Hitelkárosultak blogja

Újabb visszamenőleges jogalkotás jöhet: Ezúttal a devizahitelek szűnhetnek neg

Kivezetheti a devizahiteleket a kormány - erősítette meg a fideszes Gulyás Gergely. A politikus egy rádióinterjújában úgy nyilatkozott, várják az Európai Unió bíróságának ítéletét is a témában, és esélyt látnak arra, hogy az adósok költségeinek egy részét megdobó egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében kedvező döntés szülessen. A nyilatkozat kapcsán sok kérdés felmerülhet, az azonban biztos, hogy a jelenleg hatályos devizahitel-szerződések megszüntetése drasztikus jogi beavatkozást jelentene.

Gulyás Gergely, a Fidesz egyik legaktívabb politikusa már korábban is többször megszólalt a devizahitelek ügyében. Ő volt az, aki alig néhány héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy a kormány valószínűleg csak a következő ciklus végére, vagyis 2018-ra oldja majd meg a devizahitel-problémakört.

Vélhetően aztán rászólhatott valaki "fentről", ugyanis azóta már revidiálta korábbi nyilatkozatát, sőt, legutóbbi rádióinterjújában már úgy nyilatkozott: Hamarosan kivezetheti a devizahiteleket a kormány a magánszemélyek részére nyújtott pénzügyi szolgáltatások közül.

 Az OTP általános szerződési feltételeivel is gond van

Továbbra is tart a jogi háború a devizahitel-ügyek vonatkozásában: A Fővárosi Törvényszék tisztességtelennek nyilvánította az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. egyes szerződési feltételeit. 

A Fővárosi Törvényszék tisztességtelennek nyilvánította az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. azon általános szerződési feltételét, amelyik felhatalmazta a két hitelintézetet arra, hogy egyoldalúan módosítsák a fogyasztói hitelek költségeit.

Vélhetően az MKB Bank anyabankjából, a Bayerische Landesbank (BLB) müncheni központjából szivároghatott ki a hír, amely szerint az OTP megvenné az MKB-t.   Van tehát üzleti szándék a talán leggyengébben szereplő bank felvásárlására, s valószínűleg már csak az ár lehet a kérdés a felek között.A hírt egyébként lényegében mind a két fél megerősítette a maga módján. 

Nem lesz májusban döntés. Kérdés, mennyire szándékos az időhúzás a devizahitelek ügyében.

 Folytatódik a játék, újra húzzák az időt a devizahitelesek ügyében. Nem várható ugyanis májusban jogegységi döntés a Kúriától abban a két pontban, amelyben az Európai Bíróság ítéletére vár a legfelső magyar bírói testület. Azért is fájó pont ez a devizahitelesek számára, mert Orbán Viktor - talán nem véletlenül - a "szükséges" bírósági ítéletekhez kötötte ígéretét, amely szerint segíteni fognak a devizahiteleseknek, ha kormányon maradnak. 

Ahogyan arra már itthon oly sokan várnak, az Európai Bíróság április 30-án hozza nyilvánosságra ítéletét Kásler Árpád és az OTP ügyében, kifejtve álláspontját a törlesztési és a középárfolyam különbözeteként használt árfolyamrésről. A Kúria erre alapozva hozhat jogegységi döntést az ennél még fontosabb kérdésben, az egyoldalú kamatemelések ügyében is.

 Az Orbán-kormány becsülete is tét a választások után

Orbán Viktor közvetlenül a vasárnapi szavazás előtt azt nyilatkozta, hogy kihozzák a devizahiteleseket a bajból, ha kormányon maradnak. A nem túl izgalmas választás után tehát az Orbán-kormánynak erkölcsi kötelessége is már segítenie érdemben a bajba jutott adósokon, ráadásul alapvető érdeke is. A kormány gazdasági elképzelése ugyanis továbbra is építene a középosztály megerősödésére, ezáltal a fogyasztás emelkedésére. Ez pedig elképzelhetetlen az adósságspirál felszámolása nélkül. Orbánék eddigi válság-megoldásairól azonban sokat elmond, hogy még 6 évvel a világválság után is mentőcsomagokra van szükség. Rövid helyzetértékelés.

Orbán mellett egyébként Rogán Antal is értekezett alig néhány nappal ezelőtt, de még a választásokat megelőzően a devizahitelek megoldási alternatíváiról. Orbán Viktor a köztévének adott interjút, amelyben az elmúlt négy évben elért eredményeikről és a következő kormányzati ciklusra vonatkozó ígéreteiről adott számot. A miniszterelnök kétségtelenül legjelentősebb ígérete a devizahiteles problémára vonatkozott.