Lakásalapokat állít fel a kormány, kérdés, kinek az érdekében
Új ötlettel állt elő a kormány: a rendkívül rossz gazdasági mutatók és a hiteladósok még mindig magas száma miatt lakásalapok felállítását tervezik. A lakásalapokba kerülnének bele a nem teljesítő hitelek. Vagyis mintegy 40-50 ezer hitel kerülhet így az alapokba – kérdés azonban, hogy a bankok, vagy az adósok járnak jobban ezzel. Illetőleg, hogy mi lesz így az Eszközkezelő Program tervezett kibővítésével.
A lakásalapok felállítása lényegében beismerése lehet annak, hogy a nagy „adósmentés” egyáltalán nem sikerült igazán jól. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a világhírű Reuters hírügynökségnek árulta el, hogy új ötlettel hozakodnak elő. Úgynevezett lakásalapok felállítását tervezik.
A hivatalos verzió szerint a kormány újabb húzása javíthatja a bankok mérlegét, ami pedig a hitelintézeteket arra ösztönzi majd, hogy több hitel dobjanak ki a piacra, ami pedig a gazdaságot hozhatja lendületbe. Tény és való, hogy az elmúlt hetekben nyilvánosságra jött adatok szerint rendkívül gyengén teljesít a magyar gazdaság, ami hosszabb távon súlyosan érintheti a lakosságot is. (Az eddigieknél is kevesebb munkahely, kevesebb lehetőség a vállalkozásra, stb.)
A nemzetgazdasági miniszter elmondta azt is, hogy úm. „különleges” lakásalapokat állítanak fel, amibe a bankok átcsoportosíthatják a nem teljesítő hiteleiket. A nem teljesítő háztartási lakáshitelek aránya ugyanis még mindig nagyságrendileg 18 százalék, ami nagyon magas. Magyarán szólva: továbbra is rendkívül sok hiteladós van… Varga Mihály szerint 40-50 ezer háztartási lakáshitel kerülhet a lakásalapokba.
Csak a bankokat mentik?
A lakásalapok felállítása számos dilemmát vet fel. Egyrészt, hogy mi lesz így az Eszközkezelő Programmal, amelyet – egyes források alapján úgy tűnt – kibővíteni szándékozott a kormány az év végével. Szintén nagy dilemma, hogy pontosan mit is jelenthet majd pontosan a lakásalapok felállítása? A követeléseket, tehát lényegében a hitelszerződéseket vásárolják fel, vagy csak a lakástól/háztól „szabadítják meg” az adósokat? Nem mindegy…
Az első szakértői vélekedések szerint a lakásalapok felállításával nem történik más, mint a bankok megerősítése. Mégpedig annak érdekében, hogy azok újra beindíthassák a hitelezést, ismét hiteleket dobjanak a piacra pl. lakásvásárlás céljából. Az új adósmentő csomag tehát valójában bankmentő csomag sokkal inkább.
Messze nem lényegtelen, hogy mi lesz azokkal az adósokkal, akik a lakásalapba kerülnek? Megtarthatják ingatlanaikat? Mennyit és pontosan kinek kell fizetniük? Stb. A lakásalapok szabályozása továbbra is több tíz, de akár több százezer ember sorsát érintheti.
