Hitelkárosultak blogja

 Rengeteg panasz, kifogás, botrány bizonyítja, hogy a végrehajtóknak Magyarországon egyedülálló hatalmuk van, jogköreik túllépését pedig néhány kivételtől eltekintve szinte soha nem szankcionálják a hatóságok. Pedig nem kellene ennek így lennie.

A legtöbb esetben azért nem veszi figyelembe a végrehajtó az adósok jogait, mert sajnos nem élnek vele, így könnyen válnak prédául a jóhiszemű, egyszerű emberek a végrehajtói túlkapásoknak. Amennyiben viszont tetten érik, válaszadás, együttműködés, korrekció helyett a reakció: " panasz esetén tessék kérem a bírósághoz fordulni". Pontosan tudják, hogy az adós általában nincs tisztában a végrehajtási eljárással kapcsolatos jogaival, jogorvoslati lehetőségeivel. A legtöbben nem tudják, milyen speciális beadvány formájában érvényesíthetik a végrehajtó eljárásával kapcsolatos panaszukat, kifogásukat. Ebből adódóan gyakran visszaélnek hatalmukkal, mivel a legtöbb esetben nem lép a panasz bírósági szakba. Ha mégis, a bíróság rendre utasítja őket az adott ügyben különösebb szankciók nélkül - esetleg minimális pénzbírsággal - ami természetesen meg sem kottyan ebben az "iparágban".

 Abban az esetben ha nincs kifogás, a végrehajtó a visszaéléseivel együtt folytatja a vagyon lefoglalását, a tudatlan adós pedig soha nem jön rá a lehúzásra. Sok esetben láttuk, hogy GYES, GYED, családi pótlék, sőt értelmi fogyatékos gyermekek ellátmányát valamint ösztöndíját is jogszerűtlen módon lefoglalta, elvette a végrehajtó, amelyek nem képezik a végrehajtás alá vonható vagyonelemek körét. Ez utóbbi eset annak ellenére történt, hogy a végrehajtást korábban már a bíróság (tekintettel a tartós beteg gyerekekre) jogerősen felfüggesztette. Sajnos Magyarországon ma ez a realitás, nem kirívó esetekről beszélünk.

 Senki nem vizsgálja komolyan a végrehajtók elképesztő túlkapásait

 A végtelenségig sorolhatnánk a végrehajtói visszaéléseket, de mindegyiknek ez az alapja:

 mivel az adós valószínűleg nem él majd végrehajtási kifogással - hiszen nem ismeri a végrehajtási törvényt - ezért a végrehajtó úgy véli, valójában azt csinál amit akar. Természetesen óriási tapasztalatbeli, gyakorlati és végrehajtás jogi előnye van - akár ügyvédekkel szemben is - annak aki évek óta napi nyolc órában kizárólag végrehajtási ügyekkel foglalkozik.

Rengeteg mutyizás, visszaélés lepleződött le az elmúlt években. Mivel a végrehajtó nagyon nagy összegű vagyoni értékek fölött diszponál, eladósodott, félelemtől megtört, kétségbeesett emberek jelennek meg "színe előtt" nap mint nap, könnyen megittasodik a mások élete fölött gyakorolt hatalma láttán. Némely végrehajtót szabálytalan eljárásai miatt már többször is elmarasztalta a bíróság, ennek ellenére továbbra is zavartalanul folytathatják ámokfutásukat. Számtalan esetről tud mind a szakma mind a nyilvánosság.

 A tapasztalatok alapján idővel a végrehajtók egy része hírhedt és rettegett Döbrögivé válik saját territóriumán belül. Nem mindenkinek való ez a foglalkozás, ám sajnos a legtöbb helyen mégis személyiségükben arra alkalmatlanok töltik be ezt a feladatot.

 Éppen ezért felhívjuk minden adós figyelmét a végrehajtási levelek alján található nagyon apróbetűs részre:

"...intézkedésem ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő..." - Éljen vele!

Mára odáig fajult a végrehajtási gyakorlat, hogy a legmegfelelőbb válasz a kialakult helyzetre az lenne, ha az állam minden egyes végrehajtás alá vont adós mellé ingyenes pártfogó ügyvédet rendelne ki. Persze tudjuk hogy erre az esély egyenlő a nullával, álmodozni azért még lehet.

Addig is keressen fel végrehajtási eljárásban járatos, tapasztalat ügyvédet.

Amennyiben végrehajtási eljárás indult Önnel szemben és segítségre van szüksége, kattintson ide.

A Végrehajtói Kar tájékoztatása alapján Budapesten történik magasan a legtöbb végrehajtás és kilakoltatás.

Rendkívül fontos lenne, hogy az adósok idejében felismerjék, mikor vesz helyzetük olyan irányt, ami elkerülhetetlenül végrehajtási eljárásba fog fordulni. Előfordulhat bárkivel, ezért életbevágó jelentőségű tisztában lenni azokkal a lehetőségekkel, amelyek segítségével sikeresen felfüggeszthetik, megszüntethetik azt, még mielőtt ingatlan árverésbe torkollik a folyamat. Gyakran az ingatlan árverés és minden más vagyontárgy elveszítése után is jelentős adósság marad az érintettek nyakán, amit hosszú évekig (vagy akár élethosszig) tartó jövedelem letiltás is keserít. Sajnos a számok nem az adósok felkészültségéről árulkodnak. Ne vegyük félvállról! A végrehajtás felfüggesztésének, megszüntetésének lehetőségeiről itt tájékozódhat részletesen.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint 2016-óta 13 470 ingatlankiürítés történt Magyarországon, ami jelentős részben a banki hitelkárosultak, devizahitel adósok ügyeiből tevődött össze. A végrehajtói kar nyilvántartása alapján „lakóingatlan sikeres árverését követő birtokba adás miatt” 8100 ingatlankiürítés történt négy év alatt. Ennek nagy részét a pórul járt devizahiteles családok elárverezett lakásai adják.

Bár a családok többsége barátoknál, rokonoknál vagy albérletekben folytatja életét, akadnak olyanok is, akik nem tudnak hova menni. Több kiskorú gyermek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, a pontos számot azonban nem tudni.

Annak ellenére, hogy gyakran sem a hitelező, sem a végrehajtó nem úgy kezeli őket, ennek ellenére az adósoknak bizony nagyon komoly jogaik, lehetősségeik vannak arra vonatkozóan, hogy a létfenntartásukat, vagyonukat, lakhatásukat fenyegető végrehajtási eljárással szemben érvényesítsék érdekeiket.

Amennyiben végrehajtási eljárás indult Önnel szemben és segítségre van szüksége, kattintson ide.

 A moratórium meghosszabbításra került 2021. június 30-ig.

 Kiknek szól?

 1: Munkanélküliek, aki a törvény hatályba lépése napján, illetve 2021 első felében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőnek minősülnek.

 2: A gyermeket várók és nevelők. Gyermeknek számít a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint mindaz, aki az adós vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és a 25. életévét még nem töltötte be vagy megváltozott munkaképességű gyermek, és az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

 3: Nyugdíjasok, akik a törvény hatályba lépése napján saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülnek, illetve 2021 első felében válnak nyugellátásra jogosulttá.

 4: Közfoglalkoztatottak (vagyis közmunkások).

 Amennyiben több adósa van egy hitlelszerződésnek elégséges, ha csak az egyik adóstárs tartozik a fenti kategóriák valamelyikébe.

 Vállalkozások is igénybe vehetik a meghosszabbítást

 Azok a cégek élhetnek vele, amelyek a kormányrendelet meghatározása alapján a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősülnek és ha ezt az adós a hitelezőnél írásban kéri. A hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a szerződés azonosításához szükséges adatokat, továbbá azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére. Másoknak nem üzenet...

 A moratórium lényege

 A szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap 2021. június 30-ig. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével ( fél év) meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződések 2021. június 30. napjáig meghosszabbodnak. A járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja a határidők módosulása. Nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

 A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

 Milyen hitelekre vonatkozik?

 Január 1-je után is csak a 2020. március 18-án már fennállt szerződésekre vonatkozhat a moratórium. A hosszabbítás a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmények hiteleire és a diákhitelekre is kiterjed, a hitel- és pénzkölcsönök mellett a pénzügyi lízingre is.

 A magáncsődösök és eszközkezelősök

 Rájuk is vonatkozik a hosszabbítás: a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettség akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. június 30-ig fizetési haladékot kap. A magáncsődben lévőkre is kiterjed a moratórium: kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2021. január 1. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

Fontos: a hitelező az adóssal kötött szerződést az adós fizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig nem mondhatja fel.

Amennyiben ügyével kapcsolatban segítségre van szüksége, kattintson ide

Akár 1 millió olyan szerződéses ügy is lehet Magyarországon, amelyeket az EUB döntése érinthet.

Mi történik akkor, ha az Európai Unió Bíróságának döntése miatt semmissé válnak a devizahiteles szerződések? Az ügyben hamarosan döntés születhet. Az indexnek nyilatkozó szakügyvédek szerint pedig jó esély van arra, hogy Luxemburgban semmisnek mondják ki ezeket a szerződéseket.

 A jövő év elején hozhat döntést az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben, amelyben azt vizsgálják, hogy fenntartható-e az adós akarata ellenére egy, az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelensége miatt átváltási árfolyam nélkül maradt devizahitel-szerződés. Az Index úgy értesült, hogy főtanácsnoki indítvány – amely egyébként nem köti a bíróságot – valamikor az év elején lehet, míg az ítélet várhatóan majd év első felében születhet meg.

A bankoknak jelentős pénzeket kellene visszaadniuk a fogyasztóknak.

 Az EU Bírósága alapvetően a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések kapcsán értelmezi az uniós irányelvet. A témával foglalkozó ügyvédek szerint az EU igazat ad annak érvelésnek, amely szerint „megilleti a fogyasztót az a jog, hogy visszautasítja a számára roppant hátrányos helyzetet előidéző tagállami beavatkozást”. Ez utóbbi abban áll, hogy a devizahiteles törvények (DH-törvények) miatt nem lehetett kimondani a szerződések érvénytelenségét. Akiknek már annak idején úgy bírálták el a jogvitáját, hogy nem alkalmazták a közösségi jogot, és így megfosztották őket a jogérvényesítéstől, ebben az esetben százezres nagyságrendben indulhatnak új perek. Adott esetben a magyar állam tartozhat kártérítési felelősséggel a bíróságok uniós jogot megtagadó intézkedései miatt.

Mely szerződésekre vonatkozhat majd az EUB döntése?

 Ha az EUB semmisnek mondaná ki a szerződéseket, akkor felvetődik a kérdés: ez kiket érinthet. A forintosítás ellenére ezek a szerződések nem szűntek meg. Például ha valaki kötött egy devizahitel-szerződést 2008-ban, amit a magyar parlament döntése alapján 2015-ben forintosítottak, az a szerződés ma forintszerződés, de eredetileg devizahitel-szerződésként indult – ezekre a szerződésekre elvileg mind alkalmazható lesz az EUB döntése. Szintén alkalmazható lenne a döntés azokra a hitelszerződésekre is, amelyeket már visszafizettek az elmúlt években – hacsak nem járt le az elévülési idő, tehát az utolsó törlesztés óta nem telt el öt év.

 Viszont itt van egy újabb csavar: azáltal, hogy 2015-ben belenyúlt a parlament a szerződésekbe, bizonyos jogértelmezések szerint az 5 éves elévülési időt 2015-től kell majd nézni, azaz 2010-ig.

 Ha valóban semmisek a szerződések – így döntene a bíróság –, akkor mi lesz? Remélhetőleg végre semmisnek mondják ki a devizahitel-szerződéseket. Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt.

Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak. Ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni.

A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is. Ez csak tovább bonyolíthatja a helyzetet, főként azok esetében, akiknek a házát adott esetben elárverezték.

 forrás: index.hu

Amennyiben ügyével kapcsolatban segítségre van szüksége, kattintson ide