Zajlik az ötletelés, miközben egyre több hiteles kerül válságba
Annak ellenére, hogy lényegében az egész társadalom érdekévé vált a devizahitelesek mielőbbi ésszerű, megfontolt kimentése, továbbra is kevés a jó ötlet a devizahitelek által okozott válságcsapda megoldására. Amíg az állami oldalon továbbra is nagy a fantáziátlanság, a bankok inkább csak „bekkelni” próbálnak. Egy-két ötlet mindenesetre már felmerült, a bevezetésük még azonban kérdéses – pedig rengeteg hiteladós vált csak az elmúlt hónapokban fizetésképtelenné.
Továbbra sem született döntés a devizahiteleseknek szánt mentőcsomagok kidolgozása ügyében. Az ötletelés visszafogottan folyik, kreatív és igazán jó elképzelésekről csak keveset hallani. A helyzet viszont kissé komikus: hiszen - kénytelen-kelletlen – lassan mindenkinek érdekévé válik valahogyan megszabadulni a devizahitelekből fakadó összetett problémakörtől. Látszatra mégis úgy tűnik, mintha nagy körültekintéssel, a nagy jogi és gazdasági elvekre tekintettel történne az adósmentés. (Egy frászkarikát!) De lássuk csak az elképzeléseket!
Végre egy jó megoldás?
A napigazdaság értekezett arról, hogy akár egy „huszárvágással” is megoldhatóvá válhatna a devizahitel-mentés. Ennek a megoldási módszernek a lényege, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által a devizában felvett kölcsönök árfolyamát rögzítik a felvétel időpontjában fennálló árfolyamon, árfolyam-garanciát pedig maga, az állam vállal a kölcsön mögött. A garancia érvényesítésére végül nem kerül sor, ugyanis a későbbiek folyamán újraszámolják az adatokat. Leegyszerűsítve ez azt jelentené, hogy a devizahitelesek a futamidő végéig rögzített árfolyamon törlesztenek, esetleg a tőketartozásukat is mindvégig a rögzített árfolyamon számolják ki. Frankhitelek esetében ez a végtörlesztés és az árfolyamgát során már "megszokott" 180 forint. A piaci és a rögzített árfolyam közötti különbséget (jelenleg frankonként közel 60 forint) a futamidő végéig, folyamatosan viseli az állam és a bankszektor. Lényegében egy „kvázi” árfolyamgátról, amelyhez nem kötődik gyűjtőszámla.
Nagy előnye a metódusnak, hogy a törlesztő részletek jelenlegi mértékének mintegy negyedétől (25%) megszabadulhat az adós. Ezáltal a hitelkárosultak jelentős része kikerülhet a válságból és felpöröghet jobban ismét a fogyasztási kereslet, ami az ország gazdaságára hatna élénkítő hatással. A terheket mindazonáltal tényleges az állam és a hitelintézetek állnák, függően a megoldás pontos módjától.
Éssatöbbi…
Fentihez hasonló, más, karakteres megoldás kidolgozása még továbbra is várat magára. Ugyan többen is előhozakodtak különféle megközelítési módokkal, mindazonáltal tényleges, általános jellegű, valódi segítséget jelentő elgondolás eddig még nem látott napvilágot. Ott volt Róna Péter, aki nemrég megjelent újabb cikkében ismételten azzal hozakodott elő, hogy bizony a devizahitel igenis hibás termék, a kérdéskört ebből fakadóan csak azért is ebből a szempontból kell megközelíteni. Mások többpontos javaslatokat fogalmaztak meg, összetett megoldási alternatívákat felvázolva.
A kormányzati oldal eleddig leginkább a forintosításban gondolkodott. Az egyik legutóbbi – bankok által is elfogadhatóbbnak minősített – ötlet szerint a forintosításban a Magyar Nemzeti Banknak is szerepe lenne valamilyen módon. Pontos tervek azonban még nem születtek, ami érthető is, ha arra tekintünk, hogy valójában még a pontosan elérendő célt sem határozták meg. Legutóbbi koncepció szerint például nemcsak a törlesztő részletek mértéke, hanem az is kérdéses, hogy a futamidő hosszával mi legyen (rövidítsék-e valamilyen módon?)?
Az igazságügyi minisztérium mindeközben továbbra is a jogi oldalról közelítené meg a megoldást. Két jogelv érvényesülését tartják fontosnak. Az egyik, hogy a szerződések tartalmát teljesíteni kell - a bankok ezen jogelvhez ragaszkodnak. A minisztérium egyúttal azt a direktívát is fontosnak tartja, hogy ha a szerződés aláírása után rendkívül komoly szintű módosulás történt a feltételekben, akkor a felek jogosultak arra, hogy a szerződések feltételeit átformálják.
Egyre többen válnak fizetésképtelenné
Fenti tervek sarokpontja leginkább az, hogy a mentőcsomagok terheit ki viselje! Az állam, avagy a bankok? Lényeges lenne azonban sürgősen dönteni erről, hiszen hónapról-hónapra egyre több család jut a tönk szélére.
A legújabb gazdasági kimutatások szerint csak az elmúlt három hónapban a jelzálog alapú hitelek ötöde vált nem fizetetté, lényegében ennyien adósodtak el. Ez egyértelmű emelkedés a korábbi időszakokhoz képest, ami jelentős, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a svájci frank árfolyama csökkent a forintéhoz képest!