Olvasónk egy korábbi bejegyzésben már kifejtette az állam felelősségét a devizahitelezés elfajulása kapcsán, most Parlamenti Vizsgáló Bizottság felállítását kezdeményezné képviselőjénél.
Tisztelt Képviselő úr!
Több millió embert érdeklő témában kezdeményezem Önnél, mint a választó kerületemben lakó országgyűlési képviselőnél, egy Parlamenti Vizsgáló Bizottság felállítását.
Meglátásom szerint a deviza lakáshitelek kialakulása és a tapasztalt módon való elterjedése egyértelműen politikai döntéssorozatok következménye. Így a kialakult helyzetért a döntéshozókat felelősség terheli.
1. Politikai döntés
Magas banki kamatok nehezítették a lakásépítések növekedését, ezért az a politikai döntés született, hogy az állam a hitelfelvevők helyett fizeti a kamatok egy részét a bankoknak. A bankok, hogy a rohamosan növekvő igényt ki tudják elégíteni, alacsony kamatozású deviza hitelt vettek fel leginkább a tulajdonos külföldi anyabankoktól.
Adatok: államilag támogatott lakáshitelek száma az adott évben
2001 21.877 db
2002 79.419 db
2003 133.620 db
2. Politikai döntés
A költségvetés egyre nehezebben tudta biztosítani a drasztikusan növekvő kamattámogatást, ezért olyan politikai döntés született, hogy fokozatosan megszünteti a kamattámogatást, egyidejűleg megengedi a bankoknak, hogy a deviza hitel kockázatát a lakosságra hárítsa.
A költségvetés mentesül így a nyomasztó kamattámogatástól, a bankok szabadon tovább hitelezhetnek, a lakosság pedig választhat a magas kamatozású, nem támogatott Ft hitel, valamint az alacsony kamatozású deviza alapú hitel között.
Adatok: deviza alapú lakáshitelek száma az adott évben
2004 19.342 db
2005 60.819 db
2006 96.461 db
2007 98.646 db
2008 115.805 db
3. Politikai döntés
Vizsgálat tárgya annak megállapítása, hogy hanyagság vagy politikai döntés volt-e, hogy nem épültek ki ellenőrző folyamatok, melyek a bankok, hitelintézetek és a hitelezésben közreműködő vállalkozások tevékenységét ellenőrizné. Megvizsgálandó, hogy mi volt a szerepe a Fogyasztóvédelemnek, a MNB-nak és a PSZÁF-nek az elmúlt hat évben? Miért nem próbálta semmilyen hatóság megakadályozni a bankok gátlástalan profitszerzését?
4. Politikai döntés
A bankoknál extra profit keletkezett az államilag támogatott hitelezések során. Ezért politikai döntés született bankadó kivetésére 2004-ben.
Bankadó kivetésére kerül sor most, 2010-ben is, hasonló okok miatt.
A PSZÁF most kezdte vizsgálni a bankok hitelezési gyakorlatát, és sorra hozza nyilvánosságra azokat a trükköket, melyek a bankok alkalmaztak évekig. Olyan költségelemeket számítanak fel a bankok ma is a hitelt felvevő ügyfeleknek, melyekkel szemben nem áll tényleges szolgáltatás, pl. vételi-eladási árfolyam, kezelési költség…
Adatok: deviza alapú lakáshitelek értéke 2009 végén 2.462.719 millió Ft.
A bankok 4% körüli vételi-eladási „konvertálási” árrést alkalmaznak, a fenti összesített tőke tartozás esetén ez 98.500 millió Ft extra profit a bankoknak és teher a hitelfelvevőknek.
A fentiek kivizsgálására kezdeményezem Parlamenti Bizottság létrehozását.
Állapítsák meg milyen szempontok alapján születtek az elmúlt 10 év döntései a lakáshitelezés kapcsán, miként lehetett a felelősséget és kockázatot átterhelni a szakmában járatos bankokról a laikus ügyfelekre, miként történt a felügyeleti rendszer elsorvasztása?
Kaptak-e állami szervezetek megfelelő ellenőrzési, szabályozási jogosítványokat, a feladatoknak eleget tettek-e?
Vizsgálják meg, hogy a deviza hitelek bevezetésével mekkora költségvetési tehertől mentesült az állam? A „megtakarított” összeg egy részét fordítsák az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került adósok megsegítésére.
Szerintem nem tartható fenn az a politikai gyakorlat, mely során a bankok a hitelfelvevők becsapásával extra profitot érnek el, melynek egy részét időnként politikai döntés után, bankadóval elvonnak. Ezzel az eljárással a károsultak nem kapnak sem elégtételt, sem kárpótlást.
Amennyiben a fenti állításokat igazolja a Bizottság jelentése, javaslok egyeztetést a bankok szövetségeivel a PSZÁF és a MNB bevonásával, hogy az Ügyfelektől csalással elszedett pénzeket fizessék vissza a károsultaknak.
Javaslom, hogy a hitelfelvétel napján érvényes középárfolyammal újra számolják ki a felvett deviza forint értékét és utalják át a hitelfelvevőknek azt az összeget, amennyivel akkor kevesebb forintot kaptak.
Hasonló módon a havi törlesztéseket is visszamenőleg számolják át a közép árfolyammal, és a túlfizetés összegével csökkentsék a fennálló tőketartozást.
Azokat a különböző költség tételeket, melyek mögött semmilyen szolgáltatás nem áll fenn, térítsék vissza az Ügyfeleknek, mint jogtalanul felszámolt költségtételek.
A számításokat minden deviza lakás hitelszerződés esetén végezzék el.
Kérem közreműködésüket, kérdés esetén állok rendelkezésükre.
Üdvözlettel:
Szabó József
