Most a költségek mértékén vitatkozhatnak a bankok és adósaik

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szerint megállíthatóak a devizahitel-szerződésekből származó követeléseken alapuló végrehajtások. Közvetett oka ennek a múlt héten nagy port kavaró legfelsőbb bírósági felülvizsgálati határozat. A Kúria ugyanis egyfelől kimondta, mindazok a devizaszerződések, amelyekben az árfolyamrést költségként tételesen nem tüntették fel, semmisek, másfelől azonban érvényessé tette azt azzal, hogy az árfolyamrést 1%-ban határozta meg a konkrét ügyben. Ezzel a követelések pontos összegének meghatározására van szükség első körben ahhoz, hogy a végrehajtások lefolytathatóak legyenek… Egy, a jogrendszer által is semmisnek minősített hitelszerződés alapján.

Mint ismeretes, múlt héten csütörtökön döntött a Kúria abban az ügyben, amelyben egy magánszemély devizaadós indított pert bankjával szemben. A felperes devizás arra hivatkozott, hogy a hitelintézetekre vonatkozó jogszabály (Hpt.) egy bekezdése alapján kötelező lett volna tételesen megjelölni az árfolyamrést költségként a hitelintézet, sőt, tételesen meg kellett volna határozni annak mértékét is.

Az alapvetően fogyasztóvédelmi célú rendelkezés megkerülése miatt a legfelsőbb magyar bírói fórum végső soron kimondta, hogy a jogügylet semmisnek minősül. Lényeges pont volt az egész devizaválság értelmezése kapcsán az is, amikor az ítélet utalást tett a bankok erőfölényes helyzetére. Hiszen való igaz, a hitelintézetek azok, amelyek a fogyasztókkal, a sok esetben egyszerű, jogi, gazdasági végzettség nélküli kölcsönfelvevőkkel szemben információtöbblettel, gazdasági, kommunikációs előnnyel rendelkeznek.

Időt és pénzt nyerhetnek a devizaadósok

A határozat nyilvánosságra kerülését követően több jogi szakember is felvetette, hogyan fognak végrehajtási eljárásokat lebonyolítani olyan szerződések alapján, amelyek semmisek? Mivel a Kúria az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével a szerződést végső soron érvényessé avanzsálta, ezért a végrehajtási eljárások kezdeményezhetőek lesznek a jövőben is. Kérdéssé vált azonban, hogy pontosan milyen összegre vonatkozólag?

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közölte a Magyar Távirati Irodán (MTI) keresztül, hogy a devizaadósok, akikkel szemben a végrehajtási eljárások tartozásaik miatt már megindultak, kezdeményezhetik a végrehajtások felfüggesztését. Ráadásul az erre vonatkozó kérelmeket többletköltség kifizetése nélkül nyújthatják be az ügyüket bonyolító végrehajtó felé. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a Kúria csütörtöki döntése értelmében a követelések pontos összege jelenleg nem állapítható meg. A végrehajtások felfüggesztésével az adósok időt nyerhetnek helyzetük rendezésére. Az időn túl pedig valamekkora összegű pénzt is, hiszen a költségek (árfolyamrés) mértékének csökkentésével a velük szemben meghatározott követelés is csökkenni fog – igaz, meglehetősen keveset. Általában néhány tíz, maximum százezer forinttal lesz kevesebb az az összeg, amelyet a bank követelhet, illetőleg ilyen mértékben kell adott esetekben a banknak pénzt visszafizetnie.

Érdemes tehát megfelelő szakmai tapasztalattal és felkészültséggel rendelkező tanácsadóhoz fordulni annak érdekében a devizaadósoknak, hogy egy megalapozott kérelemmel időhöz és akár pénzhez jussanak.

Összességében jelentős módosulásról kell majd beszélni, hiszen szinte az összes lakásvásárlásra fordított devizahitelnél felmerülhetett az a fajta probléma, ami a Kúria döntésének alapjául szolgáló ügyben is a megítélés tárgyát képezte. Óriási papírmunka áll tehát a végrehajtók előtt is, ráadásul valamelyest a bankoknak is együttműködőbbnek kell lenniük az adósaikkal szemben, még akkor is, ha a hitelszerződéseket nem mondták fel és nem kezdődött meg eddig a végrehajtás. A Kúria határozata nyomán semmis lehet a hitelszerződés, amikor a teljes hiteldíjba nem vették bele a vételi és eladási árfolyam közti különbséget, illetve az árfolyamrés mértékének változtatását nem közölte a bank az adóssal.

Mit ér a Kúria döntése?

Magyarországon a legfőbb bírói szerv a Kúria. Ez a bírósági szervezeti egység az, amely végső soron a legmagasabb szintű fellebbviteli fórumként funkcionál, határozatai ezért rendkívül lényegesek, iránymutató jellegűek a helyi bíróságok számára. A jogállamiságból származó jogegységesség miatt ráadásul aligha döntenek alsóbb fokú bírói szervek a Kúria ítéleteitől eltérően. Ugyan a fenti ügyben nem jogegységi határozat született, hanem csak a másodfokú bíróság döntésével szemben kezdeményezett felülvizsgálatot az akkor pervesztes bank. Mindazonáltal Magyarországon is irányadó, a bírók számára döntéshozataluk során figyelembeveendő, hogy a legfelsőbb bíróság milyen tartalmú határozatokat hoz ahhoz hasonló ügyekben, amelyek elé kerülnek.