, vagyis a hitelintézetek oldalán mindazonáltal súlyos érdekek sérülhetnek, sőt, végső soron akár kenyértörésig is fajulhat a kapcsolatuk a kormányzattal. Elképzelhető ugyanis, hogy az új megoldásoknak tulajdoníthatóan akár több százmilliárdos veszteséget kell elszenvedniük – igaz, olyat is, amely szerint csak néhány milliárdosat.

Természetesen a bankok az utóbbi verziónak örülnének. Jelentős különbség van a bankok által viselt teher mértékében akkor, ha csak kisebb módosításokat ejtenének a hitelviszonyokon, vagy, ha a kormány a devizahiteles problémát véglegesen meg kívánja oldani, és ezáltal kedvező képet akar kialakítani magáról több százezer deviza-adós előtt. Aportfolio.hu megfogalmazása szerint abban az esetben, amennyiben a kormány az árfolyamrést módosítja valamelyest, az a bankszektor egészére 13-81 milliárd forintnyi terhet helyezne.

Ellenben ha a drasztikusabb megoldást helyezi előtérbe a kormány, akkor valószínűleg bankszektor szinten több, mint 1000milliárd forintnyi lehet a veszteség. És csak ezt követi mindaz az elmaradt bevétel, amely abból származik, hogy a még futó hitelek kiesnek a bankiporfóliókból és nem hoznak újabb kamatbevételeket.

Csányi még idejében (le)lépett?

 Nem elképzelhetetlen az sem, hogy Csányi Sándor kifejezetten a szerdai kormányzati döntést megelőzően kívánta lebonyolítani részvényeladásait. Ezt követően ugyanis a szektor akár mély válságba is kerülhet, amely a részvények értékének süllyedését is magával vonhatja. Amennyiben ugyanis Orbán Viktorék a drasztikusabb megoldás mellett döntenek (talán nem is csak a devizahitelesek védelme miatt – lásd korábbi cikkünket), az például csak az Országos Takarékpénztár viszonylatában akár 200 milliárdos veszteséget jelentene.

Ilyen tekintetben a mai döntés rendkívül lényeges lesz - nem csak a devizahitelesek számára - sok mindent elárulhat majd a pénzügyi szektort illetően a jövőbeni kormányzati politikáról  és a bankok sorsáról. Izgatottan várjuk a híreket.