Veszteség a bankok, tragédia a családok számára
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján egyértelmű a tendencia: Jelentős mértékben emelkedett a fizetésképtelen adósokká váltak aránya az elmúlt hónapokban. A hitelintézetek portfólióinak romlása mindenekelőtt az eladósodott háztartások számbeli növekedésére mutat rá fájó módon, mindazonáltal a bankok jelentős veszteségeire is következtethetni lehet. Hiába tehát az állami oldalról érkező „fél(ál)megoldások”, az adósságspirál csak még tovább gyűrűzik. Oka pedig már nem pusztán a frank ismételten emelkedő árfolyamában, illetőleg a hazai gazdaság (ezáltal a munkahelyek száma és a fizetések mértéke) stagnálásában keresendő - egyszerűen ugyanis lassacskán utolsó tartalékaikat is felélik a hitelválságba került családi háztartások.
A banki szektor nem egészen 6900 milliárd forintnyi nagyságú hitelportfóliójából nagyságrendileg 1200-1300 milliárd jár 90 napos késedelmen túl, több mint harmada pedig „szimplán” késedelmes (vagyis 90 napon túli és azt még nem meghaladó) tartozás. Ez eddig a csúcs, ilyen arányban teljesítetlen részleteket még egyetlen alkalommal sem mutattak a gazdasági elemzések.
| Tőketeher deviza | Kamatteher deviza | Tőketeher forint | Kamatteher forint | ||
| 2007 Q1 | 2007.I. | 3,5 | 1,0 | 3,9 | 2,8 |
| Q2 | II. | 3,7 | 1,2 | 3,9 | 2,8 |
| Q3 | III. | 3,7 | 1,4 | 3,9 | 2,8 |
| Q4 | IV. | 3,6 | 1,7 | 3,8 | 2,7 |
| 2008 Q1 | 2008.I. | 3,7 | 1,9 | 3,9 | 2,7 |
| Q2 | II. | 3,8 | 2,0 | 4,0 | 2,7 |
| Q3 | III. | 4,1 | 2,2 | 3,9 | 2,6 |
| Q4 | IV. | 4,2 | 2,5 | 3,8 | 2,6 |
| 2011 Q1 | 2011.I. | 4,8 | 2,7 | 2,5 | 2,4 |
| Q2 | II. | 4,9 | 2,6 | 2,5 | 2,5 |
| Q3 | III. | 4,7 | 2,6 | 2,4 | 2,4 |
| Q4 | IV. | 4,9 | 2,6 | 2,2 | 2,3 |
| 2012 Q1 | 2012.I. | 5,6 | 2,4 | 2,1 | 2,5 |
| Q2 | II. | 5,0 | 2,1 | 2,0 | 2,6 |
| Q3 | III. | 5,2 | 2,1 | 1,6 | 2,7 |
| Q4 | IV. | 4,4 | 2,0 | 1,7 | 2,7 |
Az MNB kimutatása: Háztartások törlesztési terhe devizális bontásban a rendelkezésre álló jövedelem arányában (2007, 2008, 2011, 2012 negyedéveire vonatkoztatva)
Néhány év alatt majd felére ugrott azoknak a hitelfelvevőknek a száma, akik hiteleiket, továbbá azok kamatait nem tudják teljesen megfelelően, úgymond szerződésszerűen teljesíteni. Érdekes, hogy nem pusztán a deviza alapú hitelek okoznak problémát, rendkívül magas a forint alapú, szabad felhasználású jelzáloghitelek „nem teljesítettségének” aránya is. Ez is rámutat arra, hogy valójában nem csak a különféle hitelkonstrukciókkal, így a devizahitellel volt és van probléma, hanem a gazdaság teljesítőképessége, a munkahelyek és a fizetések számának és mértékének stagnálása is gondot okoz a visszafizetésben. (Megszűnt és megszűnő munkahelyek, csődbe ment vállalkozások, fizetéscsökkenés, stb.)
Végrehajtói tapasztalat azonban, hogy még továbbra sem a hitelezők (bankok, lízingcégek, stb.) által indított végrehajtási eljárások a leggyakoribbak: túlnyomó többségben köztartozások, (adók, illetékek, díjak) alapján indulnak meg a követelések érvényesítésére szolgáló végrehajtási procedúrák…
Az MNB jelentése úgy fogalmaz, hogy 2012 harmadik negyedévében előbb csökkent a nem teljesített hitelek állománya, a negyedik negyedévben azonban már ismételten nőtt a mutató. Összességében és ténylegesen – az állami intézkedések (forintra váltás, árfolyamgát) ellenére is – növekedett már 2012-ben is a nem teljesített hitelek aránya. Ami az árfolyamgátat illeti, az elemzés szerint 2013. február végéig az árfolyamgát intézményébe a jogosult devizahitel-állomány 37 százaléka, mintegy 1100 milliárd forint jelzáloghitel került be. Ezt a Magyar Nemzeti Bank szakemberei alacsony szintű érdeklődésnek minősítik.
Nóvumként jelent meg, hogy a hitelintézeti szektorba beolvadtak az úgynevezett lízingtársaságok állományai is. (Ami a lízinget illeti, a hitellel ellentétben, amely esetében általában egy bank folyósítja a pénzt egy másik ügylet teljesítése céljával, a lízingelés leginkább a bérléshez hasonlít. Azzal a különbséggel, hogy a lízingelés során befizetett összeggel a jogot is fenntartja magának az adott személy, hogy az arra irányuló igény esetén az autót is megszerezze. A lízingeléssel és a kapcsolódó problémákkal részletesebben a későbbiek során foglalkozunk.) Tény és való, hogy az egyik legnagyobb problémát a piacon éppen a lízing típusú szerződések jelentették: az eladósodott magánszemélyek hiába próbáltak volna szabadulni a gépjárműtől, az adósság ezzel egy forinttal sem csökkenthető. Megalapozott, hogy mind elméleti, mind a gyakorlati problémák miatt a lízingszerződések alapján fennálló követeléseket a hitelpiacokon jelentkező adósságállományokhoz társítják.
