A Kúria az elmúlt napokban fejezte be elemző munkáját a kifejezetten nem lakásvásárlási célú hitel-, továbbá kölcsönszerződésekkel kapcsolatban, az általános szerződési feltételek egyoldalú módosítására tekintettel. A Kúria analízise elviekben segítheti azokat az adósokat, akikkel szemben a bank egyoldalúan szerződéseket módosított, hiszen az elemzés iránymutatásai alapján könnyebben megítélhetik azok jogszerűségét. A bírói szervezet legfőbb szakmai szerve részéről az elmúlt időszakban érzékelhető valamiféle mozgolódás a területen, hiszen igazi áttörést hozhat a jelenleg is készülő kúriai állásfoglalás a kamatemelésekkel kapcsolatban (a későbbiekben ezzel külön cikkben foglalkozunk). Nemhiába: a bírói kar segítő kezének kinyújtása iránt ugyanis óriási az érdeklődés és a várakozás.  Kérdés, hogy a gyakorlatban ez a mostani elemzés mekkora előrelépést is jelent a hitelcsapdába jutottaknak?

A Kalauz rébusz....

A Kúria elemzőcsoportja úgy találta, hogy a szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételekben, üzletszabályzatokban a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosítása jogának kikötése nem kifogásolható, amennyiben az törvényi felhatalmazás alapján történik. Ebből fakadóan az adott szerződési feltétel önmagában még nem tisztességtelen, ez alapján a szerződés egyoldalú módosítása nem lehetőséges.

A módosítási lehetőség indokoltsága abból az okból fakad, hogy tartós jogviszonyok esetén azok tartama alatt a szerződéskötéskor fennállt körülmények lényegesen megváltozhatnak (ez a híres római jogi Clausula rebus sic stantibus – szabály). Nem mellékes, hogy a kúriai elemzés is utal arra, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó jogi szabályozás már hosszabb idő óta folyamatosan, egyre szigorodó feltételekkel lehetővé tette, illetve teszi az egyoldalú szerződésmódosítás jogának kikötését a szerződés részét képező általános szerződési feltételek között.

Egy kis fogyasztóvédelem

Fontos azonban, hogy ha a fent említett, a körülményekben bekövetkezett változás a fogyasztóra kedvező, azt a fogyasztó javára is érvényesíteni kell, ugyanúgy, mint fordított esetben. Ebből következően önmagában nem tekinthető indokolatlanul és egyoldalúan előnyösnek az egyoldalú szerződésmódosítás jogának kikötése, mely megfelel a szimmetria elvének is.

Egyébiránt az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nemcsak jogszabályba ütközés miatt lehet semmis, hanem azért is, mert az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó feltétel indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára, ezért tisztességtelen.

Amennyiben jogszabály kimerítően meghatározza, hogy melyek lehetnek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetséges indokai, akkor a jogszabályban nevesített okoknak a tisztességtelensége bíróság által nem vizsgálható. Ha azonban az adott jogi szabályozás csupán azt írja elő, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit a szerződésnek tartalmaznia kell, de azt nem határozza meg, hogy milyen feltételek bekövetkezése esetén lehet egyoldalúan a szerződést módosítani, a feltétel tisztességtelenségének vizsgálata már a bíróság jogkörébe tartozik.

A Kúria elemzése megállapította tehát azt is, hogy tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Ugyanakkor az elemzés részletezi is, mi minősül tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző –, egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötésnek.

Így ha a szerződési feltétel tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos, vagy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz.

Hitelezői befolyás

Ugyancsak tisztességtelen akkor, ha az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni, illetve az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra.

Ezen túlmenően tisztességtelen az olyan feltétel is, melynek tekintetében a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására, vagy pedig a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát.

A Kúria elemzése kiemeli azt is, hogy mind a jogszabályba ütköző, mind a tisztességtelen kikötés semmis. A tisztességtelen kikötés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni, míg a jogszabályba ütközésre a fogyasztó terhére is. Vizsgálni kell azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele valójában bekövetkezett-e, illetve a módosítás tartalmilag megfelel-e az arányosság elvének.

Ha a fogyasztóval szerződő fél által hivatkozott körülmény változása ténylegesen nem következett be, vagy a kamat, költség vagy díj mértékére nem volt befolyással, illetve ha a kamat, költség vagy díj mértékének növelése nem állt arányban a változás mértékével, az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelen, mert hiányzik az egyoldalú módosítás jogalapja.

Fontos azt is tudni, hogy maga az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ez vonatkozik az általános szerződési feltétel módosítására is.

Szumma-szummárum

Összefoglalásul elmondható, hogy a Kúria fent taglalt analízise nem elhanyagolható jelentőségű, azonban további lépések szükségeltetnek ahhoz, hogy a devizahitelesek legjelentősebb részének legfőbb problémájára, vagyis a törlesztőrészletek drasztikus megemelésére tényleges jogi orvosság álljon rendelkezésre. Nem elfelejthető, hogy ez az elemzés nem a lakáscélú szerződésekre vonatkozik (márpedig talán éppen ez a legnagyobb szelete a hitelcsapdának), továbbá az sem, hogy az adott adósra nézve további igen pontos jogi elemzés szükségeltetik ahhoz, hogy a fenti állásfoglalások alkalmazhatóak-e esetére egyáltalán.