Tisztelt Szerkesztőség!
Véletlenül találtam rá az oldalra, ahol olvastam Nikolett levelét. Gondolom nagyon sok hasonló esettel találkoznak, nincs két egyforma, mind elkeserítő. Az én esetem is az.
2006. októberében a párommal felvettünk az OTP-től 4 millió forint szabad felhasználású jelzáloghitelt. Minden rendben is ment, fizettük, de sajnos a kapcsolatunk (18 év után) becsődölt, és egyedül maradtam 2 gyerekkel, és persze az adóssággal, aminek a havi törlesztőrészlete 36 ezer forint volt. Sok mindent nem tudtam kezdeni, ugyanis az én lakásomra vettem fel a hitelt. Az akkori havi bevételem kb. 65-75 ezer forint volt, amiből lelkiismeretesen fizettem a részletet, a rezsit, és nagyon-nagyon szűkösen, de éldegéltünk. 2008-ban jött a válság. Elsősorban nálunk a lelki válság, ugyanis 2008. márciusában kiderült, hogy az édesanyámnak agydaganata van. Megműtötték, de a főorvos közölte velem, hogy sajnos menthetetlen, nincs sok vissza. Kivettem az összes szabadságomat, kiírattam magam táppénzre, hogy a lehető legtöbb időt vele tudjam tölteni. Ezt a mai napig nem bánom, hálás vagyok a sorsnak, hogy a végsőkig mellette tudtam lenni. Ekkor csúszott ki a lábam alól a talaj. Kevesebb lett a fizetésem, az orvosoknak ment a pénz, minden csodavitamint, csodaszert kipróbáltunk, ami nagyon sokba került, így már a törlesztőrészlet teljes egészét sem tudtam fizetni. Ugyan fizettem havonta, de nem a megfelelő összeget. Sajnos májusban bekövetkezett a tragédia, édesanyám meghalt. A temetés költségei, a rezsi fizetése mellett már nem maradt pénz a törlesztésre, sőt időnként a megélhetésre sem. Sokszor még a kenyeret, vajat, vagy zsírt is hitelbe hoztam el a boltból. A mai napig hálás vagyok a boltosnak, hogy megbízott bennem, és legalább így segített rajtunk.
Jött a felszólítás az OTP-től, hogy felmondják a szerződésemet, amire én levélben reagáltam. Kértem őket, hogy tegyék lehetővé, hogy fizessem továbbra is, vagy találjunk valamilyen megoldást. Egyértelműen elutasítottak, majd felmondták a szerződést, és az ahhoz kapcsolódó számlámat. Attól kezdve nem fizettem. Végrehajtásra adták, és jelenleg a fizetésem 33 %-át letiltják már egy éve. A 4 millió forintból így lett 5,8 millió forintos tartozás. Tavaly küldtek egy nyomtatványt, amiben arra voltak kíváncsiak, hogy vállalnám-e a részletfizetést. Természetesen visszapostáztam ajánlva, hogy igen, de azóta sem jött semmi válasz. A végrehajtó azzal "biztatott", hogy addig, amíg van jövedelmem, és az ingatlan-piac ennyire alacsony, addig nem fogják árverezni, viszont soha nem fog lejárni a letiltásom, mert amit havonta levonnak, az nem a tőkét csökkenti, hanem az adott hónap kamatos-kamataira elég. Szóval teljesen ellehetetlenedett a helyzet. Tiltják a fizetésemet, ezért a havi bevétel 65 ezer forint, amiből a rezsim 55 ezer. Ugyan már csak egyik gyermekem lakik velem, ahogy tud segít is, de a megélhetésünk így is tragédia. Nem látom az alagút végét, nem találok kiutat ebből a helyzetből.
Úgy hallottam, hogy ebben a mentőcsomagban az is szerepel, hogy esetleg az állam megvenné a lakásokat, és továbbra is bennmaradhatnak az eddigi lakók, mint bérlők. Erre vonatkozólag azonban semmi konkrétumot nem találtam, azt sem tudom, hogy hova kellene fordulnom segítségért. Azt tudom, hogy már nagyon sokszor megfordult a fejemben, hogy feladom. Nincs értelme az egész életemnek. Tudom, hogy magamnak köszönhetem ezt a helyzetet, de az a borzasztó, hogy nem tudom megoldani. Felelős vagyok a gyerekemért, de lehet, hogy tényleg jobb lenne neki, ha én feladnám. Akkor ő tiszta lappal tudna indulni az életben. Nem tudom mit tegyek, hova forduljak segítségért! Én nem alamizsnát kérek, csak egy lehetőséget, hogy egyenesbe jöhessünk.
Köszönöm, hogy elolvasták levelemet, és bízom abban, hogy nem ítélnek el.
Tisztelettel: Gabriella
Túl sok ilyen sztorink van. Várjuk a megoldásokat, pénzügyi, jogi szervezetek, szakemberek javaslatait.
