Mint ismeretes, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága ülést tartott devizahitel ügyben és tárgyalást kezdeményezett a témában érintett szervezetekkel február 27- 28-án, ahová meghívást kapott blogunk szerkesztősége is.
Civil szerveződésünk képviseletében el is fogadtuk a meghívást, ezért az ott tapasztaltakról és a jelenlegi helyzetről szeretnénk tájékoztatni az érintetteket - atekintetben - amennyiben ez mindennapjaikat, pénztárcájukat, családjukat, otthonukat érinti.
Alábbi cikkünk tartalma:
-Mi történt a Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának devizahiteles ülésén
-Milyen törvényjavaslatok születtek
-Mire lehet számítani végrehajtás ügyben, hogy állnak az árverezések
-Mit lehet tudni a Nemzeti Eszközkezelőről
-A sokat emlegetett pertársaságról
-Mit tehetünk vészhelyzetben
A bizottsági ülésen részt vettek a parlamenti pártok és civil szervezetek képviselői.
Ennek eredményeképpen, rövid időn belül konfliktus alakult ki a civilek és a kormánypárti képviselők között. A társadalmi szervezetek a devizahitelesek érdekeinek képviseletében bírálták a kormány intézkedéseit, vagy annak hiányát, és mielőbbi egyedi helyzetekre alkalmazható megoldások kidolgozását szorgalmazták. Sérelmezték, hogy a devizahiteleseket mentő döntések rendre későn születnek és sürgettek konkrét intézkedéseket a hitel károsultak védelmében. Elhangzott továbbá, hogy időzített bombaként ketyegnek az úgynevezett kombinált termékek. Ezeknél a hitel felvevője a futamidő során csak a hitel kamatát fizeti, a tőke törlesztési összege egy életbiztosításban gyűlik, amit a futamidő végén utal át a biztosító a banknak. Amennyiben a hitel deviza alapú, úgy lejáratkor az életbiztosításban összegyűlt forint mennyisége nem lesz elég a tőketörlesztéshez, akár több millió forintot is egy összegben kell majd kifizetnie az ügyfélnek. A civil szakértők sérelmezték a tisztességtelen banki eljárások kontrollálatlanságát, valamint azt is, hogy a követeléskezelők forintért veszik meg - mélyen nyomott áron - a bankoktól a devizahiteleket, majd azokat az aktuális deviza árfolyamon követelik az adósoktól és sürgették a magáncsőd intézményének melőbbi megalkotását.
Erőteljes kontraszt volt tapasztalható a civilek és a politikusok között szakmai felkészültség, gyakorlati rálátás, probléma kezelés, megoldások kidolgozása, fontossági sorrendek értelmezése tekintetében.
Tehát, nem volt indulatoktól mentes a Bizottság ülése és nem jött létre konszenzusra törekvő párbeszéd a civil szervezetekkel (amelyek rendelkeznek számos adós egyedi ügyének ismeretével).
Ezért amíg fennáll az a helyzet, hogy a gyakorlati szakemberek, nincsenek ténylegesen bevonva a törvényalkotásba, addig sajnos nem sok jóra számíthatnak az érintettek.
Pedig a papíralapú szómágia nem fog segíteni – többek között – azokon az embereken, akikkel szemben a jelenleg folyó végrehajtási eljárások ez év március 01-ét követően újraindultak.
Nézzünk néhány konkrétan elhangzott javaslatot:
A lakossági deviza eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslatot egyhangúlag fogadta el a Bizottság.
A határozati javaslatból a pénzügyi ismeretek oktatását emelhetjük ki, amit a dokumentum a felső tagozatos és a középiskolai tananyag részévé tenni javasol. Tartalmazza még azt az indítványt is, hogy az adásvételi szerződések mellett, a nagyobb összegű banki tranzakcióknál is legyen kötelező a jogi képviselet.(Nagyon pozitív és fontos indítvány, de sajnos ez ma még nem segít senkin.)
Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága hétfői ülésén egyhangúlag támogatta a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvénymódosító javaslatot, amely az árfolyamrögzítést 60 hónapig, de legfeljebb 2017 június végéig terjeszti ki. A törvény elfogadása esetén 2012. április 01-én lép hatályba.
Azok hitelét, akik 2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő és 90 napot meghaladó késedelemben voltak, a pénzintézetek forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik. Mindennek azonban feltétele, hogy az adósok március 15-ig igazolják: késedelmük oka az önhibájukon kívüli fizetőképességükben beállott jelentős, igazolható romlás volt. Bár senki nem tudja, hogy mit értenek ez alatt. A határidő pedig meglehetősen szűkös, szinte tarthatatlan, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig még el sem készítette a tartozás átváltásának és elengedésének szabályait tartalmazó jogszabályt. A tárca közhírré tette, hogy ez a munka folyamatban van, s a tervezetet március elején benyújtják a Országgyűlésnek. A jelentkezési határidőt pedig kitolják május 15-re.
Kizáró tényező az is, ha a devizaalapú ingatlanhitel megkötésének időpontjában a fedezetként szolgáló ingatlan piaci értéke meghaladta a 30 millió forintot.
Kilakoltatások, ingatlan árverések:
Múlt hét szerdától újra indulhattak a kilakoltatások és árverezések, hiszen lejárt az ezeket tiltó moratórium hatálya.
Március 01 után újraindultak a december óta felfüggesztett kilakoltatások – a végrehajtói kamara szerint 150 ügy van folyamatban.
Kedden az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságában nem hangzott el javaslat arra nézve, hogy mi lesz a mintegy 10 ezer veszélyben lévő devizahitelessel, akit fenyeget a fedél elvesztésének réme. Arról nem kaptunk tájékoztatást, hogy ezen eljárások jogi aspektusukat tekintve mely fázisban vannak. Összesen 120-160 ezer ingatlant terhel jelzálogjog úgy, hogy 90 napon túli tartozása van a tulajdonosnak.
Sokan már csak abban bíznak – nem ok nélkül - ,hogy valaki pert nyer a bankok ellen.
-Ha „még csak” a jelzálogjog megnyílásának a megállapítását kérte az illetékes bíróságtól a hitelező (illetve faktoring cég, engedményes)
ekkor még többféle pénzügyi, illetve jogtechnikai megoldási mód alkalmazható.
-Amennyiben végrehajtási eljárás van folyamatban
az 1994. évi LIII. törvény és a – többször módosított – 1952. évi III. törvény (ismert nevén polgári perrendtartás) alapján - bár igen szűkös az idő - de még mindig van lehetőség a válság kezelésére, akár a végrehajtás megállítására is, attól függően, hogy az általa megkötött egyedi szerződés, illetve a hitelt folyósító bank Általános Szerződési Feltételei, valamint az adós személyes körülményei, családi kapcsolatai milyenek ( mindkét esetben konzultáljon e témában jártas jogásszal, szakemberrel).
Adott esetben lehetőség nyílhat polgári per megindítására a hitelt folyósító bankkal szemben, ha ÁSZF-e un. tisztességtelen szerződési feltételt tartalmaz. Van már elsőfokú bírósági ítélet, melyben a hitelező pénzintézet alul maradt.
A Nemzeti Eszközkezelő:
Az adósok 12 százaléka 90 napon túli hátralékos. Egy részüknek segítséget jelenthet a Nemzeti Eszközkezelő - bár tegyük hozzá - a megközelítőleg 120-130 ezer 90 napon túl nem fizető adós ötödének tud majd segítséget nyújtani.( A bekerülési feltételek alapján csak a legrászorultabb adósok élhetnek a lehetőséggel, előnyben részesülnek a gyermekes családok. )
Pertársaság?
Pertársaság sajnos nem hozható létre – a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint – mivel e jogi konstrukció feltétele, hogy az adósok egymással jogviszonyban álljanak. Az un. csoportos perlés jogintézménye hazai jogrendszerünkben nem létezik, bár már sok érdekelt sürgeti.
Felhívjuk blogunk olvasóinak figyelmét arra, hogy a fent hivatkozott törvények (valamennyi hatályos törvény) megtalálható a kormányportál.hu oldalán, a jogszabálykeresés menü pont alatt. Óvatosan kell bánni az interneten fellelhető jogi-ill. pénzügyi információkkal, ezeket mindig ellenőrizni, vagy szakemberrel ellenőriztetni kell.
Olvasóink segítsége érdekében figyelni fogjuk mostantól mind az Alkotmánybírósági
döntéseket, az un. jogegységi határozatokat, és az egyedi bírósági döntéseket is. Ezek
tartalmáról szóló tájékoztatás alapján az olvasók mérlegelhetik, hogy az ő egyedi esetükben érdemes-e pert indítani a hitelezővel szemben.
Tekintettel arra, hogy a fentiekben ismertetett, Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának ülésére is kapott meghívót munkatársunk, a továbbiakban is hiteles információkat fogunk közölni a tervezett, illetve a már hatályba léptetett kormányzati normákról és ezzel kapcsolatos kérdéseikre készséggel válaszolunk e-mailben is. A bírósági ítéletek figyelemmel kísérése és pénzügyi-gazdasági szakemberekkel történő konzultáció alapján elektronikus úton, és regisztráció esetén személyesen is tudunk egyedi megoldási javaslatokkal segíteni Önöket.
Mit tehetünk katasztrófahelyzetben?
Semmiképpen ne várjunk passzívan, mert az idő folyamatosan ellenünk dolgozik! Sajnos sokakat láttunk már, akik az utolsó pillanatban sem akarták elhinni, hogy valóban elveszik tőlük otthonukat, hogy életük munkája egy pillanat alatt elvész úgy, hogy még sok milliós adósság is szakad a nyakukba és egy életre eladósodnak. Bizony szembe kell nézni ezzel a helyzettel és mindenkinek felelősséggel meg kell tenni a megfelelő megelőző lépéseket. A kilakoltatás egy viszonylag új jelenség Magyarországon, nem vagyunk hozzá szokva, de ettől még kőkeményen zajlanak az adósok ellen.
Ezért feltétlenül keressünk megbízható jogi segítséget! Ha már annyit el tudnak érni, hogy jogi eszközökkel megakadályozzák a végrehajtást, árverezést, akár éveket is tudunk nyerni, ami alatt kidolgozhatunk egy megfelelő megoldási tervet. Az átlag ember nincs tisztában azzal, hogy mik azok a körülmények az életében, amelyekre jogosan hivatkozva akár egy végrehajtást is megakadályozhat, vagy ami miatt krízishelyzetében jogi védelemben részesülhet.
Itt most egyszerre kell gyorsnak és okosnak lenni. Igen aktuális lett a régi mondás:
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
(Továbbra is örömmel segítünk mindenkinek a témában jártas, sikeresen működő szakmai szervezetek elérhetőségével kapcsolatban, vagy akár ingyenes jogi tanácsadással.)
Kapcsolódó cikkek: Kijutás az adósságcsapdából
hitelkarosultak.blog.hu/2012/02/28/mit_tehet_ma_egy_devizahitel_ados_kijutas_az_adossagcsapdabol