Növekszik a kilakoltatások és a veszélyeztettek száma is, derül ki az igazságügyi államtitkár egyik parlamenti válaszának írásbeli dokumentumából az Országgyűlés hivatalos honlapján (linket lásd a cikk alján).
Völner Pál a kormány képviseletében egy MSZP-s képviselő kérdésére volt kénytelen kifejteni, hogyan áll a kilakoltatások helyzete Magyarországon. A válaszból úgy tűnik, mintha valósággal "körbe lőtte" volna a kormány a devizahitelesek problémáját: Vagyis a nagy többség még mindig nehéz helyzetben van és a hitelével egészen odáig jutott, hogy egyáltalán teljes egzisztenciája veszélytetett.
Völner beszámolója alapján ugyanis hivatalosan 52 484 ingatlan van árverésre meghirdetve, és ezek közül 30 544 esetben fordulhat elő, hogy „sikeres árverést követően önkéntes teljesítés hiányában az ingatlan kiürítésére kerülhet sor”, vagyis kilakoltatják az ott élőket.
Az igazságügyi államtitkár által közölt adatokból kiderül, hogy 2010 óta közel 320 000 ingatlant árvereztek el. Ez nem azonos a kilakoltatások számával, amelyről Völner évekre lebontva a következő számokat közölte: 2011-ben 1750, 2012-ben 1020, 2013-ban pedig 1300 kilakoltatásra került sor. 2014-ről valamiért nem állnak rendelkezésre adatok, de 2015-től már ismét vannak részletes számok, sőt már azt is lehet látni, hogy hány embert és miért lakoltattak ki.
Két évvel ezelőtt, 2015-ben összesen 2335 kilakoltatás volt: 1275 embert „lakásügyben hozott határozat végrehajtása” miatt tettek ki a lakásából, vagyis például azért, mert az önkormányzat felmondta a bérleti szerződését. Bírósági végrehajtásokon kívül értékesített lakásból 23 embert lakoltattak ki, 205 esetben önkényes lakásfoglalókkal szemben intézkedtek. Az adósmentésre hivatott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) 206 esetben kért kilakoltatást, sikeres árverés után pedig 626 esetben kérték a birtokba adáshoz a végrehajtó segítségét.
Tavaly, 2016-ban összesen 3474 kilakoltatást hajtottak végre, ezek többsége, 1734 eset árverést követő birtokba adás. Végrehajtáson kívül 25 ingatlant értékesítettek, és lakoltatták ki az ott élőket. Az önkormányzatok is aktivizálták magukat, hiszen 1097 esetben kellett végrehajtani „lakásügyben hozott határozatot”, önkényes lakásfoglalókkal szemben 258 esetben intézkedtek. A NET 360 eseteben kért kilakoltatást, árverés után pedig 1734 lakást ürített ki végrehajtó, hogy átadhassa az új tulajdonosnak.
Idén az első félévben összesen 1918 kilakoltatás volt (tehát a tendencia emelkedő). Nagy többsége, 1210 árverés utáni birtokba adás, végrehajtáson kívül 13-at értékesítettek és ürítettek ki. Lakásügyben hozott határozatot 449 esetben kellett végrehajtóval érvényesíteni, a NET 152 kiürítést kért, önkényes lakásfoglalókkal szemben pedig 94 esetben kellett fellépni.
http://www.parlament.hu/irom40/16824/16824-0001.pdf
Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.
