Hitelkárosultak blogja

A néhány évvel azelőtt meghirdetett harc a tisztességtelen bankok ellen és devizahiteles kérdés végleges magnyugtató rendezése úgy tűnik csak egy politikai fogás volt a választások előtt, és már senkit sem érdekelnek a bajban lévők százezrei, mert mostanában sorra olyan döntések, jogegységi határoztok, és törvény-módosítási javaslatok követik egymást, amely a devizahitelesek végleges nyomorba döntését célozzák

Az árfolyamgát bevezetésével és a bankok elszámoltatásával telekürtölt média, a megmentő szerepében tetszelgő kormány, az élén Orbánnal és persze a háttérben megbújó Matolcsival – mint utólag világossá vált – csak egy jól hangzó kampány volt, amellyel azt próbálták elhitetni mindenkivel, hogy valóban érdekli őket a devizahitelesek problémái, és gőzerővel dolgoznak a megoldáson, majd odadobtak néhány hangzatos mondatot a médiának, kimenekítették a haverokat és akiknek volt pénzük, tettek néhány látszatintézkedést, de az igazán nagy bajban lévőknek valódi segítséget sohasem nyújtottak, és talán sohasem volt célt ezeknek az embereknek a megsegítése.

Az árfolyamgáttal kapcsolatos jogszabállyal öt évig garantáltak biztonságot és alacsonyabb törlesztő részletet, és mint más területen is jellemzően a jogbiztonsági elveket felrúgva a parlamenti szavazógép beindításával három év múlva fel is rúgták, amit akkor ígértek, és persze felelős nincs úgy lett lekommunikálva, hogy ezzel még segítettek is.

A Kúria legutóbbi jogegységi határozata pedig minden képzeletet felülmúló törvénytelen, erkölcstelen, egyértelműen a bankok oldalára álló cselekedte a „független” magyar bíróságnak.

A legutóbbi szög a koporsóban Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtásraT/11900számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról.

Jelenleg:

369.§ A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

javaslat:

(2) Az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült,

b) a követelés vagy annak egy része megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

A jogszabály-módosítási javaslat szövege szerint csak akkor kérhetné az adós a végrehajtás felfüggesztését, ha a követelés vagy a végrehajtási jog elévült. A javaslat változtatás nélküli hatálybalépése esetén – 2018. január 1. – nem lehet majd végrehajtást megszüntető pert indítani a deviza kölcsönszerződés érvénytelensége vagy létre nem jöttére hivatkozással. Az összes többi okot már korábban kigyomlálták a törvényből illetve a minisztériumában serénykedők folyamatosan dolgoznak azon, hogy semmi jogvédelme ne maradjon a devizaadósoknak, és valljuk be időt, pénzt és energiát nem kímélve ugyan, de jól is végzik a dolgukat, mert egyre jobban záródik össze az olló a devizahitelesek nyaka körül.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.

A jegybank ajánlása szerint szeptember végéig kell a bankoknak felkeresniük megállapodási javaslattal a késedelmes jelzáloghitel adósokat.

Fontos megjegyezni viszont, hogy az adóságok drasztikus emelkedését követően igazán bajban lévőket – mint azt az eddigi segítségnyújtásoknál már megtapasztalhattuk – kihagyhatják, mivel az ajánlás alkalmazását nem várja el olyan hitelek esetében, ahol a bank már végrehajtási eljárást, pert, vagy fizetési meghagyást kezdeményezett, illetve akkor sem, ha az adós már részt vesz valamilyen könnyítésre irányuló állami programban.

Az MNB ajánlása a nem csak a devizahiteleseket, hanem minden legalább 30 nap késedelemmel rendelkező lakossági jelzáloghitelekre, illetve a felmondott lakossági jelzáloghitelből eredő követelésre, valamint összevont alapú felügyelet alá tartózó követeléskezelők követelésére kell alkalmazni, legalábbis ennek megtétele erős elvárás a pénzügyi intézményektől. Ezzel a késedelmes lakossági jelzálog-hitelek „megmentését”, s az adósok fizetőképességének helyreállítását célozza.

Az ajánlásban rögzített előírásokat minimális követelményeket rögzíti, melyeket a pénzügyi intézménynek be kell tartania az adott szerződés felmondását megelőzően, vagy a követelés behajtására irányuló eljárás megindítása előtt.

Az ajánlás célja továbbá, hogy kialakítsa vagy erősítse az együttműködést, s lehetőség szerint fizetéskönnyítési megállapodás felé terelje a feltételeket ugyan nem teljesítő, de fizetési hajlandóságot mutató hátralékos ügyfelek jogügyleteit.

Figyelembe veszi az ajánlás azt is, hogy a túlzott eladósodás továbbra is az adósokat terheli, s az ebből eredő fizetési nehézségek jelenleg is számos hazai háztartást és jelzáloghitel adóst érintenek.

Az MNB várakozása szerint a pénzügyi intézmények az ajánlásnak köszönhetően több tízezer késedelmes vagy már felmondott lakossági jelzáloghiteles adóst kereshetnek meg szeptember végéig a fizetőképesség helyreállítása érdekében, mivel 144 ezer jelzáloghiteles helyzetét kellene rendezni.

A megoldáskeresés mindkét fél érdeke, de csak az ügyfél együttműködésével van esély egyezségkötésre. Aki nem működik együtt a bankkal, azzal a hitelintézeteknek nem muszáj tovább egyezkedniük, elindulhat a keményebb behajtás, és ahogy a bankokat ismerjük biztosan el is fog. A felmondott szerződések esetében gyorsan a végrehajtók karmai közé kerülhetnek az adósok.

Az adós az ajánlás szerint nem minősül együttműködőnek, ha – élő szerződés esetén – legalább háromszor, felmondott szerződésnél legalább kétszer elutasította a bank kapcsolat felvételi kísérletét. Szintén megtagadja az együttműködést az is, aki elutasítja a releváns információk megadását, aki szándékosan valótlan tartalmú információt ad, aki bizonyíthatóan elutasítja a pénzügyi intézmény által ajánlott megoldási lehetőségeket, illetve aki a kapcsolatfelvételt követő 3 hónapon belül nem köt írásos egyezséget hitelezőjével vagy kötött ugyan ilyet, de nem teljesíti azt, de akkor is ez a helyzet, ha az adóstársak egyike sem működik együtt a pénzügyi intézménnyel.

Fontos elvárás a bankoktól, hogy világosan, egyértelműen fogalmazzanak a megkeresések során, s közérthetően fejtsék ki a megoldási javaslatokat az adósok felé. Kerülni kell a szakkifejezések használatát, vagy ha arra mégis szükség van, akkor megfelelő magyarázattal lássák el ezeket a részeket.

Amennyiben mód van rá, az eljárás végén legalább két megoldási javaslatot kell kidolgozni, melyek közül az egyik a tartozás ingatlan megtartása melletti rendezését teszi lehetővé. A pénzügyi intézményeknek a megoldási javaslatok előnyeit és hátrányait is fel kell tárniuk. Nem várja el ugyanakkor az MNB a bankoktól, hogy olyan megoldást ajánljanak fel, melyben a fedezet értékesítéséből várható megtérülésétől alacsonyabb kielégítéshez jutnának.

Ha nem lenne ilyen nagy a baj a már lassan nyolc éve húzódó ügyben, ha nem fulladt volna kudarcba eddig minden próbálkozás a devizahitelesek helyzetének megkönnyítésére, és ha nem ismernénk a bankok „segítő” hozzáállását az „ügyfelekhez” még azt is mondhatnánk, hogy nem is hangzik olyan rosszul ez a próbálkozás. A kérdés azonban, hogy mekkora valódi segítséget jelent ez a fajta mentőcsomag az őrületes mértékekben elrugaszkodó törlesztő részletekkel küzdő hiteladósoknak, amire majd az idő biztosan megadja a választ.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.

A lengyelek a magyar devizahiteles mentőcsomag hibáiból tanulhattak

Döntöttek a lengyelek: devizahiteles mentőcsomag ugyan lesz, a bankokkal szembeni szabadságharc „magyar modelljétől” azonban inkább megkímélik magukat. Úgy tűnik, hogy a lengyelek amolyan középutat választanak, kérdés azonban, hogy mekkora segítséget jelent ez a fajta mentőcsomag az őrületes mértékekben elrugaszkodó törlesztő részletekkel küzdő lengyel hiteladósoknak. A lengyel kormány döntése nyomán pedig adódik a kérdés: Az Orbán-kormány hibázott a devizahitelekkel?

Bár itthon előszeretettel szól be néhány nagyokos a devizahiteles adósrabszolgaságba került honfitársainak, hogy „te hülye magyar, minek kellett devizahitelt felvenned?”, úgy néz ki, korántsem voltunk ezzel egyedül. A környező országok (pl. Ukrajna, Lengyelország, sb.) jelentős részében okoz még mindig problémákat a devizahitel, pedig sehol sem volt annyira kezeletlen a helyzet, mint Magyarországon.

Óriási az érdeklődés, de hatalmas a kiábrándulás is az új szocpol kapcsán

Százezrek is igényelhetik néhány év alatt a kormány által meghirdetett ún. „CSOK” – támogatást. Az új szocpol iránti érdeklődés már most is óriási, tízezrek kilincseltek már a bankoknál ez év első felében.  Amilyen nagy reményeket fűznek hozzá azonban egyesek, olyan nagyok a csalódások is, miután megismerik a program pontos feltételeit. Nem véletlenül: Egy kis hibával ugyanis könnyen a tönk szélére juthatnak a meggondolatlan hitelfelvevők.

Amint azt várni lehetett, óriási az érdeklődés a kormány által tavaly meghirdetett „szocpol” támogatás, vagyis a CSOK iránt. Ez nem is csoda, hiszen a magyar társadalom többségének semmi pénze sincs arra, hogy saját lakást vegyen magának. Különösen igaz ez a fiatalabb korosztályra, amely a pályakezdéshez eddig igen kevés segítséget kapott.

Lassan azonban a testtel, mert óriási buktatókat is tartogathat a sokak által „megváltásnak” tartott lakástámogatás. Jelentős összegeket veszthetünk és sok kellemetlenséget szerezhetünk magunknak, ha rögtön az elejétől nem szakszerűen visszük végig a támogatás igénylését!

Egyre nehezebb lakáshoz jutni hitel nélkül

Az elmúlt napokban folytatódott az egykori devizahitelesek kilakoltatása, amiről sajnos keveset olvashatunk a médiában. A minap éppen egy fővárosi, XX. kerületben élő családot dobtak ki otthonából, miután nem tudták fizetni hitelüket. A devizahitel drámai tragédiái ellenére sokan valószínűleg kénytelenek lesznek ismét hitelt igényelni, egyre nehezebb ugyanis lakáshoz jutni, különösen a nagyvárosokban.

Az elmúlt fél évben ismét erősödni kezdett a hitelezési verseny Magyarországon, ami nem csoda: A hazai bankok – a kormány hathatós segítségével – jelentősen tisztítottak a portfóliójukon, míg az újabb generációknak semmi tartalékja, illetőleg öröksége nincsen arra, hogy lakást vegyen magának, vagy beindítsa a megélhetését jelentő vállalkozását.

A tartalékok és saját tőke hiányán túl egy további probléma, hogy a lakásárak drámai mértékben növekedtek az utóbbi két-három évben. Egy megfelelő lakás bérlése majdhogynem elviheti a magyar átlagfizetések felét (!), normális lakást venni egy pályakezdő fiatal, vagy egy, a szülők átlagos fizetéséből élő magyar család számára majdhogynem lehetetlen.

Mi marad hát megoldásnak? A hitelek. Amibe már egyszer belefulladtunk.