Megszűnt a jogállamiság!
Abba lehet hagyni a hitelek törlesztését.
Az így magmaradó pénzt előbb-utóbb fegyver vásárlására lesz kénytelen költeni az adós .

Nem kell aggódni, a Kúria csak azért halasztott pár napot, hogy az MNB kamatdöntése ne kerüljön veszélybe.

A döntés egyértelmü, nem tud mást dönteni a Kúria sem, minthogy elmeszeli az OTP-t.

Belinkeltem egy trackback-et, amin rajta van az indoklás és a várható döntés, meg annak hatásai.

Azért kíváncsi lennék, hogy hány adós képes az eredeti állapot visszaállítására.

Az meg egy újabb pert érne, hogy miként lehet az eredeti állapot visszaállítani? A kölcsönösszeg deviza vagy forintösszegét kell visszafizetni?

@IamTwo:
"A kölcsönösszeg deviza vagy forintösszegét kell visszafizetni? "

A létre nem jött szerződés keretében azt kell visszaszolgáltatni, amit kapott valaki. Tehát a forintösszeget.
Persze ha a banknak lett volna annyi esze, hogy ténylegesen devizát ad, és azt kérésre forintra váltja, akkor most követelhetne vissza devizát.

A kúria várja viktor vezér döntését, kb. ez a helyzet. Ő meg még nem álmodta meg, mit tegyen.

Ti tenyleg komolyan azt hiszitek hogy a kolcsont majd nem kell visszafizetni???

Legjobb esetben is csak azt mondhatja ki a Kuria hogy az eredetileg CHF-ben folyositott osszeggel tartozik a felperes plusz az azota eltelt idore vonatkozo kamat - minusz az azota befizetett osszegek az eppen aktualis arfolyamon.
Es a tartozast a szerzodes esetleges felmondasakor AZONNAL vissza kell fizetni.

Erre persze megprobalhat uj lakashitelt felvenni a felperes de mivel mar eleve jelzalog van az ingatlanon ezert kizart hogy barmelyik bank uj hitelt nyujtson ra. Tudom mert probaltam a sajat devizahitelemet refinanszirozni.

Az hogy az eredetileg forintban adott osszeggel szamoljanak es kamatok nelkul az egyreszt irrealis.
Masreszt meg erkolcstelen is hiszen az a penz amit lakasvasarlasra kolcsonkapott a devizahiteles az egy masik szimpla atlagember bankbetetje volt amire o az elmult evekben a szamlavazeto banktol kamatot kapott.

Vagy talan ti "hitelkarosultak" orulnetek es teljesen fair eljarasnak tartanatok ha a bankotok hirtelen levonna egy nagyobb osszeget a naluk vezetett szamlatokrol mert hogy egy hitelszerzodesuket megsemmisitettek valahol Svajcban?

Gondolkozzatok mar!!!

A kúriának nevezett bűn szövetkezett csak bizonyítja azt a tényt, hogy köze sincs a jogszolgáltatáshoz kizárólag a rabló, tolvaj, lakhely árulók érdekeit szolgálja! Gondolom össze vannak csomagolva és menetkészek mert csak idő kérdése hogy mikor kell menekülniük!

@kamerasmobil:

Hatökör csupán arról van szó amiben ezer százalékig igazuk van az érintetteknek, hogy amikor megszámlálhatatlan vasúti szerelvény szám kivittek nyereséget az országból a gátlástalan módszereikkel abból bőven fedezni lehet a károsultak által követelt tisztességes elszámolást! Amikor sehol a világon nem voltak nyereségesek a bankok vagy minimális nyereségük volt nálunk az aljas ténykedésük által soha sehol nem látott nyereséget profitáltak! Az miért nem bántja az érzékenységedet?

Ha forintra átszámolják a dolgot, nem biztos, hogy akik ma tüntetnek azok járnak jól.

Mert egy biztos, olyan döntést nem hozhat a bíróság, hogy nem kell visszafizetni amit felvettek, kamatostól. Ha meg semmis a szerződés, azonnal vissza a pénzt, ugyancsak kamatostól.

Egyet megtanulhatnátok! Nincs már szocializmus, amikor az állam helytállt és senkit nem lehetett kiköltöztetni a lakhelyéről. Aki elbaszta a hitelfelvételt, az valamilyen formában fizetni fog. Köszönjétek a bolsevik jogutódpártnak ezt is!

Az ügy érdemi részétől függetlenül nem is olyan rossz dolog az ítélethozatal elhalasztása. Ilyenkor ugyanis kötelező azonnal írásban is átadni az ítéletet, míg ha most lett volna ítélet, akkor heteket kellett volna várni rá. Márpedig akármi is lesz a döntés, annak lényege nem egy db jól idézhető mondat lesz, hanem több oldalnyi részletes indokolás.

Átvállalja az állam a devizások adósságának 99%-át, a maradék 1%-ot pedig eltörlik és kárpótolják őket a sok szenvedésért.

A Kúria úgy fog dönteni, hogy az árfolyamrés nem költség, ezért a hitelszerződés érvényes. Csak azért napolták el az ítélethirdetést, hogy addigra meg tudják szövegezni az indoklást, ne a szóbeli indoklást magyarázza a sajtó, ahogy érti.

@Mikrobi: Nem azért,hogy addig megszervezzék a bankok védelmét?

A rögzített árfolyamú végtörlesztésre szánt és a bankokra terhelt százmilliárdokból, amivel döntő többségében azokat segítették meg, akik tudták törleszteni a megemelt részleteket, azoknak lehetett volna érezhető segítséget kínálni, akik a legnagyobb bajban vannak.

Csakhogy akkor a törvény megalkotói nem engedhették volna el a saját adósságuk egy részét.

Bírom, ahogy mindenki felvette a hitelt ész nélkül, most meg fel vannak háborodva, hogy fizetni is kell, és a bankok k.rva anyját, amiért ragaszkodnak egy szerződéshez, amit az ügyfél ALÁÍRT.

@LAVÓRVAGÁNY: A bank csak annak adott akinek megvizsgálta a hitelképességét és rábólintott ezért az ügyfél fizetett is rendesen. szerintem ezért 50-50 százalékban kellene állni a következményeket is.

Július 4-én nálunk majd a bankoktól való függetlenség napját fogjuk ünnepelni!

Nem véletlenül napolta pont ide a döntést a Kúria!

Egyébként ez az árfolyamrés valóban vérlázító!

@LAVÓRVAGÁNY: a bankokét is, mert ők ezerszer jobban tisztában voltak az árfolyamkockázattal, csak ők szövegezték a szerződéseket, így le tudták magukat védeni ellene. Az ügyfél nem tudott még annyit sem beleírni, hogy ha x%-on túlmegy a frank drágulása, az már a bank kára!

@hot-spot: Az állam pénze = az adófizető pénze. Miért kellene nekem (a többi adófizetővel együtt) kifizetnem a te rossz kalkulációval (a bekövetkezett világválság eshetősségével nem kalkulálva) felvett hiteledet?

@ob.szerver: az egyetlen értelmes hozzászólás ezen az elképesztő nívójú fórumon.

@Mikrobi: Amikor erősüdütt a forint, akkor csökkentek a törlesztőrészletek -- érdekes módon akkor egyetlen hitelfelvevő nem zúgolódott...

@repecs: Neked is: Amikor erősüdütt a forint, akkor csökkentek a törlesztőrészletek -- érdekes módon akkor egyetlen hitelfelvevő nem zúgolódott... Vagy abból is 50% a banknak járt volna?

@kamerasmobil: "Ti tenyleg komolyan azt hiszitek hogy a kolcsont majd nem kell visszafizetni???"

Én kevesebb mint 6 milliót vettem fel, eddig visszafizettem kábé 3 milliót, most még kérnek 17 milliót. Lehet, hogy többet.

Szerinted a hitelesek arra játszanak, hogy ne kelljen visszafizetni a kölcsönt? Nyisd már ki a szemed vagy ne szólj bele a felnőttek dolgába!

@Mikrobi: Ekkora gebaszra senki sem számíthatott. Ha a bankok kicsit is tartottak volna egy ilyen világválságtól, akkor alighanem visszafogták volna a devizahitelezést...

Ugyan ugyan. Felcsillant a dzsentrik előtt, hogy esetleg egyáltalán nem kell fizetni, és az egész cechet rá lehet lőcsölni a bankokra, meg az államra. A szokásos magyar simli.

@Megfigyelo: "Az állam pénze = az adófizető pénze. Miért kellene nekem (a többi adófizetővel együtt) kifizetnem a te rossz kalkulációval (a bekövetkezett világválság eshetősségével nem kalkulálva) felvett hiteledet? "

Miért kellene nekem kifizetni az árvízvédekezést, amikor a hegyen laknak? Fejüknek tartottták a pisztolyt, hogy ártérre építsenek? Miért én fizessem az egyetemeket, amikor nem járok oda? Miért én fizessem a beteg emberek gyógyíttatását, miért ettek annyi cukrot, zsírt, miért ittak annyi kávét, szeszt? Miért én fizessem a közszolgálati tévét, soha nem nézem? Én fizessem az időjárásjelentést is? Megvagyok nélküle?

Gyerekgyógyászatra is amit jártam a szüleim kifizették, nem érdekel a bíróság sem, arra sincs szükségem. Munkanélküli segélyt sem kérek, átképezni sem akarom magam az állam pénzén és vállalkozói kedvezményes hitelre sem fenem a fogam.

Te ezek közül melyiket veszed igénybe? Miért én fizessem ezeket neked, amikor még arra sem vagy képes, hogy a svájci frankos szopatásba segíts? Akár egy jóindulatú kommentel, ami nem kerül semmibe?

@$pi$: Ezek a számok biztosan nem stimmelnek. Ha többé-kevésbé rendesen törlesztettél, akkor a CHF-ben nyilvántartott tarozásod nem nőhetett, a CHF/HUF érfolyam meg kevesebb, mint egy 2-es faktorral változott az elműlt évzized bármelyik pillanatához képestz...

@Megfigyelo: "Ha a bankok kicsit is tartottak volna egy ilyen világválságtól, akkor alighanem visszafogták volna a devizahitelezést... "

Oh, dehogy, dehogy.

Pont az a lényeg, hogy nem így van! A bankok túl nagyok ahhoz, hogy tönkremenjenek, ergo nyugodtan játszhatnak az ügyfeleik sorsával. A legrosszabb, ami történhet a bankkal az az, hogy ki kell segíteni őket.

Viszont amikor lehetőség van lerabolni az országot a frank-elszámolású-hitellel, akkor egyik sem maradhat ki a buliból, mert akkor a többi bank viszi az egészet, a feketelevest meg úgyis együtt kell meginni.

@$pi$:
"Én kevesebb mint 6 milliót vettem fel, eddig visszafizettem kábé 3 milliót, most még kérnek 17 milliót. Lehet, hogy többet."

Ezt még te sem hiszed el.

@Megfigyelo: "Ezek a számok biztosan nem stimmelnek. Ha többé-kevésbé rendesen törlesztettél, akkor a CHF-ben nyilvántartott tarozásod nem nőhetett, a CHF/HUF érfolyam meg kevesebb, mint egy 2-es faktorral változott az elműlt évzized bármelyik pillanatához képestz... "

Hát pedig de. Egyrészt nőhet a frankban számolt hiteled (amíg a rögzített törlesztőrészleted kevesebb mint a kamat, amit a tőke után felszámolnak), másrészt viszont nem csak a frankárfolyamot kell kifizetned, hanem a bank által felszámított kamatot, kezelési költséget és valutaárfolyam különbözetet is.

Látod nyomod az okosságot a frankhitelesekről, aztán azt sem tudod, hogy ki-kivel van.

@órarugógerincű felpattanó: "Ezt még te sem hiszed el."

Hát nehezen hittem el az egyszer biztos. Viszont minden hónapban levonnak úgy 140 ezret, úgyhogy muszály elfogadnom. :( Persze megkérdeztem hogy ezt így most hogy és tudod mit mondtak?

-- Én nem tudhatom, hogy mennyi lesz a törlesztőrészlete évek múlva, azt senki sem tudja.
-- Lehet, hogy kevesebb lesz?
-- Vagy több, senki sem tudja.

He?

@$pi$: Amiket felsoroltál, részei egy társadalom normális működtetésének, amit a modern világban mindenütt jórészt az államok végeznek. Magánadósságok törlesztése nem állami feladat. Viszont állami feladat lehetne megfizethető árú bérlakások biztosítása széles rétegek számára, hogy ne a saját tulajdonú lakás legyen a lakhatás szinte egyetlen megoldása. A XIX. századtól a rendszerváltásig a magyar városokban az emberek általában bérlakásokban éltek -- talán a kifejezetten nagypolgári réteg kivételével.

@$pi$: Ja, ha valaki rákopott az "első időben rögzitett törlesztőrészlet" csalijára... (Én hagyományos jelzálogkölcsön normális törlesztésére gondoltam, abban a tőketartozás nem nőhet, bár először nagyon lassan csökken csak.)

@Megfigyelo: "Magánadósságok törlesztése nem állami feladat. "

Senki sem várja el, hogy a magánadósságát az állam törlessze. Ne próbálj meg úgy tenni, mintha én azt mondtam volna, hogy bárki fizesse ki a kölcsönömet és te az igazság lovagjaként ezzel szembeszálnál, mert ez nem így van.

Azt várom az államtól, hogy ha a bank a folyósított kölcsön háromszorosát akarja belőlem kipaszírozni, akkor tegyen valamit. Ha öt vagy tíz évvel ezelőt nem hozta meg az állam a megfelelő törvényeket, akkor intézze ahogyan tudja, engem nem érdekel.

"Viszont állami feladat lehetne megfizethető árú bérlakások biztosítása széles rétegek számára, hogy ne a saját tulajdonú lakás legyen a lakhatás szinte egyetlen megoldása."

Nem érdekel, teszek rá. Nekem azt mondták, hogy annó, hogy a forint kölcsön tizenvalahány százalék. Az megfizethetetlen. Akkor azt mondták, hogy van egy másik hitel, az öt százalék alatt van (vagy ilyesmi), mindenki azt veszi fel. Mindenki ezt a a tanácsot adta, a forint működésképtelen volt, mert 12 százalékon volt a jegybanki alapkamat.

Most a felvett pénz többszörösét kell visszafizetnem, a lakás árának négyszeresét, a havi törlesztőrészletem több mint a régióban a legtöbb ember fizetése. Senkinek meg sem rebben a szeme!

Nem kell, hogy az állam kifizesse a tartozásom. Felvettem 5,75-öt, szívesen fizetek 6-ot, 7-et, 8-at, akár 9-et is. Sőt, már kifizettem volna...

@Megfigyelo: "Ja, ha valaki rákopott az "első időben rögzitett törlesztőrészlet" csalijára..."

Figyelj te nagyon okos: ilyen feltételekkel adtak kölcsönt. Külföldön dolgoztam, volt rendes fizetésem euróban, nem akartam spórolni a törlesztővel. Öt évre akartam hitelt felvenni, nem adtak. Akkor nem kerestek volna annyit. Elejétől akartam tőkét törleszteni, nem lehetett. Valutában akartam törleszteni, nem lehetett. Nem akartam lakás és életbiztosítást kötni ugyanannál a banknál, kellett. A tököm nem akart svájci frankban elszámolni, azt mondták, hogy ne legyek hülye, ráfaragok. Mindenki ezt mondta!

Nem tudod te, hogy mi megy itt.

@csavari: Neked sürgősen orvoshoz kellene fordulnod!

@Megfigyelo: Kiegészítés: az öszes kamat és árfolyam dolog, amit említettél "csak" az aktuális törlesztőrészletet befolyásolja, de azt nem, hogy egy normális jelzálogkölcsönnél a tőketartozás nem nőhet.
Ennek a matematikáját még a XVIII. században kidolgozták. (Egyébként az egész devizahiteles probléma épp onnan származik, hogy a nemesfémpénz korában kidolgozott XVIII. századi törlesztési sémák nem alkalmasak inflációs környezetben, mint arra egy Modigliani nevú Nobel-díjas közgazdász még valamikor 1978-ban rámutatott. Ez okozta azt, hogy a forint-hitelek kamata megfizethetetlen volt. A Modigliani által javasolt inflációkövető törlesztési séma viszont tűl bonyolultnak bizonyult nemcsak az "egyszerű embereknek", de -- űgy túnik -- még a bankároknak is.

@$pi$: "muszály" :-((

@$pi$: Ja, ja, nekem is csak minimum 6 évre adtak, amikor csak 2-re vagy 3-ra kellett volna. Aztán nagy ráfizetéssel végtörlesztettem idő előtt...

@Megfigyelo: Ugye?

Egyszer vettem fel kölcsönt, rövid időre kellett volna, nem is nagy összeg. Bennragadtam, megszivattak. Pont mint a filmekben az olasz maffia, akitől ha egyszer kölcsönkérsz véged. :(

@$pi$: Az én megjegyzésem arra a beírásra vonatkozottt, amelyben hot-spot azt proponálta, hogy "vállalja az állam a devizások adósságának 99%-át",

@Mikrobi: Nálad a pont..

@Megfigyelo: én akkor sem zúgolódtam, amikor az autóhitelem törlesztőrészlete megugrott. De akkor még csak 180 Ft-ra ment fel a frank árfolyama a felvételkori 160-ról. És amikor erősödött a forint, akkor sem ment le a frank ára 80 Ft-ra. Ezek a nagyságrendek...

Az tiszta,hogy a Görög államcsőd elkerülése érdekében a nekik utalt kölcsönök 80%a a görög bankok zsebében landolt??
Látott már valaki keresztény,vagy akár..nem zsidó bankot,bankárt a világon?
Naa..amíg ezek kezében a a bankok zöme,a "civil"esélyjtelen.
Lehet itt kúria,bank mázolás,lázadás,öngyilkosok ezrei..vesztesek vagyunk,leszünk.

ez kérem a magyar bíróság, mert indokolni nem tudják, hogy vajh miért is tolták el a döntést, csupán eltolták, mert csak.

A minap viszem be a zsét a számlámra (merthogy egy ideje behordom a pénzt a bankba, nem kiveszem). A következő beszélgetést folytattam le a nénivel:

-- Figyelmébe ajánlom a megtakarítási lehetőségeinket.
-- Nem akarok megtakarítani, berakni akarom csak.
-- Kitűnő lakástakarékossági lehetőségeink vannak.
-- Frank alapú lakáshitelem van, nem érdekel.
-- De hát nem akar nem akar újabb lakást venni?
-- Nem kell a hitel, frankot nyögök, elég volt.
-- De ezt most nem olyan.
-- Figyelj: ez sem *olyan* volt az elején, az elején ez is fasza volt, én veletek nem kötök mégegszer üzletet ha az életem múlana rajta akkor sem akkor inkább eladom a vesémet vagy felkötöm magam de rajtam még egyszer ez a bank nem hízik hogy rohadjon meg az is aki kitalálta...

Ekkor szépen hazamentem. Egyrészt végeztem a tranzakcióval, a szuszból is kifogytam, másrészt két biztonsági őr is megindult felém...

@Megfigyelo: "az én megjegyzésem arra a beírásra vonatkozottt, amelyben hot-spot azt proponálta"

hot-spot egy közismert kommunista provokátor, olyan mint a wmiki fideszben. Sőt, lehet, hogy rokonok. :)

@Mikrobi: "A Kúria úgy fog dönteni, hogy az árfolyamrés nem költség, ezért a hitelszerződés érvényes"

Nem érted a sztorit.
A folyósításkori átváltási árrés nem volt benne a szerződésben, nem a törlesztéskori árfolyam különbözet.

@kamerasmobil: "de mivel mar eleve jelzalog van az ingatlanon"

Az eredeti állapot visszaállításába minden beletartozik, a jelzálog levétel is, úgyhogy nyugodtan felvehet másik banknál hitelt.

a feleségem (amikro még nem volt az) anno felvett 6,7 m forint hitelt a 7,5-et érő lakására. Természetesen csak úgy kapta meg a hitelt, hogy be kellett jegyeztetnie a szülei lakását is, mert az értékbecslő akkoriban 80%-on értékelte a lakásokat. (Az más kérdés, hogy én már ekkor elküldtem volna őket a picsába).
Kb 6 éve fizeti a részleteket, elmaradása sosem volt. Most rákérdezett a banknál, hogy mennyit kéne visszafizetnie. 10,5 milliót, úgy hogy a lakás még mindig csak max 7-et ér. ennyit arról, hogy valaki szerint nem növekedhetett a tartozás. JA és CHF-es.

@$pi$:
"nem érdekel a bíróság sem, arra sincs szükségem "

van néhány anarchista még, tudjuk, látjuk.

Neked elég egy Uzi, és minden gondodat megoldod, ugye ?

Na látod ezért fizetjük marha magas adóösszegben a közrend fenntartását, a jogszolgáltatást. Mert te köztünk élsz.

Egyébként ha semmis a szerződés, akkor mi történik? Eredeti állapot visszaállítása? Ez ebben az esetben mit jelent? Adósnak megszűnik a tartozása, csak a tőkét fizeti vissza és kiköltözik a lakásból?

@Mikrobi: Én Ft hitelt vettem fel, mert tartottam az árfolyamkockázattól. A szerződést párommal és egy ismerős jogásszal alaposan átnéztük, beleírtunk pár mondatot. A bank is megnézte és elfogadta. Lehetett ilyet is, csak akarni kellett.

@Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik: Szerintem ha semmis, akkor a következőnek kéne történnie:
A bank megállapítja, hogy mennyi tőkerésszel tartozik még az adós, figyelembe véve természetesen, hogy mennyit fizet vissza.
Az épületről lekerül a jelzálog.
Mivel az adósnak van még tartozása a bankkal szemben, így felvehet új jelzálog hitelt (mondjuk forint alapút) vagy az adott banknál, vagy egy másiknál, aki átutalja az összeget a banknak aki felé tartozik. Vagy valahogy máshogy fizeti ki a tartozását.
Szerintem így kéne működnie.

@kamerasmobil:

Ha és amennyiben a semmisség kimondásra kerül, akkor a jelzálog is alaptalanul van rajta az ingatlanon, illetve ha KHR-be kerültél, akkor onnan is törölni kell.

Innentől kezdve pedig vagy egy összegben fizeted ki az adósságod vagy egy másik, de immáron korrekt hitelt veszel fel.

@AlexWolf:

a 7,5 millióért vett lakására vett fel 6,7 milla hitelt ? Gratula. És még te prüszkölsz, hogy a bank pótfedezetet kért ?

Pedig látod az asszony okos volt. Kevés volt a pénze, feje búbjáig beleült egy hitelbe, aztán gondoskodnia kellett róla, hogy legyen, aki fizeti, így hát férjül vett téged ;o) Ügyes.

"....kéne visszafizetnie. 10,5 milliót..."

Rosszul látod.

Asszony pajtás anno nem 6,7 milla Ft hitelt vett fel, hanem 6,7 / 160 = 41.875 CHF -et !!!

Ebből a tartozása x év törlesztés után mondjuk 30.000 CHF.

Az a tény, hogy a forint mennyit gyengült elcseszett gazdaságpolitikai kormányzati intézkedések hatására a frankkal szemben nem befolyásolja a CHF-ben fennálló tartozást, ami tagadhatatlanul kevesebb, mint a felvett CHF hitele összege.

Na most ugorgyá neki mégegyszer Sanya.

@belgabela:

Ha a szerződés semmis, akkor milyen jogalap alapján szeretnék kamatot számolni? Mert ha arra kamatot kellene fizetni, akkor onnantól kezdve azt lehet csinálni, hogy az ember küldözget pénzt mindenféle bankszámlákra, majd egy évvel később szól, hogy bocsi, rosszul utaltam, kérem vissza a pénzt KAMATOKKAL!

@AXERMIX Pertársaság:

és ki fog adni hitelt neki ??? Szerinted ?

@LAVÓRVAGÁNY:

Szerintem aláírok gyorsan egy szerződést valakivel, hogy tegyék el láb alól az édesanyád.

Majd hivatkozhatok a bíróságon a kommentedre, hogy teljesen jogosan gyilkoltuk le a felmenődet? Mert ugye ALÁÍRTUK, mind csupa nagybetűvel! Mert az ALÁÍRÁS a fontos, nem a jog, meg a törvények, ugye.

Legalábbis te ezt mondod ...

@wahed ithnen: pont ez a probléma agyas barátom. Deviza hitel vs. devizában nyilvántartott hitel.

@wahed ithnen:

Szertinem az a bank, ahol jelenleg is jelzálogban van az ingatlan.

Nem olyan nehéz ezt megérteni. Ha semmisségre kerül a sor, a jogkövetkezmény kimondása nélkül, akkor onnantól a banknak lesz fontos, hogy a pénzt visszakapja.

Ha a bank nem lenne hülye, akkor MOST egy olyan szerződéstervezettel keresné meg az ügyfeleit, amelyben megfelelő tőke és a kamat van. A legtöbb devizahiteles ezt tudná és akarná is fizetni. Nem mi húzzuk ezt a tésztát ..

(Mellesleg van ilyen már, az egyik bank futárokkal hordatja szét az új szerződéseket...)

@Megfigyelo: Kérdez meg egy hozzáértőt akiben bízol és rá fogsz jönni hogy DE ezek a számok stimmelnek.

@Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik:

na jó, de te elolvastad a szerződést :O)

így nem ér, a játékszabályok a pertársaság szerint azok voltak, hogy a szerződést nem ér elolvasni aláírás előtt, csak évekkel utána.

Te nem felelsz meg a pertársaság gittegyleti játékszabályainak.

Ugyis a tetves bankoknak fognak igazat adni. Pedig milyen jo lenne, ha most vesztenenek, es mind csodbe menne a gecibe!

@Kim Jong Un: szerinted mi történne, ha az összes bank csődbe menne a gecibe?

@AlexWolf:

Sanyikám, mennyi időt töltöttél el eddig a származékos ügyletek gazdaságtanának, vagy legalább azon belül a devizacsere ügyletek lényegének megismerésével ? Kérdésedből ítélve egy percet sem.

Akkor mire alapozod azt a tudatlanságtól csöpögő állításodat, hogy a devizaalapú hitel esetében a bank kötelezettségei nem függnek a CHF kamatától, a keresztárfolyamok változásától, a kockázati feláraktól,... ugyanúgy, mint a devizahitel esetében ?

Neked mindkét esetben forintra volt szükséged ahhoz, hogy a lakás árát kifizesd, tehát devizában vállaltál kötelezettséged és a bank is ezt tette a refinanszírozást nyújtó piaci szereplők felé.

"Törököt fogtam, nem ereszt!"

@AXERMIX Pertársaság:

"Szertinem az a bank, ahol jelenleg is jelzálogban van az ingatlan"

adna még hitelt azoknak, akik addig nem fizettek neki ??? !!!
Te sem tennéd. Akkor miért várnád el mástól ? Épeszű ember nem adna hitelt a másiknak, miután pórul járt vele nem is olyan régen.

Bár nyilván a tarsolyotokban ott a megoldás: a magyar állam majd kötelezni fogja a bankokat, hogy a nemteljesítő adósoknak újból adjon a saját kockázatára.

Szállj már le a földre.

Bármit is döntsenek július 4-én attól még nem fogják a kását forrón enni!
Ahhoz, hogy baj legyen több ezer pert kell egyenként elindítani és átnyálazni több millió bankügyletet! Olyan biztos nem lesz, hogy jólvan tiéd a lakás, fizetni nem kell és éljél benne boldogan!

@Gilinggalang: pl. nem nyuznak tovabb az embereket. Utana is lenne am elet, csak a csokottagyu ballibbantak nem tudjak ezt elkepzelni.

@szuperkrumpli:

Ha az összes bank összes devizaalapú jelzáloghitel szerződése semmis lesz, akkor bizony ott együltő helyben kell a forró kását megenni az óriás hasáról.

Az a bankok értelmezésében a jogbizonytalanságnak olyan mérvű megnyilvánulása lenne, ami drasztikus, gyors kivonulásra késztethetné őket erről a lápos, ingoványos területről. Ahol semmi sem az, aminek látszik, és utólag visszamenőleges hatállyal mondják meg, hogy "ilyen állat márpedig nincs is", ( ld. rendőr esete az állatkerben a zsiráffal ) onnan jobb biztonságos vizekre átevezni, és most.

@wahed ithnen:

Az ügyfelek azokat a hiteleket nem tudták fizetni, amit a bank magasra pumpált, jogellenesen.

Pl van egy pertárs, aki 20.000 Ft-os törlesztővel kezdett. Ha a bank a vállalásnak megfelelő módon számította volna ki a kamatokat (CHF tőke + CHF kamat), akkor jelenleg 17.000 Ft-ot kellene fizetnie. Ehelyett jelenleg a bank 83.000 Ft-ot kér.

A hitelesek vissza akarják fizetni a hitelt. Ha korrekt és vállalható az új hitel, akkor azzal nincs probléma.

Az új szerződés a banknak nem kerül pénzbe, csak a bíróság által megállapított - de most már HELYES - tőkére kötődik.

Ha a bank a háttérben rosszul üzletelt, az nem a mi problémánk, mint ahogyan a bankot sem érdekli, ha mi nem tudjuk előteremteni a havi törlesztőt.

@wahed ithnen:

S ha hirtelen 1-2 millió ember kerül az utcára, azt nem kell megenni?

Tudomásom szerint Magyarország a magyar nemzetért van, annak az érdekeit kell(ene) védenie. (Ok, demagóg, de végletesen leegyszerűsített mondat ez).

@wahed ithnen: Az hogy a bank honnan szerzi a forrást, az adósnak mindegy. Nincs kihatása rá. A forrásköltség emelkedést meg akkor érvényesítheti a törlesztőben, ha az a szerződésben szerepel (Hpt 213 és környéke).

A bankok szórakoztak a forrásaikkal és amikor az adósok mondták, hogy ezt nem kellene, mert a törvény ezt nem engedi, nos, akkor lett ez a per.

@AXERMIX Pertársaság: Mesze nem ugyanaz a helyzet. A magyar törvények szerint a kölcsönre kamat jár. Nem véletlenül kaptad a kölcsönt, hanem kérted. Ha a szerződés semmi is, attól még a törvényes kamat az jár.

Hihetetlen, hogy egyesek még mindig a szocializmusban élnek.

@wahed ithnen: Két szomorú hírem is van. Az egyik, hogy sajnos igazad van és az árfolyam különbözet a refinanszírozónál van és nem a hitelkihelyező banknál. Náluk csak a néhány százalékos jutalék landolt és mivel kinevezték őket mumusnak ebből kellene most a bedőlő hitelek teljes veszteségét lenyelniük. Viszont ezt a tömegekkel soha nem fogják tudni szerencsétlenek megértetni. A benzines palackok náluk fognak landolni.
A másik, hogy az államnak nem sok választása van mert ha nem kényszeríti erőszakkal a pénzügyi szereplőket ilyen, vagy valami hasonló megoldásra akkor nem marad más hátra a hétezer milliárdos behajthatatlan kinnlévőség és az ennek az összegnek mint fedezetnek a negyedével sem rendelkező bankrendszer miatt a teljes összeomlás, zavargások, gyújtogatások, polgárháború és hasonlók.

@Kim Jong Un: de most komolyan :)

Hogy bonyolódna a pénzforgalom? csak kp? illetve ha csődbe mennek, akkor mi lesz a betétesek (magánszemélyek+cégek) pénzével?

@wahed ithnen: Ó, hát sajnálom. Pedig látszik, hogy eszes csapat. Igazi Mensa szinvonal lehet...

@belgabela: Ha semmis, akkor nincs szerződés. Ha nincs szerződés, akkor mire akarsz kamatot alapítani? Ha nincs szerződés, akkor jogilag az adós szempontjából a bank valahova utalt pénzt, amihez az adósnak kvázi kevés köze volt.

Amit mondasz az az, hogy ha a bank küld 1 milliárdot egy ügyfelének véletlenül, majd 4 év után visszakéri, akkor neked az 1 milliárd után kamatot kellene fizetned.

Ha van kölcsön, de a kamat nem állapítható meg, akkor a jegybanki alapkamat a mérvadó. Ha nincs semmilyen szerződés, akkor ez a kérdés sokkal problémásabb ...

@AXERMIX Pertársaság: Ó, jajjjjj.... de jó, hogy nem vagyok devizaadós...

@Gilinggalang: Fú, ne beszélgess vele!!! Ha senki nem válaszol neki, akkor takarodik.

@Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik:

De legalább lesz trafikod ;)

@AXERMIX Pertársaság: Nem bírlak követni, túl gyorsan vág az eszed. :-)

Foglaljuk össze a helyzetet (utóbbi 23 év):
1. Emberek százezrei képtelenek saját lakáshoz jutni úgy sem, hogy 20 évig becsületesen fizetnék a havi törlesztőrészleteket;
2. Pár ezer aljas gazember hatalmas vagyonokat halmozott fel. Villa feszített víztükrű úszómedencével, külföldi nyaralások, drága luxusautók, újgazdag flegma.
Te kitől vennél el pénzt?

@wahed ithnen: Két rossz hírem is van. Az egyik, hogy igazad van és az árfolyam különbözet nem a hitelkihelyező bankoknál található hanem a refinanszírozónál. Náluk csak néhány százalékos jutalék landolt és mivel kinevezték őket mumusnak, most ebből kellene a bedőlt hitelek teljes veszteségét lenyelniük. Viszont ezt az átlagpolgárnak soha nem fogják tudni megmagyarázni, így a benzines üvegek náluk fognak landolni.
A másik, hogy az államnak nem sok választási lehetősége van. Vagy erőszakkal kikényszerít egy ilyen, vagy hasonló megoldást, vagy a hétezer milliárdos behajthatatlan követelésállomány és ennek mint fedezetnek a negyedével sem rendelkező bankrendszer miatt következik az összeomlás, zavargások, polgárháború és hasonlók.

@Kara kán:
miért létszükséglet a saját tulajdonú lakás?

@Melampo:

Kicsit gonosz leszek. Hadd ne sajnáljam a bankot, hogy a háttérben olyan műveleteket végzett, amire nem nagyon volt felhatalmazása.
Ezen műveletek felett az anyabankok szemet hunytak. Szóval amíg a bankok élvezték az extra-profitot, akkor nem volt baj ezzel? :)

Érdekes módon, bevontunk pár külföldi bankárt is az elemzésekbe, illetve kértük jelzálog hitel ajánlatokat külföldi bankoktól.

A külföldi banki alkalmazottak azt mondták, ha olyan kölcsönt írattak volna alá, mint a magyar, akkor abból hamarosan börtön lenne számukra. Ez azért érdekes, mert ugyanúgy az EU jog érvényes azokra a szerződésekre, mint a magyarokra. Ha ott nem lehet ilyet aláíratni, akkor nálunk miért is ...

@Megfigyelo: Jaj de okos vagy. Te talan kalkulaltal a vilagvalsaggal? Kalkulalt vele barki is? Ha igen, mostanra biztosan meggazdagodtal tozsdeshortolasbol meg devizaspekulaciobol.

Fel kell mar fogni, hogy a valsag kb. annyira volt elore jelezheto, mint a cunami vagy egy foldrenges. Valamennyire, de csak egy kicsit.

Egyebkent en vallalom, hogy amit alairtam, azt teljesitenem kell. Viszont ugy velem, ha a bank a az arfolyamkulonbozetet eladasi arfolyamon szamoljan, azon nyeresege van. En pedig ingatlanfinanszirozasra kotottem szerzodest, nem arra, hogy VESZEK tole devizat az altala megallapitott aron a kovetkezo husz evben havonta.

Egyebkent mi sem lenne szebb, mint az eredeti allapot visszaallitasa. Visszaadom az ingatlant, adjak ide a lovet amit az elmult hat evben befizettem - hiszen az ingatlan piaci aron kevesebbet er mar annal is, amit 170 Ft-os CHF arfolyamon fizettunk erte.

Július 4. a Függetlenség napja. Csak az a
kérdés ki, kitől lesz független.

@Gilinggalang:

Nem létszükséglet. Viszont a albérletben csak addig lakhatsz, amíg "hasznos" vagy, azaz pénzt termelsz. Mihelyst ez megszűnik, nincs egy hely, ahol meghúzhatod magad, jogosan.

Ha eljutsz oda, hogy a nyugdíjad 37.000 Ft (pl Csala Zsuzsa) akkor hol tervezed a gondtalan öregkorodat eltölteni? A híd alatt? (összpanoráma, folyóvíz?)

@AXERMIX Pertársaság: Nem az anyabankokat sajnálom és nem is a refinanszírozókat, csak a helyi bankfiókok alkalmazottait akik ez esetek zömében annyit sem értettek a dologból mint mi, csak szajkózták a leckét amit egy gyorstalpalón megtanítottak velük.
A helyzet kísértetiesen hasonlít az 1873-as bécsi tőzsdekrachot követő időkre ahol a kifosztás helyi végrehajtóit, a bankrendszer helyi kiszolgálóit az első világháború után a megbízóik kineveztették bűnösnek és odadobták koncnak a feldühített tömegeknek.

@Melampo:

Voltunk több irodában is. Elmondtuk, mutattuk. Volt aki megértette és volt aki nem.
Van aki segít és van aki nem.
Van, aki felmondott, mert kívánt tovább részt venni ebben, de van aki élvezi, hogy velünk ordibálhat.

Majd a törvény előtt megítéltetnek.

@AXERMIX Pertársaság: rengetegen bebizonyították már, hogy egy 25-30 éves időtávon a bérlés egyrészt anyagilag is kifizetődöbb (annyival, hogy a végén a hitelhez képest megspórolt pénzből akár egy kisebb lakást is lehet venni, hiszen ugye bérlés alatt a kamatokat megspórolod, amit ráadásul még be is lehet fektetni), másrészről pedig a bérlés együtt jár a nagyobb mobilitással. MInd munkahelyügyileg, mind pedig az esetleges gyerekek szempontjából.

@Gilinggalang: Rengeteg helyen meg rámutattak ezen számítások pontatlanságaira. Bérlésnél a legkisebb házat veszik, a vásárlásnál meg a nagyobb családi házat. Nem rakják be a képletbe az inflációt, a kamatadót, a tranzakciós adót és egyebeket.

Emellett van rengeteg egyéb EGYÉNI tényező, amely mindkét irányba mozdíthatja a mutatót.

Valakinek ez, valakinek meg az a jobb.

@AXERMIX Pertársaság: pont ez a lényege a lakás vs ház vitának, hogy bérlésnél nem kell 26 évesen kitalálnod, hogy hány gyereket akarsz, és arra tervezni a házadat, hanem foylamatosan tudsz alkalmazkodni az igényeidnek és pénztárcádnak megfelelően, és legfőképpen nincs az, hogy amikor a gyerekeid felnőnek és elköltöznek, akkor ott marad 2 55-60 körüli ember egy irdatlan nagy hodályban. Illetve nem kell a felújításra sem köletni.

@Gilinggalang: Nagyon-nagyon fiatal lehetsz.

@Melampo: miből gondolod? 33 egyébként.

@Gilinggalang:

Házat lehet úgy tervezni, hogy az életszakaszoknak megfelelően legyen használható. De mondok egy példát. Van egy család, családi házban. Legyen 3 gyerek. A gyerekek kirepülnek, családot alapítanak.

Ekkor a Te elméleted szerint minek a hodály, költözzünk kisebb házba. Ok, megtörténik. Erre 3 gyerek 2-2 gyereknek (immáron unoka) ad életet. S ez a sok mocsok képes Karácsonyra meglátogatni a szüleit. Adva van a kis lakás (hodály ugye már nuku), amibe el kell helyezned 5 felnőttet és 6 gyereket. Menni fog? Vagy a Karácsonyi Ünnepekre bérelsz egy másik lakást is? Mert a normális családi életben az unokákat a nagyszülőkkel rendszeresen össze kell járatni.

Ebből a szempontból a bérlakás nem altertnatíva. Sokan azt hiszik, hogy egy kisebb lakásnak mindig kisebb a rezsiköltsége, holott ez nem a lakható alapterületen múlik.

Ha egy jól szeparálható, nagyobb passzívházat építesz/veszel/felújítasz, akkor a teljes rezsiköltséged akár kevesebb is lehet, mint egy bérelt tégla/cirkós kislakás.

A felújításra mindkét esetben költened kell, csak az egyik esetben benne van a lakbérben, míg a második esetben direktben kell fizetned.

Ha a lakásfelújítás átalánya nincs benne, akkor az egy olyan kis kecót jelent, ahol az rezsid magas, mivel sosem volt felújításra költve.

@AXERMIX Pertársaság: Attól, hogy nincs szerződés te még használtasd a más pénzét. Azért neki kamat jár. Egyszerű ez.

@Gilinggalang: Mert ilyeneket csak a tapasztalatlanság mondat az emberrel. Ami mondjuk tényleg nem teljesen korfüggő.

@belgabela: Tehát ha küldök neked 10 milliárdot pénteken, akkor követelhetek tőled 3 napi kamatot hétfőn? Mert hétvégén használhattad ...

@$pi$:
A közmédia kivételével igazad van.

Egyébként miért fizetném pont én az implantodat, ha gerincproblémád lesz, vagy a neurostimulátorodat, ha parkinson kóros leszel?
A cukorbetegség sem mindenkinél az egészségtelen életmód miatt következik be.

Amúgy jöhet még jégeső, meg szélvihar, amikor biztosító baxik normális kártérítést fizetni és neked is szükséged lehet még a közpénzre.

Vörösiszapról meg ne is beszéljünk!

@AXERMIX Pertársaság: Ha ésszerű határidőn belül nem utalod vissza, bizony kell. A jog szerint. Azzal nem védekezhetsz, hogy nem tudtad ugyan mire jött, de megtartottad és húztad hasznait. (Mert ugye húztad, hiszen a folyószámlának kamata van.) Ami nem a tied, azt nem tarthatod meg. Ha az után találsz egymilliót az sem a tied.

Ügyvéd kéne annak a pertársaságnak!:))

Úgy gondolom, nem ártana elolvasni a PSZÁF véleményét, amelyben épp az érintett témában a Kúria által feltett kérdésekre válaszol.

www.pszaf.hu/data/cms2401714/PSZAF_levele_a_Kuria_reszere.pdf

Ebben a PSZÁF kifejti, hogy a devizahitel nem volt tisztességtelen üzlet, hogy az "árfolyamrés" nem költség, hogy a THM mutató kiszámításához rendelet írja elő a képletet, amely alapján azt ki kell számítani, és ebben nem szerepel az "árfolyamrés".

A PSZÁF véleménye szerint olyan esetek előfordulhattak, hogy a bankok olyan költségeket is devizában számoltak el (pl. levelezési költség), amelyek a bank számára forintban keletkeztek, ezek azonban nem JELENTŐS tévedések, amelyek alapján a szerződést semmisnek lehetne kimondani.

A Kúriának írt válaszokban arról is szó esik, hogy a banki ügymenet teljesen normális dolga, hogy a devizahitel folyósításakor illetve a törlesztéskor nem ugyanazt az árfolyamot használják:

"Deviza alapú hitel nyújtásakor a bank arra vállalt kötelezettséget, hogy a devizában meghatározott (nyilvántartott) hitel összegét a szerződésben rögzített folyósításkori árfolyamszint (vételi árfolyam) mellett ocsátja az adós rendelkezésére, míg az adós pedig arra vállalt kötelezettséget, hogy a szerződésben rögzített, egyes törlesztési időpontokban irányadó árfolyamszint mellett (mindenkori eladási árfolyamok) teljesíti törlesztési kötelezettségét. Mind a folyósításkor, mind a törlesztéskor alkalmazott „átszámítás” a szerződésben rögzített feltétel, mindkét fél számára a teljesítés feltételét, az elszámolás módját
határozza meg.

A törlesztések időpontjában, az adott törlesztési napra a bank által egyébként, a kölcsönszerződéstől függetlenül megszabott vételi árfolyamok nem részei a szerződésnek, ezen későbbi vételi árfolyamok a szerződéses feltételek meghatározása során semmilyen szempontból nem kerültek figyelembe vételre,
így a kölcsönszerződésből fakadó kötelezettségek elszámolási alapját sem képezhetik."

@AXERMIX Pertársaság: baszki ezt kéne az államnak csinálnia! utal 10 milliárdot, majd amikor kiderül, hogy "tévedés" történt, akkor csak nominálisan visszakéri az összeget, és máris zsákol 30 millió tranzakciós illetéket :)

@Melampo: a jelenlegi devizahitelesek helyzetéből kiindulva lehet, hogy a tapasztalatlanság nem akkora hátrány, mint ahogy az tűnik :)

@belgabela:

(Van ügyvéd, nyugi :) )

@brabant89:

Ezt is tűzd mellé:

pitee.wordpress.com/2013/06/17/a-pszaf-hulyenek-nezi-a-kuriat-pszaf-72811-42013/

@AXERMIX Pertársaság: Akkor kérdezd meg, ne írj butaságokat!

@belgabela: Nem írok butaságokat, érdekes kérdés lesz ez.

@Megfigyelo: Nekem nincsen elbaszott szopadék devizahitelem.Bocsi.
De attól még pofázhatok róla és lehet véleményem.

A kúria akár hogy dönt,az akkor is el lesz kúrva.:)

@AXERMIX Pertársaság: Jogilag egyértelműn butaságot írsz. És az átutalt(talált),pénz nagyon rossz példa. Ha ügyvéd mondta,akkor ne adjatok neki pénzt! Ha ingyen csinálja,akkor valószínű, hogy nincs munkája és ha nyertek egy százalékot akkor ő már kaszál, ti meg tovább szoptok. De a ti dolgotok.

@AXERMIX Pertársaság: Sajnos ugyanezt a vitát már lefojtattam több közgazdásszal is és ők sem mind értették. A jogászok már inkább felfogták következményeket. Minden ilyen okoskodás abból a hibás alapállásból indul ki, hogy a deviza összeget kell visszafizetni, mert a szerződésben az szerepel. Nagyon nehezen értik meg, hogy ha a szerződés semmis és az eredeti állapotot kell helyreállítani, akkor a szerződés minden szava semmis, olyan mintha soha nem is létezett volna. Innentől kezdve a valós eseményekből kiindulva kell az eredeti állapotot helyreállítani, azaz a kapott forintösszeggel kell elszámolni oda és vissza a mindenkori jegybanki alapkamattal. Ebből kifolyólag legfeljebb a két összeg, a felvett és a visszafizetett közötti marad, ha marad a kamatkülönbözettel növelve mint kötelezettség.
Ebből a bankok a pillanatnyi állás szerint igen rosszul jönnének ki.

A kommenteket vegigolvasva egy dolog azonnal lathato (es ez sajnos sok esetben - mas blogokon - tematol fuggetlenul sot szamos esetben szemelyes beszelgetesek, vitak soran is tapasztalom), kicsit altalanositva:

- Mindenki okosabb mint a masik
- Sok esetben indulatbol eros erzelmi - jellemzoen negativ - toltettel, lekezeloen beszelunk egymassal
- Sokan funkcionalis analfabetakent alkotnak teljesen ertekelhetetlen velemenyeket
- energiat, szellemi toket kisporolva feluletesen alkotunk velemenyt
- stb. :)

Ezzel kapcsolatban egy koltoi kerdesem lenne:
Szerintetek nem kellene ezen elgondolkodni es ahhoz, hogy kishazank elhetobb hely legyen mindenkinek egy kicsit valtoztatni?
Isten ments, hogy erre valaszoljon barki is! :)

A temahoz:

A jogallam azt jelenti, hogy van egy fuggetlen igazsagszolgaltatsunk, ahol ko kemenyen betartatjak a torvenyeket.

Ha torvenybe utkozik az, hogy egy hitelszerzodesnel rejtett - a szerzodesben fel nem tuntetett - koltsegelem fizetese ki van kenyszeritve, akkor nem mindegy az, hogy en azert tamadom meg a birosag elott, mert felelotlen, meg a szocializmusban elo, dzsentri vagyok, aki azert vett fel CHF hitelt, hogy plazmateveje legyen es azzal kerkedjen boldog-boldogtalan elott?
De tokmindegy!!!

- Ebben az esetben nekem a jogervenyesitesi lehetosegem megszunik?
NEM!
- Mar nem vagyok egyenlo massal a torvenyek elott?
DEHOGYNEM!

Akkor?
Mi a problema?

Kotottem egy szerzodest, ami ugy nez ki, hogy a magyar hatalyos torvenyek szerint SEMMIS.

Tok mindegy, hogy milyen osztalyozasu ados vagyok, mindegy, hogy fizetni akarom vagy nem a hitelemet. JOG es TORVENY elotti egyenloseg.

Az, hogy a looser bank ezt a hibat elkovette, az NEM AZ EN FELELOSSEGEM.

Termeszetesen, ha korrekt tanulmanyban bemutatjak (nem feluletes riogatassal!), hogy ez penzugyi katasztrofahoz vezethet, akkor valamilyen mertekben hajlando vagyok kompromisszumra.
Mert sokkakal ellentetben vallalok szolidaritast! Holott nekem van igazam!

Eredeti allapot visszaallitasa:

beulunk egy idogepbe, visszamegyunk addig a pontig, amig meg nem volt egymassal semmi dolgunk. Ezt az allapotot szeretnenk visszaallitani.
Sok okosnak a figyelmebe:
En kaptam x milliot a banktol, amit hasznaltam eddig az idopillanatig, ezert az MNB kamataval terhelten vissza kell adnom.
A bank meg szepen eltolja a bringajat a tulajdoni lapomrol.
ENNYI.

CHF vagy HUF?
Mindegy, mert a jelenlegi arfolyamnak nem lehet visszamenoleges hatalya.

---------------------------------------
Pelda:
Ha 2010-ben az emberoles meg nem utkozott torvenybe es Te akkor valakit kinyirtal, majd 2013-ban torveny szuletik arrol, hogy az emberoles buncselekmeny. Akkor ezutan Te a 2010-es tetteidert emberoles buntetteben nem vagy felelosegre vonhato, mert nincs visszamenoleges hatalya egy torvenynek.
Amikor elkovetted nem volt torvenytelen. PONT.
----------------------------------------

Tehat barmit kerhet a bank, ha HUF, akkor nincs mirol beszelni, ha CHF, akkor a szerzodeskotes idopillanataban ervenyes arfolyamon kell ugyanazon a valtoszamon atvaltani, amin neked akkor valtotta.
(megsugom, hogy ugyanaz lesz az osszeg HUF-ben.)

Zaraskeppen:

A devizahitel problema alol nem tud kibujni senki. Ez egy vagyalom!
Mergezi a lelkunket, befekezi a gazdasagunkat, sok-sok csaladot tesz tonkre a problema.
Sajnalom magunkat es nem orulok ennek, de ez kozos problema, adosnak es nem adosnak egyarant, amit meg kell oldani.
Ha tetszik ha nem!

Azt meg fejezzuk mar be, hogy ez kizarolag a felelotlen fogyasztoi magatartas kovetkezmenye. Ebbe az ervbe annyi kraft nincs mint egy lepkefingben...

@fhhfh:

Korrekt.

"Sok okosnak a figyelmebe:
En kaptam x milliot a banktol, amit hasznaltam eddig az idopillanatig, ezert az MNB kamataval terhelten vissza kell adnom.
A bank meg szepen eltolja a bringajat a tulajdoni lapomrol. ENNYI."

Gondolom ide céloztál :) A kamat érdekes kérdés lesz ... ezt hagyjuk meg a bíróságnak, mert nem egyértelmű.

Egy gondolatjáték: Mi van akkor, ha a bank nem az adósnak küldte a pénzt? Ha nincs szerződés, akkor az a pénz nem az adósnál landolt ugye ...

@Melampo:
Okos a fejtegetésed. De a megoldást nem jól gondolod. Most ugye 1,6 millió "devizaadóssal" fizettetik meg a deviza árfolyamemelkedését, - annak a devizának az árfolyamemelkedését, ami valójában az állam adóssága. Ugyanis az államadósság 41 %-a még mist is devizaadósság. Az lenne igazságos, ha ezt az államadósságot 10 millió polgárra terítik szét, hiszen az államadósság 10 millió magyar adóssága, nem csak azé az 1,6 millióé.
De nem csak itt kell a devizát keresni, hanem más úton is rengeteg deviza tűnt el. Ráadásul jóval több, mint a mostani államadósság 41 %-a.
Hamarosan megírom a blogomba ezt a végtelen aljasságot.
Tudod, "Én a bankár..."

@AXERMIX Pertársaság:

"Sok okosnak a figyelmebe:
En kaptam x milliot a banktol, amit hasznaltam eddig az idopillanatig, ezert az MNB kamataval terhelten vissza kell adnom.
A bank meg szepen eltolja a bringajat a tulajdoni lapomrol. ENNYI."

Az kimaradt, de egyertelmu, hogy amit eddig befizettem, azt nem karacsonyi ajandeknak szantam, tehet visszajar (ugyanugy MNB kamatostul).

"Egy gondolatjáték: Mi van akkor, ha a bank nem az adósnak küldte a pénzt? Ha nincs szerződés, akkor az a pénz nem az adósnál landolt ugye..."

Megjelolted azt a bankszamlaszamot, ami pl. az epittetoje volt. Ergo rendelkezesi JOGOD volt a penz felett. Itt nem latok mozgasteret.
Azt kvazi Te kaptad meg.

@fhhfh: "Megjelolted azt a bankszamlaszamot, ami pl. az epittetoje volt. Ergo rendelkezesi JOGOD volt a penz felett. Itt nem latok mozgasteret.
Azt kvazi Te kaptad meg."

Milyen dokumentumban jelöltem meg? Ami semmissé vált?

@AXERMIX Pertársaság:
Ráadásul a híd alatt rezsi is nulla forint. A Fidesz elintézte... :)))

@AXERMIX Pertársaság:

A PITEE oldalán utánanézve azt lehet látni, hogy azért akarják a devizahitelszerződéseket semmisnek mondani, mert "Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget." Ezért hivatkozik arra, hogy a THM mutató tartalmazta-e az "árfolyamrést".

A kérdés véleményem szerint viszont az, hogy a szerződés tartalmazta-e, hogy a hitel folyósítása vételi, míg a törlesztőrészletek kiszámítása eladási árfolyam alapján történik.
Amennyiben ezt tartalmazta, akkor nem tudom, a PITEE mire akar hivatkozni.

A PITEE oldalán az is olvasható, hogy a bankok (vagy a legtöbbje) a THM mutató kiszámításakor figyelembe vette az árfolyamrést.

A PITEE-n linkelt dokumentumokból - konkrétan a Fővárosi Ítélőtábla indoklásából - az is kiderül, hogy a PITEE jogászai nem álltak mindig a helyzet magaslatán, egyes törvényekre helytelen számozással hivatkoztak, jogi hibát (a fellebbezéskor "tiltott kereset módosítást) követtek el, ezért én nem bíznék vakon bennük.

A THM mutató azonban nem mutathat minden

@AXERMIX Pertársaság: "Kicsit gonosz leszek. Hadd ne sajnáljam a bankot, hogy a háttérben olyan műveleteket végzett, amire nem nagyon volt felhatalmazása.
Ezen műveletek felett az anyabankok szemet hunytak. Szóval amíg a bankok élvezték az extra-profitot, akkor nem volt baj ezzel?"
Te nem gonosz vagy, hanem tudatlan, vagy ismét hazudsz. (Ez utóbbit tartom valószínűleg, de jóindulatúan elhiszem az elsőt is.) A banknak az a feladata, hogy refinanszírozza a te hiteledet. A forrásköltség pontosan ezeknek az ügyleteknek a költsége, amit mindenki elfogad korrekt költségelemnek. Mármint mindenki, aki ért hozzá. Ha nem így lenne, akkor te egy sima forinthitelt kaptál volna 4-5% kamatbónusszal.

@Melampo:
"... a bankrendszer helyi kiszolgálóit az első világháború után a megbízóik kineveztették bűnösnek és odadobták koncnak a feldühített tömegeknek."
A hülye gátlástalan bankcsicska alkalmazottakért egyáltalán nem kár! Persze az az a helyes, ha a tömeg a fejeseket is elkapja..

@Melampo:
"Innentől kezdve a valós eseményekből kiindulva kell az eredeti állapotot helyreállítani, azaz a kapott forintösszeggel kell elszámolni oda és vissza a mindenkori jegybanki alapkamattal."

Én ezt nem látom ennyire egyértelműnek. A szerződés ugyanis DEVIZA folyósítására vonatkozott, amely devizát átváltották forintra. Ez alapján szerintem a banknak DEVIZA jár vissza.

@brabant89:

A probléma ezzel a felvetéssel az, hogy ha elegendő csak a változó nevét deklarálni, akkor deduktív módon el lehet jutni addig, hogy annyi van a szerződésben, hogy az "adós annyit fizet, amennyit a bank mond".

A vételi és eladási árfolyamokat a bank határozza meg, önkényesen. Az AXA Bank az elmúlt 4 évben 3 esetben szélesítette ezt a sávot, amelynek hatására ha ugyanaz volt az MNB középárfolyam, akkor is többet kellett az adósnak fizetni. Ami nagyon nem mindegy.

A törvények pedig ezen hitelszerződések esetében egyértelműen tiltják az olyan költségelemek beépítését, amelyek nem számíthatóak, amelyek a bankok felügyelete alatt vannak, amelyek értéke/százaléka nem megadott.

Másik példával élve, ha a főnököd azt mondja hogy a szerződésedben csak annyi van, hogy a fizetést a hónap végén megkapod, majd 3 hónapig kapsz 300.000-t, majd a negyedik hónaptól csak 50.000-t .... akkor a főnököd korrekt módon járt el? A szerződésed megfelelő volt?

@Melampo:
Nemcsak fiatal hanem még hülye is szegény ... :((

@brabant89: "és ebben nem szerepel az "árfolyamrés"." Az OTP védekezésének épp az a lényege, hogy a THM kötelezően tartalmazza az átváltási különbséget, azaz az árfolyamrés tudatában írtad alá a szerződést, hiszem ott volt: x % THM.
Az hogy a 6% THM nálam 6% kamatot és 0 egyéb költséget, vagy 0 kamatot és 6% egyéb költséget jelent, az a törlesztők szempontjából lényegtelen. Ennek ellenére próbál néhány megtévesztett szerencsétlen kapaszkodni a semmibe.

@igazi hős: Mivel pl. az AXA Bank azt állította, hogy ezek a hitelek csak a CHF árfolyamától és kamatától függnek, ezért nem nagyon érdekel, hogy honnan szedi a forrást.

Te meg amúgy sem vagy vitapartner.

@AXERMIX Pertársaság:
" S ez a sok mocsok képes Karácsonyra meglátogatni a szüleit. Adva van a kis lakás (hodály ugye már nuku), amibe el kell helyezned 5 felnőttet és 6 gyereket. Menni fog? Vagy a Karácsonyi Ünnepekre bérelsz egy másik lakást is? "
"S ez a sok mocsok...." - zseniális . :DDDD

Egyébként Bankcsicska Viktor azért építi a városokban a stadionokat, hogy majd azt ki lehet bérelni rokonlátogatásnál. :DDDD

@igazi hős:
Érdekes viszont, hogy az általam belinkelt levélben a PSZÁF azt állítja, hogy az árfolyamrés nem költség. A levélnek pont ez a része számomra a legnehezebben követhető.

@AXERMIX Pertársaság: A kamat nem kérdéses. Ha tőled ellopnak egy 0 km-e autót és 6 év múlva visszakapod, akkor gondolom boldog vagy és semmilyen követeléssel nem fogsz élni a tolvaj felé. Mert én bizony követelném az autó akkori árának a mostani értékét csökkentve az autó jelenlegi értékével.
Az általad érvénytelennek tartott hitel esetén ez pontosan azt jelentené, hogy a kölcsön összeg mai értékéből le kéne vonni a tőketörlesztések mai értékét és ezt kéne egy összegben átadnod a banknak. (Ja a kamat felszámítása szerinted érvénytelen, akkor nyilván a kamat törlesztést sem vesszük figyelembe, ez a te logikáddal egyértelmű.) Azaz egy 20-30 év futamidejű hitel esetén gyakorlatilag többet kéne visszafizetni, mint a teljes felvett összeg. És mindezt megfinanszírozni egy 10% feletti forinthitelből. Nem vagy te igazi barátja a devizahiteleseknek, ez már biztos.

@AXERMIX Pertársaság:
Ez az "Igazi hős" egy igazi orvosi eset.
Már korábban is találkoztam vele, de még nem tudtam eldönteni, hogy csak egyszerű beteg lelkű troll, vagy valami köze is van esetleg a pénzügyekhez... :))

@igazi hős: Bullshit.

@bankvezér: Szerintem a kettő ötvözete.

@brabant89: Nincs ellentmondás: nem költség, hanem a kamatod része. Úgy képzeld el, hogy nem 100 forintot kapsz x% kamatra, hanem 103-at y%-ra, de a törlesztés azonos és a 3 forintot előre levonták tőled a folyósításkor. Mivel te a 100 forint hitel és az x% THM tudatában írtad alá a szerződést, ezért mindegy hogy én technikailag 103-at folyósítottam, 3-at levontam a konverzióra és valamivel alacsonyabb kamattal számoltam, feltéve, hogy nem vertelek át a THM értékével.

@igazi hős:

"Ennek ellenére próbál néhány megtévesztett szerencsétlen kapaszkodni a semmibe."

Igen, a debreceni itelotabla biraja is ilyen szerencsetlen, aki masodfokon kimondta, hogy emiatt a szerzodes SEMMIS.

Meg a Kuria is megtevesztett szerencsetlen, ahol a szokasos haromtagu biroi tanacs helyett 5 tagu (extrem esetekben szokas) biroi tanacsot rendelt el a targyalasra, akik nem kepesek a "semmit" semminek kimondani, meg remego labbal kernek velemenyt a PSZAF-tol.

A semmire alapozva szerinted szoktak iteleteket hozni?

@AXERMIX Pertársaság: .. írja egy többszörösen hazugságon kapott, adatokat sosem író, tényekkel össze nem zavarható illető.
Köszönjük, Emese.

@wahed ithnen: "nem érdekel a bíróság sem, arra sincs szükségem "

"van néhány anarchista még, tudjuk, látjuk."

A szó amit keresel "irónia". Nem anarchista, "irónikus". :)

@AXERMIX Pertársaság: "Te meg amúgy sem vagy vitapartner. " Gondolom te csak azzal szeretsz vitatkozni, aki nem szól az ordas hazugságaidért.

@igazi hős: Elnézést. Majd szólok a 38 első fokon és a 2 másodfokon megnyert per bírójának, hogy bocs, de hülye vagy.

Meg Matolcsy-nak is, aki éppen az imént nyilatkozta, hogy ez valahogy éppen "hibás termék".

@igazi hős:
Ugyanúgy, ahogy a bank kamatot követelhet az érvénytelen szerződésen kívül folyósított pénzért, ugyanúgy az aki a pénzt kapta, kártérítésért perelheti a bankot, az érvénytelen szerződéssel és megtévesztéssel okozott kárért!

@igazi hős: Olyannal szeretek vitatkozni, aki látja és érti is az egész dolog lényegét. Te egyoldalú, személyeskedő kis izé vagy.

@bankvezér:

Arra is kíváncsi vagyok, hogy abban a családban, ahol valaki öngyilkos lett a bank és behajtói miatt, a bank fog szülni egy gyereket a családnak vagy hogy?

@AXERMIX Pertársaság:
Lehet, hogy a bankigazgató hajlandó teherbe ejteni az adós feleségét, ha szép nő... :(

@bankvezér: Inkább ne vigyük tovább _azokat_ a géneket :)

@AXERMIX Pertársaság:
Egyetértek. Akkor kénytelen lesz pénzzel kiváltani a kárt...

Bár az elgondolkoztató, hogy esetleg alkalmazni lehetne az ősi magyar igazságtételt is. Nevezetesen, ha a bank miatt megdöglött a tehenem, dögöljön meg a banké is!

@AXERMIX Pertársaság:
"Olyannal szeretek vitatkozni, aki látja és érti is az egész dolog lényegét. Te egyoldalú, személyeskedő kis izé vagy. "

:))))

Tehát te olyannal szeretsz vitatkozni, aki igazat ad neked. :)))

@AXERMIX Pertársaság:
Akkor csak úgy hullanának a bankárok és családtagjaik...

@brabant89:

Nem. Olyannal, aki megalapozott és korrekt érvekkel meg tud győzni.

IH csak a bank álláspontját hajtogatja, egy percre sem nézett át a másik oldalra. Így meg nehéz vitatkozni vele, hogy az alapvetésekkel sincs tisztában.

@AXERMIX Pertársaság:
"Meg Matolcsy-nak is, aki éppen az imént nyilatkozta, hogy ez valahogy éppen "hibás termék"."

Utólag már nagyon könnyű okosnak lenni. 2008-ig nagyon sokan nem látták ezt hibás terméknek. Ha még mindig 180 lenne a svájci frank árfolyama, akkor senki nem tekintené ezt hibás terméknek.

Én azt látom téves hozzáállásnak, hogy azok a gonosz bankok megvezették az embereket, és csak szívják a vérüket. (Tehát ahol bűnbakot keresünk, hogy legyen kire mutogatni).

@bankvezér: Ez az ősi törvény nem annyira jó. Kárörvendésből nem lendül fel a nemzet. Pedig ha csak az ilyen IH jellegű emberek kárörvendésén múlna a dolog, akkor már a sokadik magyar halálcsillaggal tartanánk rettegésben az egész univerzumot.

@AXERMIX Pertársaság:
"Mivel pl. az AXA Bank azt állította, hogy ezek a hitelek csak a CHF árfolyamától és kamatától függnek, ezért nem nagyon érdekel, hogy honnan szedi a forrást."

És szerinted a CHF kamata mitől függ? Nem attól, hogy "honnan szedi a forrást" a bank?

@brabant89: "Utólag már nagyon könnyű okosnak lenni. 2008-ig nagyon sokan nem látták ezt hibás terméknek. Ha még mindig 180 lenne a svájci frank árfolyama, akkor senki nem tekintené ezt hibás terméknek."

Mit utólag? 1993 óta meg van határozva, hogy mi kerüljön bele ezekbe a szerződésekbe. Asszem 2001 vagy hogy (ebben most nem vagyok biztos) a Hpt is átvette ezeket a dolgokat.

2006-2010 között a bankok már rég ismerték, hogy milyen törvényeknek kell(ene) megfelelnie ezen szerződéseknek.

Mi kérünk elnézést, hogy a szerződés aláírása előtt megbíztunk abban, hogy a bank megfelelő szakembere megfelelő szerződést generál és azt a PSZÁF kőkeményen ellenőrzi.

Persze IH javaslatának megfelelően, hitelfelvétel előtt mindenkinek bankjogásszá kellett volna képeztetnie magát.

A pékségben sem érdekel, hogy a kenyérben hanyas liszt van és hány fokon sül, de ha a pékség nem tartja be a higiéniás előírásokat, akkor az ÁNTSZ megbünteti/besózza a helyét.

Érdekes, a bankoknál hiába volt meg a keret, valahogy csak nem jött a büntetés vagy bank felszámolás ...

Ha a PSZÁF csinálta volna a munkáját, akkor most nem lennénk itt. Jelenleg nekünk kell elvégezni azt a feladatot, ami a PSZÁF-é lett volna ...

@brabant89: Ez viszont pont hogy tiltott...

@igazi hős:
"Az hogy a 6% THM nálam 6% kamatot és 0 egyéb költséget, vagy 0 kamatot és 6% egyéb költséget jelent, az a törlesztők szempontjából lényegtelen."

A törlesztők szempontjából igen, csakhogy a perben a Hpt. egy pontja alapján kérik a szerződés semmisségének kimondását, mégpedig: "Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget."
Ezért fontos, hogy az árfolyamrés költség-e, és ha igen, akkor fel volt-e külön tüntetve.

Ahogy most itt utánaolvasok a témának (én magam nem vettem fel svájci frank alapú hitelt), az is látszik, hogy a bankok sok esetben nem tartották be a törvényi előírásokat (nem határozták meg nyilvánosan, hogy hogyan határozzák meg az árfolyamrést, az árfolyamrés módosításakor - az Erste kivételével az összes bank növelte az árfolyamrés mértékét - sem támasztották azt alá érvekkel/számításokkal, pedig ezt mind törvény írja elő.

Abban viszont egyetértek, hogy sokak számára ez a semmisség a szalmaszál, amibe kapaszkodnak, és nem a bankok tisztességtelen viselkedése, hanem egy tőlük teljesen független dolog, a svájci frank árfolyamának - úgy tűnik - tartós elszállása miatt.

@brabant89:
Nem az árfolyam a probléma, hanem a kamat. Van egy 2008-as hitel, aminek a kezdője 23.338 Ft volt. Ha a CHF kamatának megfelelően változott volna (mint pl. Lengyelországban) akkor most a törlesztő 17.554 Ft lenne (mostani árfolyamon). Ehelyett a bank jelenleg 82.911 Ft-ot követel.

@brabant89:
"...sokak számára ez a semmisség a szalmaszál, amibe kapaszkodnak, és nem a bankok tisztességtelen viselkedése, hanem egy tőlük teljesen független dolog, a svájci frank árfolyamának - úgy tűnik - tartós elszállása miatt."

Ezért, mert a károsultak érdeke az, hogy a legegyszerűbben lezárható legyen az egész csalássorozat.

@AXERMIX Pertársaság:
""Utólag már nagyon könnyű okosnak lenni. 2008-ig nagyon sokan nem látták ezt hibás terméknek. Ha még mindig 180 lenne a svájci frank árfolyama, akkor senki nem tekintené ezt hibás terméknek."

Mit utólag? 1993 óta meg van határozva, hogy mi kerüljön bele ezekbe a szerződésekbe. Asszem 2001 vagy hogy (ebben most nem vagyok biztos) a Hpt is átvette ezeket a dolgokat."

Te miről beszélsz? Én úgy értem, a "hibás termék" azt jelenti, hogy van (volt) egy alapvető belső hibája, az, hogy az árfolyamváltozás (illetve pontosabban a külföldi deviza árfolyamának EMELKEDÉSE) a devizabevétellel nem rendelkező hitelfelvevők körében azt okozhatja, hogy nem képesek fizetni a törlesztőrészleteket.

Ha a svájci frank árfolyama nem száll el, vagy legalábbis sokan nem 20 évre vettek volna fel ilyen hitelt, nem lenne baj.

A devizahitel ilyen értelemben "hibás termék". Máskülönben minden előírásnak megfelelt.

@brabant89: "Ezért fontos, hogy az árfolyamrés költség-e, és ha igen, akkor fel volt-e külön tüntetve"

Nem csak a feltüntetés fontos (ahogy több helyen is ki lett mondva, a felsorolás nem elegendő). A banknak csak akkor van joga egyoldalúan változtatni a szerződésen, amennyiben az ok:
- a szerződésben szerepel,
- a banknak nincs ráhatása,
- annak a szerződésre történő ráhatásának mértéke százalékosan vagy értékben szerepel a szerződésben.
- szimmetrikus (azaz ha kedvezőbb lesz, akkor a kedvezményt is érvényesíteni kell).

Ezért nem lehet szimpla "forrásköltség változásra" vagy "országkockázati felárra" hivatkozni. Melyik ország? Benne van a szerződésben? Nincs? Akkor ez alapján a bank egyoldalúan nem módosíthat(na).

A Fogyasztói törvények pontosan azért fogalmazzák meg a bankok követelményeit specifikusan és erősebben, mivel annak erő és időfölénye van az adósokkal szemben.

@brabant89:

Nem, nem felelt meg minden előírásnak.

Nem az a hibája, hogy emelkedett az árfolyam. Az egy, az adósok által elfogadott kockázat volt. Viszont ezt a kockázatot annak a fejében vállaltuk el, hogy a CHF-hez kötött kamat alacsony és mindig alacsonyabb mint a HUF kamat. Mi erre szerződtünk.

A hiba ott van, hogy a bank a kamatemeléseket nem a törvényeknek megfelelő és a szerződésben szereplő keretek mentén tette meg.

Nem a deviza alapú hitelezéssel van gond, hanem az ezek alapján, a bankok által létrehozott szerződésekkel, amelyek nem felelnek meg a törvény által előírt kívánalmaknak.

@AXERMIX Pertársaság: A dolog lényege, hogy bármit állíthatsz adatok és érvel nélkül, és ha nagyon eltérsz a valóságtól, az nem fontos. Aki meg szóvá teszi, az személyeskedik.

@igazi hős: A dolog lényege, hogy én veled nem akarok beszélni. Pont.

@brabant89: Hagyd rá! Most épp azt játssza, hogy egy szót hagy ki, amitől teljesen mást jelent, amire hivatkozik. Mert hogy ő objektív és átlátja a dolgok lényegét.

@brabant89: Még egyszer megpróbálom. Ha semmis a szerződés, akkor nincs szerződés és nem is volt.A hitelfelvevőnek nem volt devizaszámlája, tehát nem utalhattak át részére devizát. Csak forintszámlája volt,-az viszont kötelezően-tehát nem kaphatott devizát. A hitelfelvevőnek tehát semmilyen módon nem került a tulajdonába deviza. Hogy a valóságban mi volt a bank forrása az egyébként is mindegy lenne, meg mindegy is. Felesleges a kérdés, hogy valóban devizahitel-e a devizahitel. Ez a bank dolga.

@AXERMIX Pertársaság: "Viszont ezt a kockázatot annak a fejében vállaltuk el, hogy a CHF-hez kötött kamat alacsony és mindig alacsonyabb mint a HUF kamat. Mi erre szerződtünk." Ezt meg is kaptuk. Vagy most 13% feletti THM-mel mennek a CHF törlesztések? Most is 4-5%-kal alacsonyabb a CHF hitel THM-je, mint a forint hitelé. Sőt, a legtöbb hiteles (normál annuitásos hitel esetén) még mindig kevesebbet törlesztett, mintha forint hitelt vett volna fel.
Akkor most abbahagyjátok a pereskedést?

@bankvezér:
"Ezért, mert a károsultak érdeke az, hogy a legegyszerűbben lezárható legyen az egész csalássorozat."

És miért lenne csalássorozat? Amikor csökkent a svájci frank árfolyama, akkor nem volt az, ugye?

@brabant89:

Figyi: NEM AZ ÁRFOLYAM A BAJ!!!! OK?????

@Melampo: vegyünk egy analógiát: autót árulsz, elviszem egy próbaútra. Tetszik az autó, de csak rózsaszínűen veszem meg. Átfesteted, megveszem.
Eltelik másfél év, aztán visszajövök, hogy mégsem olyan jó az autó, mert sokat fogyaszt. Kérem vissza a pénzem. Te nem vernéd rám a saját költségeidet (festés) még ha el is fogadod, hogy emiatt vissza lehet adni az autót?

@brabant89: A "hitelkárosultaknál" az a baj, hogy ha el is olvasták, nem értik, mit írtak alá. bankvezérnek meg simán a bank szó a vörös posztó. Ő az, aki nem tud törlesztést számolni, de mindent jobban tud, mint a csaló bankok.

@igazi hős:
Itt ugye arról is szó van, - nem biztos, hogy megérted, - ha valaki a jövedelmi viszonyai alapján ki bír fizetni például 60 ezer forintot havonta, (mert a fizetése 140 ezer forint) az nem bír kifizetni 135 ezer forintot.
Csakhogy már ez a 135 ezer forint is úgy jön ki, ha az illető belépett az árfolyamgátba.
Ebből is látható, hogy a bank nagyon-nagyon súlyosan hibázott, amikor az adós hitelképességét elbírálta. Persze külön díjat kért a bírálatért.

@AXERMIX Pertársaság:
""Ezért fontos, hogy az árfolyamrés költség-e, és ha igen, akkor fel volt-e külön tüntetve"

Nem csak a feltüntetés fontos (ahogy több helyen is ki lett mondva, a felsorolás nem elegendő)."

Kevered a szezont a fazonnal. A most a Kúria előtt álló perben az a kérdés, amit írtam. Ugyanis semmisséget akkor lehet kimondani, ha a felperes bizonyítja, hogy a bank nem tüntetett fel minden költséget.
Amiről te beszélsz, az nem a THM, nem az árfolyamrés, hanem az árfolyamrés-változtatásának az indokai.
Úgy látom, ha ebben elmeszelnék a bankokat, az azt jelentené, hogy pénzt kellene visszaadniuk a hitelfelvevőknek, de ez alapján a hitelszerződés nem lenne semmis. Tehát fizetnek kellene tovább a hitelt, max. nem 245 Ft-on (a mostani eladási árfolyamon), hanem pl. 243,80-on, ugyanúgy eladási árfolyamon, csak kisebb eltéréssel az MNB középárfolyamtól.

@brabant89:
" És miért lenne csalássorozat? Amikor csökkent a svájci frank árfolyama, akkor nem volt az, ugye? "
Már a legelső pillanatban az volt, csak az adósok nem tudták. Nyilván azért léptek a csapdába.

@igazi hős:

"Te nem vernéd rám a saját költségeidet (festés) még ha el is fogadod, hogy emiatt vissza lehet adni az autót? "

Olvasd ezt el, aztan beszelhetunk arrol, hogy a banknak mik a koltsegei es kockazatai es hogy mennyire tisztessegesen mukodik:

ecopedia.hu/kotelezo-tartalekrata

@bankvezér:
"Ebből is látható, hogy a bank nagyon-nagyon súlyosan hibázott, amikor az adós hitelképességét elbírálta."

Csakhogy itt a bank saját szakállára tévedett, mert azért bírálta el a hitelképességet, hogy vajon megkapja-e a pénzét.
Ez nem menti fel az adóst, hiszen ő akart hitelt felvenni, és ő elkövette ugyanazt a hibát: nem látta előre, hogy 180-ról (vagy pláne 150-ről) 240-re emelkedik a svájci frank árfolyama.

Ez a probléma nyilván nem egyenlően sújtja a bankokat és a hitelfelvevőket, mert a banknak csak annyi kockázata van, hogy több lesz a bedőlő hitel.
Mindez nem jelenti viszont azt, hogy bárki szándékosan előidézte volna ezt a helyzetet. Vannak dolgok, amelyek nem állnak a hatalmunkban, amiket nem láthatunk előre. Hibás gondolkodás mindenáron bűnöst (valójában bűnbakot) keresni.

@brabant89: Nem. A Hpt. egyértelműen úgy fogalmaz, hogy amennyiben bármelyik költség hiányzik, úgy a komplett szerződés semmis. Mérlegelés nélkül. Ez esetben a szerződés nem javítható, nem "szerelhető meg". Teljesen mindegy, hogy ez csak pár forintot jelent-e a törlesztőben vagy többet. Semmis és kész.

Van olyan, hogy az egyedileg megtárgyalt szerződési pontok esetén, amennyiben az adott pont semmis, de a szerződés attól a ponttól függetlenül érvényes, úgy mehet a dolog.

@brabant89:

Ez is téves. Ha Ausztriában ugyanaz a bank képes ugyanazon törvényeknek megfelelő szerződést aláíratni az ügyfeleivel, akkor Magyarországon miért nem?

Minél jobban ásod bele magad a dolgok mögé, annál érdekesebb összefüggéseket láthatsz majd.

@bankvezér:
"Már a legelső pillanatban az volt, csak az adósok nem tudták. Nyilván azért léptek a csapdába."

De miért lett volna? A banknak semmi haszna nincs abból, hogy most 240 az árfolyam. A banknak ugyanakkora haszna lett volna, ha forint hitelt ad, csak annak olyan magas volt a kamata, hogy azt nem tudták az emberek felvenni.

Látom, te nem a problémát akarod megérteni (anélkül pedig megoldani sem lehet), hanem bűnöst akarsz mindenáron találni. Ezért aztán nincsenek is érveid, csak előítéleteid.

@brabant89:

Mielőtt még nekimész bankvezérnek, egy pillanatra tételezd fel, hogy nem volt CHF mögötte. Utána számold ki, hogy ha valaki felvett pl 6 milliót, a bank annyit adott neki, majd 11 millió után kéri a 10%-ot, holott a háttérben csak 5 milliót kért a refinanszírozásra, akkor mennyi plusz pénzt kap a bank az adóstól ...

Szólj, ha kész a számításod ...

@brabant89:
Van az interneten egy ERSTE reklám, ahol a bank nem kér jövedelemkimutatást, csak megfelelő értékű ingatlanfedezetet. Na ez bizonyítja, hogy nem is törődtek az adós fizetőképességével.

@bankvezér:

www.youtube.com/watch?v=L2SVCMUHCqc

Erdemes elolvasni alatta a kommenteket.
Bar biztos mind fogyatekos, felelotlen hulye.
Nem pedig kifosztott szerencsetlen...

@AXERMIX Pertársaság:
Köszönöm a támogatást. :)
Elgondolkoztató a példa, de nem erről van szó.
A szomorú valóságot már korábban megírtam itt melampo-nak.

@bankvezér: "Nem biztos, hogy megérted", hogy eddig összesen is kevesebbet törlesztettél, mint forinthitel esetén tetted volna. Ha most túl sok a törlesztőd, akkor te nyúltál tovább a takarón. Az nem mentség, hogy "a bankban azzal hitegettek, hogy mindig a CHF hitel lesz az olcsóbb".

@fhhfh: Ne szédíts! Mi köze ennek a bank költségeihez, különösen a refinanszírozáshoz? Találtál valami érdekesen hangzót, amit nem értesz és most belinkelted?

@bankvezér: Sejtem. Jobban szeretném, ha az én verzióm lenne az igaz, mert abból még ki lehet kolbászolni valahogy. A Te verziódnak - ami valószínűbb - 2 allehetősége van, de mindkettő egyformán borzasztó :(

@AXERMIX Pertársaság: "tételezd fel, hogy nem volt CHF mögötte" Sosem volt CHF a hitelek mögött. Folyamatos CHF refinanszírozás van mögötte.

@Gilinggalang:
A szabadság sem létszükséglet, ugye?
A demokrácia sem, az alapvető emberi jogok sem, a létbiztonság sem.

@igazi hős:

Kezdjuk ott, hogy ilyen stilusban megmondom neked mindjart, hogy kivel beszelgess!
Primitiv ember kommunikal igy!

A targyhoz:

Lehet, hogy en ertettem felre a brillians analogiadat a "rozsaszin autorol" de Te mint korabbi hozzaszolasodban is kovetkezetesen elkepeszto banki terhekrol es koltsegekrol beszelsz.

En meg belinkeltem neked a kotelezo tartalekrata fogalmat. Ami pongyolan megfogalmazva annyi, hogy a hitel teljes osszegehez kepest elenyeszo hanyadat kell a banknak elhelyeznie a kozponti bankban, a tobbi pedig szamlapenz. Varazslat.
Azaz az altalad vazolt hihetetlen terhek legvarak. Nem leteznek.

@igazi hős:
Egyszer már meg kellene értened, hogy a magyar CHF hitel azért drágább, mert csalás van a háttérben. Az igazi CHF hitel-nek gyakorlatilag nem emelkedett a törlesztő részlete a kezdeti állapothoz képes.

@fhhfh: Semmi udvariatlanságot nem látok a "Ne szédíts" felszólításban, de mindegy.
Elkezdem szépen udvariasan:
A kötelező tartalékráta azt mondja meg, hogy mennyi forrást kell egy pénzintézetnek az MNB-nél tartania. Roppant sajnálatos -mindkettőnk számára-, hogy odáig nem jutottál el az értelmezésben, hogy ez a fogalom a hitelektől teljesen független, ugyanis ez a betétekhez kötődik. Idézet az általad linkelt oldalról: "kötelesek tartalékot elhelyezni a jegybanknál betéteik és egyéb forrásaik alapján". A hitel a banknál az eszközök között jelenik meg, semmiképpen sem forrás.
Azt gondoltam -valóban tévesen-, hogy ez számodra ismert tény, ezért reagáltam az inkriminált "Ne szédíts" mondattal.
Most, hogy ezt a félreértést tisztáztuk, felhívnám a figyelmedet a hitel/betét arányra mint ennél sokkal relevánsabb adatra, illetve annak hazai alakulására. De ha tényleg érdekel, utánanézhetsz a fedezeti ügyleteknek is...

@bankvezér: Mi neked az "igazi" CHF hitel? Amit a Credit Suisse ad neked, ahhoz képest nagyon magas a kamat. De akkor a forinthitel még nagyobb csalás, irgumburgum! Egy német dolgozó a saját devizájában felvett lakáshitelre 2-3 % kamatot fizet, egy angol még annyit sem, nálunk meg sosem volt 10 % alatt a saját valutánkban felvett hitel (segítek: forinthitel) THM-je. Micsoda égbekiáltó csalás, biztos nem is volt mögötte forint!

@igazi hős:
Mindenkit hülyének nézel, miközben te vagy a hülye.
És még csodálkozol, hogy nem akarnak veled szóba állni?

@igazi hős:

"Semmi udvariatlanságot nem látok a "Ne szédíts" felszólításban, de mindegy."

Az egesz hozzaszolas volt lekezelo arrogans.
De fatylat ra, mert latom tudsz Te ha akarsz.

Nezd, bevallom neked nem vagyok penzugyi szakember, de ezt a mondatot:

"Ezt az elvet felhasználva (megfordítva) a bankok 10% os tartalékráta esetén 10x es mennyiségű pénzt helyeznek forgalomba amit a semmiből hoznak létre úgy hogy a tízszeresét kölcsönadják annak amit betétként birtokolnak mivel ezt a gyakorlat és a tartalékráta törvény megengedi."

Csak ugy tudom ertelmezni, hogy a forras (pl. betet) oldaltol függ, hogy milyen mertekben novelhetem az eszkozeimet (pl. hitel).

tovabba:
e-learning.sze.hu/MakroTK/m3/o3_30106.html

"...Ha emeli a kötelező tartalékrátát, akkor adott jegybankpénz mennyiség mellett csökken a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége.."

Ezt olvasd el vegig.
Nekem ez nagyon ugy tunik, hogy a ket dolog nagyon is osszefugg!

"odáig nem jutottál el az értelmezésben, hogy ez a fogalom a hitelektől teljesen független, ugyanis ez a betétekhez kötődik."

Elég magas lóról beszélsz, ahhoz képest, hogy mennyire könnyű az érveidet pénzügyi képesítés nélkül is porrá zúzni..

@bankvezér: Rossz hírem van: nem én nézlek hülyének, te állítod ki folyamatosan a bizonyítványodat.

@fhhfh: Csak a legtisztább forrásból tudok idézni (nyilván túl hosszút írtam, nem értél a végére): @igazi hős: "... felhívnám a figyelmedet a hitel/betét arányra mint ennél sokkal relevánsabb adatra, illetve annak hazai alakulására."
Szájbarágósabban: nem érdekes az elméleti korlát, ha a hitel/betét arány ennél sokkal alacsonyabb. Mindig 200% (sőt inkább 150%) alatt volt, ami elég messze van az általad írt, a 2%-os tartalékolási rátából adódó elméleti 5000%-tól.

@igazi hős:
Szerencsétlen beteg lelkű, beteg agyú ember vagy. Befejeztem veled az értelmetlen polémiát.

@bankvezér: Értem. "Nincs érved, támadd az embert!" Remek kommunista tanítóid lehettek, megtanultad a leckét. Kár, hogy mást nem.

@igazi hős:

Kiserletet teszek egy utolso korre a veled valo vitaban, de mivel sorozatosan megserted annak etikai es szemantikai szabalyait, ha ez nem valtozik, akkor en befejeztem veled a kommunikaciot.

Te azt allitottad, lekezelo stilusban, hogy

"A kötelező tartalékráta azt mondja meg, hogy mennyi forrást kell egy pénzintézetnek az MNB-nél tartania. Roppant sajnálatos -mindkettőnk számára-, hogy odáig nem jutottál el az értelmezésben, hogy ez a fogalom a hitelektől teljesen független..."

En belinkeltem neked a Szechenyi egyetem makrookonomia tananyaganak egy reszletenek a linket, melyben ez olvashato:

"A központi bank a kötelező tartalékráta változtatásával növelheti vagy csökkentheti a forgalomba kerülő pénz mennyiségét. Ha emeli a kötelező tartalékrátát, akkor adott jegybankpénz mennyiség mellett csökken a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége..."

A hitelnek es a tartalekratanak van koze egymashoz!

Amirol folyhat erdemi vita es amit elismerek, hogy viszonylag pongyolan fogalmaztam, az a bankok koltsegeinek es a refinanszirozas stb. temaknak a kerdese.
Lehet, hogy ott kevertem bizonyos dolgokat egymassal, de en altalanosan probaltam ramutatni, hogy hazugsag az, hogy a bankok pl. a betetesek penzet hitelezik ki kozvetlenul. Illetve szamos olyan handabanda jon a bankok felol, amelyekrol komoly penzugyi szakemberek egyszeruen azt allitjak, hogy megvezetes.

Esetenkent felelotlen hitelezesi politikat folytat (pl. USA - tul nagy kockazatvallalas), aminek a kovetkezmenye a sorozatos bedoles, ingatlanpiaci valsag es vegsosoron turbulencia generalasa a gazdasagban, valsag.
Majd mivel a beagyazottsaga a gazdasagba elkepeszto merteku es komoly bankbedoles(ek) valoban felmerhetetlenul nagy karokat okozna (pl. a betetesek penze stb.), baj eseten elkepeszto penzeket pumpalnak bankokba az a dofizetok zsebebol. Ezutan egyszeru a keplet: eleg egy kis riogatas (lasd. PSZAF vezer levele a kuriahoz) es mindenki megretten, majd felelmtol vezerelve vedi oket barmi aron.
Ezek meg mint egy eloskodo, ratelepednek a realgazdasagra es legitimizalt trukkokkel (mindenfele spekulaciok, ugyletek stb.) egyszeruen elveszik a realgazdasag altal megtermelt erteket.
Nem vagyok anarchista, de ez igy nem jo.
Csak azt mondom, hogy valamilyen mertekben ennek meg kell valtozni!

@fhhfh:
Ne törődj ezzel a beteg lelkű idiótával!
Azzal szeretne szórakozni, hogy másokat bosszant.
Nekem például azt írta, hogy a forinthitelek mögött nincs forint. :DDDDD

@fhhfh: Örülök (de tényleg!), hogy utánaolvasol, már most több információval rendelkezel, mint a hangadók jelentős része. De vagy egyoldalúan tájékozódsz, vagy a tényeknek nem néztél utána. Még egyszer (részemről is utoljára) felhívom a figyelmed a konkrét hitel-betét arányra. "hazugsag az, hogy a bankok pl. a betetesek penzet hitelezik ki kozvetlenul" Nem látom hol írtam ilyet. A banknak _feladata_ egészséges mértékben túlhiteleznie a betéteket (illetve összességében a forrásait, ez bővebb kör, mint a betétek), ennek érdemes utánaolvasnod. Ha egy bank túl laza, az tagadhatatlanul orosz rulett, bár bizonyos időszakokban látványos nyereséget termel. (Azon lehet vitatkozni, hogy mekkora felügyelet kell, kell-e szigorítani, vagy az elmúlt évek több száz amerikai bankcsődje realistább helyzetet hozott-e.) Ha viszont túl szigorú a bank (azaz gyakorlatilag csak annak ad kölcsön, aki nem szorul rá), azzal saját magát korlátozza. Non-profit banknál ez elfogadható, de kereskedelmi banknál ez öngyilkosság: előbb a betétesei hagyják ott, aztán a tulajdonosai (kötvényesei/részvényesei).

Megpróbálom egy példával érzékeltetni a logikai hibádat a tartalékráta kapcsán: az elvi lehetőségem megvan, hogy megdugjam a fertőendrédi leánygimnázium végzős osztályát, hiszen a végzősök mind 18 felettiek. A valóságban pedig monogám vagyok bő 20 éve. Ráadásul Fertőendréden nincs gimnázium.

@bankvezér: Jó embernek címezted a hozzászólást. @fhhfh: pont azt írta, hogy nincs valódi forint a hitelek mögött. Viszont én ironizáltam (nem ment, én kérek elnézést), addig ő komolyan írta.

@igazi hős:

Kezdunk kozos nevezore jutni, bar azert elkovetsz egy-ket csibeszseget, de elnezem neked mert alapvetoen nem vagy buta. :)
Arra gondolok, hogy korabban magas lorol arroganskodsz, majd 2-3 hozzaszolassal kesobb ugy teszel mintha folyamatos erdemi vita folyt volna kozottunk es egy sokkal mersekeltebb, alazatosabb logikan alapulo ervrendszert hozol, ami mar ertekelheto is.

Ertem azt amit irtal.
Pontosan tudom, hogy az egy biten torteno informacioabrazolas egy rendkivul kis felbontasu/komplexitasu rendszert eredmenyez.
Azaz nem azt mondom, hogy ez a penzrendszer, banki gyakorlat stb. nem jo es el kell dobni, hanem azt, hogy finomhangolni KELL.
Egy optimalisabban mukodo bankrendszer eseten meg az sem erdekel, hogy a bankarok urcsilliardokat keresnek, mert tegyek, legyenek vele boldogok.

A vita egy dologrol szolt:

Te:
Nincs kapcsolat (nulla, zero) a Kotelezo tartalekrata es a hitel kozott.

En:
belinkeltem Dr.XY es Dr.WZ altal irt makrookonomia jegyzetet amivel igyekeztem alatamasztani ennek az ellenkezojet.
Tehat azt, hogy nagyon is van kapcsolat!
Mirol beszelunk? Az ad lehetoseget nekik a penzteremtesre, az az alapja!
PONT.

"Megpróbálom egy példával érzékeltetni a logikai hibádat a tartalékráta kapcsán"

Hibazol!: nincs logikai hiba, mert a fentinel tobbet En nem allitottam!

""hazugsag az, hogy a bankok pl. a betetesek penzet hitelezik ki kozvetlenul"
Nem látom hol írtam ilyet."

Sosem mondtam, hogy ezt Te allitottad!

Elbeszelsz mellettem!

@bankvezér:

Nincs is! :)
Olvass utana!

"A központi bank a kötelező tartalékráta változtatásával növelheti vagy csökkentheti a forgalomba kerülő pénz mennyiségét. Ha emeli a kötelező tartalékrátát, akkor adott jegybankpénz mennyiség mellett csökken a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége..."

PENZTEREMTESI! Azaz szamlapenz! Magic! :)

@fhhfh:
Mennyiben különbözik a "teremtett" pénz a "nemteremtett" pénztől, a te szempontodból?
Ha eladod a lakásodat és a vásárló a bank által "teremtett" pénzből hitelt vesz fel és abból fizet ki téged, akkor te mint eladó milyen különbséget találsz a "teremtett" és a "nemteremtett" pénz között ?
Ha a bank nem "teremt" pénzt, lehet, hogy nem tudod eladni a lakásodat.
Remélem, most sikerült gondolkodásra késztetnem téged és kevésbé fogsz butaságot írni.

@fhhfh:
Nem a pénzteremtés a probléma, hanem az, hogy a bankok a teremtett pénzért kamatot szednek.

@bankvezér:

"Mennyiben különbözik a "teremtett" pénz a "nemteremtett" pénztől, a te szempontodból?"

Nem kulonbozik. Nem allitottam, hogy kulonbozik.

"Nekem például azt írta, hogy a forinthitelek mögött nincs forint. :DDDDD"

Erre reagalva irtam, hogy fizikai valojaban nincs mogotte forint fedezet. Sot nem is a rendszerben levo elekrtonikus penzbol veszel el ebben a szituacioban (ill. de, egy bizonyos szazaleknyi, ami a kotelezo tartalek), ami fedezetul szolgalna, hanem uj elektronikus penz szuletik. Ami termeszetesen egyenrangu rendszerelemme valik a tovabbiakban es lehet vele fizetni banki atutalassal, ki is veheted keszpenzkent stb..

Ebben mi a butasag?
Mutass mar ra legyszives!

@bankvezér:

"Nem a pénzteremtés a probléma, hanem az, hogy a bankok a teremtett pénzért kamatot szednek."

Igen, ezert irtam, hogy bizonyos finomhangolassal/optimalizalassal lehet ez egy jol mukodo rendszer...

@fhhfh: Örülök, hogy közeledünk. (Ritka eset a blogokon.) Amit írtál (linkeltél) az a túlhitelezésről szól, nálunk viszont ennek nyoma sincs. A tartalékráta 10%-ra növelése semmilyen hatással nem lenne a hazai bankokra, mert nincs 10-szeres (1000%-os) hitelkihelyezés. (Persze ha Matolcsy megszüntetné a tartalékrátára fizetett kamatot, az erősen hatna a bankokra és akkor nagyon sokat számítana a tartalékráta mértéke.)
A többször emlegetett 100%-os tartalékráta már itthon is valóban csökkentené a hitelek mennyiségét. (Ha ebbe az irányba keresel, akkor a 100%-es tartalékrátára legalább annyi ellenérvet találsz, mint mellette szólót. Például valószínűleg kinyírná a kockázati tőketársaságokat, amit IT-ban dolgozóként, komoly veszteségnek tartok.)

@fhhfh:
Na jó, a te szinted az "igazi hős".
Már nem is tiltalak tőle. Fárasszátok egymást még...

@bankvezér:

"Remélem, most sikerült gondolkodásra késztetnem téged és kevésbé fogsz butaságot írni."

Ezt ki irta?
Te!
Szabad megkerdeznem, hogy milyen alapon?
Szabad kiserletet tennem arra, hogy logikai ervekkel igazoljam az allitasod hamis voltat?

IGEN/NEM?

Ha neked ez tul alacsony vagy tul magas szint azzal nem tudok mit kezdeni.

@igazi hős:

"Örülök, hogy közeledünk. (Ritka eset a blogokon.)"

Ja, en is.

"Amit írtál (linkeltél) az a túlhitelezésről szól, nálunk viszont ennek nyoma sincs."

Ez igaz, de az nem olyan tipusu erv volt, amely Te vagy valaki mas korabbi allitasaval szemben helyezkedik el.
Hanem egyszeru velemeny a jelenlegi "alulszabalyozott" bankrendszerrol.
A tobbivel meg tobbe kevesbe egyetertek.
Az alacsony kockazatvallalasnal alig hiteleznek a bankok, aminek megvannak a maga kovetkezmenyei. A tulhitelezesnel, meg joval magasabb kockazati hajlandosaguk van, de veszelyes (orosz rulett, ha ugy tetszik).
Minden tiszta.

@igazi hős:

IT?

Erdekes en is...

@fhhfh: Sok kerülővel, de eljutottunk egy egyértelmű közös pontra: a bankfelügyelet nem megfelelően működik. Másutt leginkább politikai oka van: a szigorúbb szabályozás rövid távon gazdasági hátrányokkal jár és a politikus csak a következő választásig lát el. Nálunk annyival rosszabb a helyzet, hogy nemcsak a politikai nyomás erősebb, de a felügyelet egy majomhorda. Ráadásként sikerült hozzázülleszteni az MNB-t is, most már nincs akadálya az összeolvasztásnak: ocsú az ocsúval.
Egyébként a PSZÁF most is elég információval rendelkezik, de nincs aki ki merné jelenteni, hogy ez vagy az a folyamat rossz. (Mármint előre, nem utólag, mint teszik most sokan a devizahitelek kapcsán.)
Én egyszerűen oldanám meg a kockázati problémát: banki vezető az első 5-10 évben nem kap prémiumot, utána pedig eltolással kapja meg, amit 5-10 éve termelt, de az időközi veszteséggel csökkentve: élj meg a fizetésedből, a prémium meg a nyugdíjad lesz, de ha szarul mérted fel a helyzetet, akkor lenullázhatod. Kötvénytulajdonosokra hasonló szabályozás. (Részvényesekre nem, az más tészta.) Egyből visszafogottabb lenne a bóvlikkal kereskedés, vagy ahogy te fogalmaztad a "pénzteremtés".

Ezt ajánlom mindenki figyelmébe!
pitee.wordpress.com/2013/07/01/fuggetlenseg-napja-2013-julius-4/#more-4477

@brabant89: A PSZÁF összejátszik a bankokkal, ez nem egy nagy titok.

forum.portfolio.hu/topic.php?t=5224&from=897040

Tőlük várod az igazságot!?

@csavari:

Hülyeséget beszélni nyilván egyszerű... A Kúriát bűnszövetkezetnek nevezni pedig ... hát, szerintem bűncselekmény ... könnyű a neten névtelenül, de megfoghatnak ... és akkor már csak azt kell bizonyítanod(*) hogy a Legfelsőbb Bíróság bűnszövetkezet :D ... na az vicces lesz.

(*: Rrágalmazásnál ugye a rágalmazónak kell bizonyítania, hogy az a csúf dolog amit állított részint megáll, részint pedig a közzététele közérdekű... ),

Amúgy meg: ehhez a Kúriának nem sok köze van ...

A törvényeket nem a Kúria hozza, hanem az Országgyűlés. Ha egy törvény "rossz" (hiányos, átgondolatlan, más törvényekkel ellentmondásos) akkor lehet reklamálni a képviselő uraknál, hogy "teccettek volna erre előre gondolni". ( Esetleg az Igazságügy Minisztériumnál ... csak hát abból mára IRM lett, és inkább rendészettel, igazgatással foglalkozik, nem törvényelőkészítéssel ... ami aztán (előkészítetlenség, átgondolatlanság) meg is látszik a törvényeken.

Az van tehát, hogy fontos törvények nem felelnek meg a piacgazdaság támasztotta igényeknek, azaz számos sok törvények nem készültek fel a piacgazdaságból adódó helyzetekre.

Ez persze nem csak a jelen kormányzat sara - az előzőek is vastagon sárosok ám benne.

( Nagyszerű példa: céget nagyobb összegre perlik, mint a vagyona, cég másod fokon pert veszít, csődbe megy .... az ítélet jogerőssé és végrehajthatóvá válik ... a cég vagyonát elárverezik ... majd a Kúria hatályon kívül helyezi az ítéletet... mi van a cég vagyonával, ki fizeti meg az okozott kárt? ... az elkövető a választott bíróság volt, a kárösszeg pár nagyságrenddel meghaladja a biztosításukat... már ha az fizetne esetleg... de aligha fog. ... Most lehet mutogatni és felelőst keresni, akár büntetőjogit is ... de az anyagi felelősség a törvényhozóké: nem gondoltak arra, hogy a választott bíróság korrupció vagy inkonpetencia okán ekkora hülyeséget csinál.)

De feszegethetnénk a cégvezetők vagyoni felelősségének kérdését is ... szinte soha nem vették még elő ... a vonatkozó jogszabályok eléggé ködös jogszabályok...

***

De vissza a hitelszerződésekhez: itt is ez van...

Ha a hitelszerződések érvényesek, semmi gond (jogilag), csak kurva sok ember "utcára kerül" akarom mondani hajléktalanná válik... szociálisan és társadalmilag nagy gond.

Ha a hitelszerződések nem érvényesek, akkor felmerül a kérdés, hogy hogy a lófaszba nem jött erre eddig még rá senki, hogy nem visított a PSZÁF ( pénzügyi intézmények állami felügyelete ) hogy itten kurva nagy galiba van?

( Emlékezzünk vissza: a pszáf volt az első aki pedzegette hogy talán nem kéne ennyi deviza alapú lakás/autó stb. hosszútávú hitelt felvenni - de akkor ezt nem a hitelszerződésekkel szemben megfogalmazható törvényességi aggályok miatt tette, hanem pusztán azért, mert a hitelfelvevők számára túlzottan kockázatosnak ítélte ezeket a szerződéseket... )

***

Amúgy a pronlémának volna törvényes orvoslata is - de ez az, ami ellen mindenki visítva tiltakozik ( leghangosabban a bankok érdekköre): annyi tudnillik, hogy be kéne vezetni Magyarországon is a "magáncsőd" intézményét.

USA-ben van. Németországban van. Angliában van. ... A fejlett nyugati demokráciákban gyakorlatilag mindenütt van!

Nálunk vajon miért nincs még? Kinek az érdeke hogy ne legyen?

A válasz egyszerű_: igen, a bankok érdeke hogy ne legyen.

IMF megmondta hogy " ne legyen " ... csakhogy erről nincs nemzetközi szerződés, ha pedig népszavazásra kerül az ügy, akkor ott az eredmény borítékolható...

És (vélhetőleg) ez (a magáncsőd bevezetésével való fenyegetés) az a kés, amit az Orbán-kormány a bankok torkához nyom, ennek segítségével tolja le a torkukon az egyre újabb "bankadókat": fizettek, vagy bevezetjük a magáncsődöt... Innentől a bankok mozgástere adott: mi kerül nekik többe, mi rosszabb nekik: a magáncsőd bevezetése miatt realizálódó veszteség, vagy a bankadók...

Persze ez sem jó: mondhatjátok, hogy utáljuk a bankokat, multikat... persze, OK .. csak ... a minap jártam egy internetszolgáltató (DIGI) egyik irodájában, és ott hallottam egy érdekes párbeszédet..

Néni kérdezte, hogy mikor lesz az utcájukban DIGI-s szolgáltatás (mert ami most azon a részen van, az rosszabb és drágább a DIGI által árult szolgáltatásnál. Mondta erre az ügyfélszolgálatos, hogy két évnél hamarabb semmiképp. A néni nagyot nézett, hogy de hát fél éve még úgy volt hogy fél éven belül... csak ugye közben jött a telekommunikációs adó... és most az történik, hogy a DIGI leállt a hálózatfejlesztéssel ... ami itt van, azt nyilván nem viszik már máshova - de nem raknak le új kábeleket, nem telepítenek új átjátszó állomásokat... ehhez nem kapnak anyagot az anyacégtől - mert az máshová viszi az ide szánt berendezéseket... akárhová, ahol kevesebb az adó és kiszámíthatóbb a gazdasági környezet.

Sics68
Elég érdekes a gondolat meneted! Amikor 86 körül egyik napról a másikra eltörölték a 3%-os lakáshiteleket furcsa módon azt törvényesnek ítélte ennek a bíróságoknak jogelődje. Furcsa módon az volt a hivatkozási alap, hogy megváltoztak a körülmények! Most ugyanúgy megváltoztak a körülmények csak nem a bank hanem a hitelfelvevő szempontjából tehát most is törölni kell ezeket a szerződéseket és "európai" módon kell eljárni azaz figyelembe venni károsultak helyzetét! Ne gyere azzal, hogy ezek a bíróságok nem azok mert vannak még közülük elég sokan akik ma is bitorolják a bírói címeket és szellemi vonalon még rosszabbak is elődjeiknél pedig azok se voltak piskóták! Az európai idézőjel csak jelzés arra, hogy milyen európában élünk!

@csavari:
" Amikor 86 körül egyik napról a másikra eltörölték a 3%-os lakáshiteleket."
Nem 86-ban történt, hanem a rendszerváltás után közvetlenül.
Sólyom László volt az Alkotmánybíróság elnöke és ő hivatkozott a körülmények megváltozására.
De akkor még ki lehetett szállni a hitelből, ha valaki visszafizette a tartozás 55 százalékát. Most pedig hiába fizette évekig az adós, mégis a felvett összeg másfélszeresét kéri a bank attól, aki ki akar szállni a hitelből. Ez bizony brutálisan nagy különbség!

orbán, az eu, a fidesz, a nemzetközi szervezetek magyarország elzállogosítását tűzték zászlajukra.

a hivatalokban a picsájukat meresztők segítséget kapnak a hiteleikhez, miközben a munkások halálradolgozzák magukat, és kommandósok vágják ki őket a saját otthonaikból.

néger és arab menekülteket kell tenyésztenünk menekülttáborokban, az eu utasítására nem dobhatjuk haza őket.

az eu állampolgárai szabadon vásárolhatják a magyar termőföldet, a magyar kormány korlátozza a szólásszabadságot, sajtószabadságot, felszámolja a jogállamot, az alkotmánybíróság jogkörét korlátozza.

a magyar demokrácia halott. sosem hittem volna, hogy ezt mondom, de a kommunizmusban jobb volt.

@Gerilgfx: na jó, ez túlzás, nem volt jobb a kommunizmusban sem, csak máshogy volt szar.