Olvasónk szakértőnk tanácsát kéri hitelei mielőbbi rendezésével kapcsolatban.
Két OTP-hitelem van: egy kedvezményes, forint alapú ún. Forrás hitel, amit 2001-ben kényszerültem felvenni, és egy 3 millió forintos svájci frank alapú hitel, amit 2008 áprilisában vettem fel.
Megfordult a fejemben, hogy eladom a lakásomat és kifizetem a hiteleket, hogy ne nyomasszanak többé. Ám kiderült, hogy a 3 milliós frankhitel kiváltásához 4,2 millió forint kellene, hiába fizetem több mint két éve.
Nem igazán értem, hiszen a bank hiába vonja le először a kamattörlesztést, a hitel kiváltása esetén nem éri őket valódi kár, hiszen valójában csak a "virtuális" kamatokról mondanának le. Így viszont nincs sok esélyem arra, hogy eladjam a lakást, illetve mínusz 1,2 millió forintot le kell számolnom az eladási árból, és egyszerűen reményem sem marad, hogy kisebb, olcsóbb lakást vegyek a maradékból.
Nem elég, hogy minden terhet a szenvedő devizahitelesek nyakába varrnak, de még az esélyt is elveszik a végtörlesztéstől? Van esetleg valamilyen ötlete, hogyan lehetne ezt az összeget csökkenteni?
Másik kérdésem: mi történik, ha az esetlegesen elárverezett ingatlan eladási összege nem fedezi a bank követeléseit? Amíg a szerintük jogos összeget nem hajtják be, üldöznek vagy beletörődnek a "veszteségbe"?
Végül, lehet, hogy buta kérdés, de "lehúzás" kapcsán talán ilyen már nincs is: ki nem fizetett követelést a bank ráterhelheti az örökösömre, akkor is, ha nem marad utánam ingatlan, vagy számottevő ingóság? Magyarán, örökölhető a tartozás?A szakértő válasza:
Sajnos, egy devizahitel esetén a fennálló tartozást is devizában tartják nyilván, így bizony előfordul olyan eset, amikor a jelenlegi tartozás magasabb, mint a felvett hitelösszeg. Ezzel a problémával küszködik minden (deviza)hitelfelvevő, bár ez a levélírónak csekély vigasz.
Eladni az ingatlanát természetesen van lehetősége, és ha nem is marad annyi a vételárból, hogy abból egy kisebb ingatlant megvásároljon, önerőnek biztosan elég. Így pedig csökkenteni tudja a havi törlesztési kötelezettséget, illetve megszabadul a devizahiteltől. A forint alapú hitelek kamata ma már igazodik pl. a jegybanki alapkamathoz, így kiszámíthatóbb, tervezhetőbb a család pénzügyi helyzete.
Másik kérdése, hogy mi történik abban az esetben, ha az ingatlan értékesítésből nem érkezik be akkora összeg, ami az összes tartozást fedezi. Ez nehéz kérdés. A bankok üzletpolitikája és a fennálló tartozás összege befolyásolja, hogy tesznek-e további lépéseket, vagy veszteségként elkönyvelik a maradék összeget.
Arra a kérdésére pedig, hogy örökölhető-e a tartozás, azt javaslom, inkább egy ügyvédet kérdezzen meg. Én, mint hitelezési tanácsadó nem érzem magam járatosnak ezen a területen.
Egy korábbi posztban már felmerült a tartozás örökölhetőségének kérdése. Egyrészt, a hagyaték elfogadására senki sem kötelezhető, azaz vissza lehet utasítani az örökséget. Másrészt, amennyiben az örökös úgy dönt, hogy elfogadja az örökséget, akkor felelőssége csak a hagyatéki vagyon mértékéig terjed.
