Hitelkárosultak blogja

Többtízezer adósnak ugorhat meg jövőre a törlesztője

Sok adós bajba kerülhet 2017-től, amikor is drasztikus mértékben megemelkedhet a havi fizetési kötelezettségük. Azokat fenyegetheti ez a kellemetlen, sok családot akár kilátástalanságba is sodró helyzet, akik korábban, még 2012-ben éltek az árfolyamgát lehetőségével.

Ki ne emlékezne a hiteladósok közül, hogy 2012-ben az árfolyamgátat úgy hirdették meg, mint a devizahitelesek nagy mentőcsomagját, amit a kereskedelmi bankokon kívül még a Magyar Nemzeti Bank is gyakorlatilag extra módon reklámozott?

Ahogyan arról blog-oldalunk már akkor is tisztességesen tájékoztatta az adósokat: az árfolyamgát valójában nem igazi mentőcsomag, csak a problémák megoldása odázható el vele.

Amikor neked tartozik valaki és nem te a banknak

Magyarországon a lánctartozások óriási problémát jelentenek, főleg a kisembereknek, akiknek nincsenek eszközeik arra, hogy visszaszedjék a pénzüket, ha például valakinek kölcsönadtak, vagy nem fizették ki a munkájukat. Ma már nyilván nem lehet azt megcsinálni, hogy az ember két pofon kíséretében szólítja fel a másikat arra, hogy fizesse már vissza azt, amivel tartozik. Az ilyen ugyanis akár még bűncselekmény is lehet. Mit lehet akkor tenni? 

A banki behajtó iparág

Devizában eladósodott és fizetésképtelenné vált magánszemélyek tízezrei tapasztalták, hogy a bankok – saját maguk vagy megbízottaikon keresztül - kíméletlenül behajtják kintlévőségeiket.

Fogy az ország.  Vészesen. Vajon miért? Emberek tömegei menekülnek Londonba, Németország különböző városaiba, az Egyesült Államokba, stb.. Azt is hazudják mondják, hogy nagy a munkaerő-hiány. Végülis igen: munka van, csak pénz és megfelelő fizetés nincs. Az emberek eladósodtak, nem találnak kiutat. A trend egyértelmű.

Mindennap újabb sztori.

Azonban nem lehet nem észrevenni, hogy még mindig napról napra nő a külföldre távozók száma. Pedig London a Brexittel már lezárta a kapukat, Németországra pedig lassan ki lehetne tenni nyugodtan a "megtelt" táblát. Mintha megismétlődne a 19. század végén, 20. század elején tapasztalt kivándorlási hullám.

Mélyül a szakadék Róna és Matolcsy jegybankja között

Óriási visszhangot váltott ki múlt héten Róna Péter viharos távozása a „magyar közéletből”. Előbb a devizahitelezésről mondta ki erkölcsi ítéletét és nevezte meg a felelősöket. Majd a Magyar Nemzeti Bank-ot kritizálta újra, elsősorban az ún. Questor-ügyben tapasztalható visszásságok miatt. Róna nem először ment neki a Matolcsy György által vezetett központi banknak. Néhány hónappal ezelőtt az ún. MNB-alapítványokkal kapcsolatos botrány kapcsán is felelősnek tartotta Matolcsyékat. Ezúttal azonban az MNB sem akart adós maradni a válasszal és meglehetősen sértődött hangnemben lőttek vissza Róna felé.

„Róna Péter nem először fogalmaz meg valótlan állításokat a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatban.” – fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank friss sajtóközleménye.

Mint ismert, az MNB nagyhatalmú vezetői azt követően látták szükségesnek a közlemény megjelentetését, hogy a nemzetközi szaktekintélynek tartott Róna Péter közgazdász sokadik alkalommal kritizálta súlyosan a központi bank (MNB) tevékenységét.

A bankoknak is jobb, ha az adóssal közösen oldják meg a helyzetet

Több olyan visszajelzés is érkezett a hiteladósok részéről, mely szerint bankjuk az elmúlt hetekben-hónapokban egyezségkötési ajánlatta kereste meg őket. A jelenség meglepő, de egyáltalán nem egyedülálló: Számos országban a bankok szinte általános jelleggel alkalmazzák az egyezségkötést ügyfeleikkel. Erre egyébként természetesen Magyarországon is van jogi lehetőség. A kérdés csak, hogy miért nem tették ezt korábban? És, hogy mit tudnak elérni ezzel az adósok?

Ugyan nem tömeges jelenségről van szó, de tény: az utóbbi időben számos adóst keresett meg bankja azzal a céllal, hogy valamilyen alkut ajánljon fel. Ezekben az esetekben alapvetően arról van szó, hogy a törlesztő részlet mérséklésével, illetőleg a tartozás egy részének elengedésével a bank valahogyan rávegye a már rég apátiába süllyedt adósát, hogy valamit azért fizessen.

A gyakorlat egyáltalán nem idegen, sőt a kérdés az, miért nem mentek a bankok az adósság-válság és az ezzel járó kormány-bank-adós hercehurca elébe már ilyen stratégiával sokkal korábban? Az adósoknak azonban ezúttal is figyelnie kell, nehogy bedőljön a mézesmadzagnak.