Történelem formálás banki módra
Ex-köztársasági elnökünk etikai vétsége meg sem közelíti azoknak a banki agytrösztöknek bűnét, akik olyan kölcsönszerződési konstrukciókat kreáltak, amellyel megalkották a modern kori kizsákmányolás „mintarendszerét”. Az átlagos piacgazdasági viszonyokhoz képest szélsőségesen kiemelkedő profit biztosítása a jogi eszközök tudatos, visszaélésszerű felhasználásával történt. Létrehoztak olyan banki termékeket, amelyet szinte az egész magyar lakosságra, majd a kis- és középvállalkozásokra, önkormányzatokra rákényszerítettek, kétség kívül átírva ezzel a 21. század első harmadának gazdasági történelmét hazánkban.
A koncepció
Az erkölcsi fenntartásoktól mentes stratégia sok éven keresztül működött. A zseniális konstruktőrök csak egy dologgal nem számoltak: a gazdasági világválsággal. Ez azonban tömegesen oly annyira zúzta szét a családok életét, hogy az eddig passzív adósok létfenntartó ösztöne működésbe lépett. Miután több mint duplájára emelkedtek a törlesztő részletek, az emberek próbáltak valamiféle megegyezésre jutni bankjukkal, de rendre falakba ütköztek, sőt agresszív fellépést, tűrhetetlen bánásmódot tapasztaltak.
Hiba a gépezetben
Egyre többen fordultak a fogyasztóvédelemhez, a PSZÁF-hoz és más szervezetekhez, segítségért kiáltva. Ennek köszönhető, hogy napvilágra kerültek a tudatlan és kiszolgáltatott helyzetben levő ügyfelekkel aláíratott szerződéses rendelkezések, amelyek kizárólag egyoldalú és tisztességtelen előnyökhöz juttatták a bankokat.
A deviza blöff
Kiderült az is, hogy az úgynevezett deviza alapú hitelek esetében nem is állt a kölcsönfelvétel mögött deviza, az adósok nem kaptak készhez devizát, csak forintot. Az egész manipuláció csak azt célozta, hogy az előre bekalkulálható forintgyengüléssel devizaárfolyam-különbözet címén extra és tisztességtelen nyereséget vasaljanak be az embereken a bankok.
De mire is? Ha nem volt deviza, milyen alapon számítják fel az árfolyam-növekedést?!
Vajon rendelkeztek-e a bankok az adott időszakban kiadott deviza alapú kölcsönök összegével megegyező devizakészlettel? Nincs erről szó.
Nem véletlen, hogy a végtörlesztést vagy most az árfolyamrögzítést behozó törvény szerint is devizakölcsönnek minősül az „olyan kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynél a tartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti”
A hangsúly a nyilvántartási pénznemen és a forintban való teljesítési kötelezettségen van. Ebből van az arcátlan profit, mivel devizában számolják a teljes adósságot, az árfolyam-különbség pedig az egyoldalúan felemelt, megduplázott kamatokat és a kezelési költséget terheli.
Beszéljünk világosan, mondjuk ki :ezt kifejezetten így találták ki!
Most, amikor a globális válság (és egyéb tényezők) még a banki agytrösztök által várt mértéknél is jóval nagyobb és hosszan tartó forintromlást okozott, tömegesen dőltek be a hitelek. A bankok könyörtelenül teszik utcára a magyar családokat, beteg, idős embereket, mindenkit, holott ők idézték elő tudatosan ezt a helyzetet egy nagyon ravasz konstrukcióval.
Ne higgyék, hogy ez nem érinti azokat, akik nem vettek fel devizakölcsönt! Sajnos a hatása az egész magyar társadalomra, gazdaságra kiterjed. Vállalkozások, önkormányzatok mennek tönkre, munkahelyek ezrei szűnnek meg A következmények minden adófizetőre kihatnak, mert az ő terheik fognak növekedni a különböző, kísérletező, kiutat kereső gazdasági kormányzati intézkedések miatt.
Mindez miért? Egy erkölcstelen, mérhetetlenül pénzéhes „banki termék” miatt.
Ne hasson meg senkit a most induló új árfolyamrögzítő rendszer sem! Ez sem kínál igazi megoldást, csak elodázza a társadalmi katasztrófa berobbanását.
Itt van szükség „szabadságharcra”!
Legyünk aktívak! Ne hagyjuk, hogy egész életünk munkájának gyümölcsét mások élvezzék! Ne hagyjuk, hogy még az unokáink is adósrabszolgaságban éljenek!
Rá kell kényszeríteni a bankokat, hogy valódi tárgyalásokat folytassanak saját ügyfeleikkel, és valódi, mindkét fél számára egyformán elfogadható megállapodásokat kössenek, ahogy azt minden más, normális piacgazdaságban megteszik.
Magyarországon úgy tűnik, a tisztességes piaci magatartást önként nem követik a bankok. Tegyünk érte!
A bíróság előtt egyformák vagyunk. Nincs több joga a pénzügyi intézménynek, mint az állampolgárnak. Ki kell deríteni a jogtalan, tisztességtelen, a kölcsönszerződések jóerkölcsbe ütköző pontjait! Nem lehet egyoldalúan kamatot, kezelési költséget emelni, ha annak nincsenek meg a jogilag tiszta feltételei. Nem lehet 20-30 évre az árfolyam-különbözetből adódó terhet kizárólag a fogyasztóra kényszeríteni!
Keresse mindenki igazát és kezdeményezzen jogi eljárást! Kiváló szakemberek vállalták precedens értékű polgári peres eljárások megindítását már eddig is. A helyzet megváltoztatásához nagyszámú perindításra, komoly társadalmi bázisra van szükség.
A több hónap óta késedelmes vagy a bírósági eljárásnál gyorsabb, drámai változást igénylő adósoknak a komplex megoldást nyújtó, válságkezeléssel foglalkozó szervezetek képesek segíteni. A szakértelmet minden esetben meg kell fizetni, de ezek ára messze nem olyan sok, mint azt gondolnák, vagy amilyen összegű kárt okoz a passzív várakozás.
Tömeges, bankokkal szembeni (békés) jogi-pénzügyi fellépés érhet csak el érdemleges, fordulatot hozó eredményt!
(A blog jogi szakértője- volt bankfelügyeleti és államkincstári osztályvezető jogász- ingyenes jogi tanácsadást nyújt)
