A PSZÁF-elnök érdekes véleménye: a bankok jogszerűen jártak el, a devizaadósok perei reménytelenek
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fellépésének elmaradását számos alkalommal felrótták már az elmúlt években a devizahitel-botrány kapcsán. Az adósok elmondásai szerint a PSZÁF vagy képtelen volt, vagy egyszerűen nem akart érdemi lépéseket tenni, segítséget nyújtani a kialakult helyzetben a válságba jutottak számára. Annak ellenére történt ez így, hogy számos kifogás fogalmazódott meg az úgynevezett deviza alapú hitel-, és kölcsönszerződések rendelkezéseivel és lebonyolódásaik gyakorlatával kapcsolatosan. Így az erőfölényben levő bankok egyoldalú módosításai (lásd: kamatemelések), a 2008-ban kirobbanó válság miatt „felrobbanó” árfolyamok miatt növekvő irreális terhek figyelmen kívül hagyása, az eladósodott háztartások, vállalkozások helyzetének méltánytalan kezelése, a devizahitelek hibás termékként való aposztrofálása, stb. A válsághelyzetből – jobb ötlet híján – a devizaadósok sok esetben a bankokkal kötött szerződéseik bírósági előtti megtámadásával próbáltak kimenekülni. Szász Károly, a PSZÁF vezetője szerint azonban a devizahitel-perek túlnyomó többsége értelmetlen és teljesen felesleges terhet jelent az amúgy is túlterhelt bíróságoknak.
„Nem igaz, hogy a bankok tömegesen jogsértően jártak volna el a devizahitelesekkel szemben!” – állítja a Népszabadságban Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének első embere. Szász szerint nem állja meg a helyét a legtöbb, a bankok a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos magatartása jogszerűtlenségét kifogásoló állítás. A PSZÁF-elnök elismeri egyúttal, hogy egyedi esetek mindig előfordulhatnak, azonban a teljes devizahitel-rendszert jogszerűtlennek minősíteni – álláspontja szerint - nem lehet.
A pénzügyi felügyelet nagyságrendileg ezer olyan, különféle szakaszban járó peres eljárást ismer, amely a devizahitel-szerződésekkel, illetőleg azok lebonyolódásával kapcsolatos. Szász szerint egyetlen egy olyan eset sincsen még, amely során valamely személy a pénzintézettel szemben – jogerősen – érvényesíteni tudta követelését, igényét. „Sőt, sok esetben, már jogerősen éppen a bankok nyertek.” – állapította meg a pénzügyi piacok felügyelője, majd hozzátette: „A devizhitellel kapcsolatos peres eljárások veszélyesek is, ugyanis elhúzódhatnak, a devizaadós mindeközben abban a hiszemben nem fizet, hogy később majd minden problémája megoldódik, ha nyertesen kerül ki a jogvitából.”
Szász néhány nappal ezelőtt egyébként úgy nyilatkozott, hogy szinte minden részes hibázott a devizahitelezés során, leszámítva éppen a bankokat, melyek jogkövető módon jártak el. A PSZÁF-vezető szerint hibás volt a pénzügyi közvetítőrendszer, amely ezt a terméket propagálta, az akkori kormány, amely rossz makrogazdasági pályára terelte az országot, és sérülékennyé tette a forintot. Hibázott a fogyasztó is, aki ezt felvette, a hatóságok, köztük a felügyelet és a makrogazdasági helyzetet átlátó jegybank is, mert nem ismerték fel időben az veszélyt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hiteleket a bankok a mindenkori jogszabályoknak megfelelően folyósították, a hitelintézetek alapvetően jogkövetők voltak. Ebből fakadóan a devizahitel-perek inkább csak időhúzásra alkalmasak, sokkal inkább ezért a vállalt kötelezettségek teljesítésére kellene fókuszálni.