A felháborodás után a Kúria nem halogathat: csütörtökön döntenie kell
„Ennek bizony börtön lesz a vége!” – figyelmeztetett még bő egy héttel ezelőtt az egyik tüntető a Kúria azon döntését követően, mely szerint az ítélethirdetést egy devizahiteles per esetében elhalasztotta. Mintegy három-négyszáz elkeseredett (és kissé feldühített) devizahiteles várt a legfelsőbb magyar bírói fórum kedvező döntésére, azonban a határozathozatal végül elmaradt az egyik deviza-adós OTP Bankkal szemben indított precedens-értékű perében. Az eset nagy visszhangot váltott ki, néhány tüntető dulakodásba is kezdett az utcákon ezt követően – egészen biztos tehát, hogy a Kúriának már fel kell vállalnia a döntését, nem halogathat tovább.
Nem döntött múlt héten a legmagasabb szintű magyar bírói fórum, vagyis a Kúria abban a devizahiteles perben, amit az OTP egyik ügyfele indított a bankkal szemben, azért mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. A határozathozatalt végül holnapra, vagyis július 4-ére halasztották.
(Az ügyvédek és a politikusok mellé odakerültek már a bankárok is...)
A Kúria ezen döntését annó több száz devizahiteles tüntető várta a legfőbb bíróság épülete előtt (a szemtanúk szerint zömmel inkább a politikai szélsőjobbhoz kötődő szervezetek szervezés eredményeként). A demonstrálók transzparensekkel, magyar és árpádsávos zászlókkal vonultak fel. Az ítélet halasztása után a jelenlevők rendőri jelenlét mellett elkezdtek vonulni a Nyugati tér irányába. Mindeközben a bankárokat, banki képviselőket kritizálták. A tüntetők "le a bankokkal", "elég volt", "követeljük a devizahitelek eltörlését" jelszavakat kiáltozva vonultak. A menet a Kúria Markó utcai épülete elől indult, majd az Oktogonon és a Blaha Lujza téren át az Astoriához ért erős rendőri biztosítás mellett.
A tüntetés útvonalán gyakorlatilag állt az autóforgalom, a menet résztvevői időről időre megálltak az útba eső bankfiókoknál, ahol "gyertek ki" felkiáltásokkal tiltakoztak a devizahitelek és a bankok ellen.
Még a tavalyi év végén, 2012 decemberében a Fővárosi Törvényszék – szembehelyezkedve az elsőfokú bírósági döntéssel - másodfokon kimondta a devizahitel-szerződés semmisségét. Az alperes OTP Bank ez után felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
A Kúria komoly precedenst teremthet, ha július 4-i döntésével semmisnek nyilvánítja a kifogásolt szerződést. Múlt heti, nagy port kavart levelével erre az ügyre utalt Szász Károly, a PSZÁF elnöke, amikor bankcsőd rémképével fenyegetve intette "megfelelő" irányú döntésre a Kúriát.
A jogvita tárgyát képező ügylet egy devizaalapú lakossági fogyasztói kölcsönszerződés volt eredetileg. A szerződésben a hitel összegét és a tartozás összegét svájci frankban állapították meg, a kölcsön folyósítása és a törlesztőrészletek megfizetése forintban történt. A kölcsön összegének megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott devizavételi árfolyamon, míg a svájci frankban nyilvántartott kölcsön egyes törlesztőrészleteinek megállapítása az adott részlet esedékessége napját megelőző napon érvényes, a hitelezők által alkalmazott devizaeladási árfolyamon történt.
A megállapodás nem rögzíti a pénzügyi intézmény által a teljes hiteldíjmutató (THM) kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértékét. Az ötmillió forintot el nem érő pertárgyértékű ügyben a felperes magánszemély a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól. Hivatkozott a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény megsértésére. Állásfoglalása alapján az alperesek által alkalmazott árfolyamrést mint költséget tételesen fel kellett volna tüntetni a szerződésben, ez azonban nem történt meg, így a felperesek szerint a szerződés semmis.
Az ügy megítélése egyesek szerint roppant egyszerű, hiszen a Hpt. egyértelműen kimondja, hogy a kölcsön típusú jogviszonyok vonatkozásában a költségeket tételesen fel kell tüntetni a szerződésekben. Mindazonáltal jelentős bizonytalanságot szül, hogy a legfőbb ügyész és a PSZÁF állásfoglalása szerint az árfolyamrés valójában nem költség…
A helyzet jogi megítélését végső soron holnap ismerhetjük meg, a Kúria ugyanis már biztosan nem halogathatja tovább a döntését. Amennyiben így tenne, jelentős alappal szolgálna a különböző politikai befolyásokról szóló szóbeszédek elterjedésének…