Hitelkárosultak blogja

Azt már régóta tudjuk, hogy nem elég csak a THM-et figyelni, mert vannak egyéb költségek is, főleg lakáshitel igénylések esetében.
Nem is ezzel van gond, hanem azzal, hogy a pénzintézetek gyakorlatilag minden költséget az ügyféllel akarnak megfizettetni. Nem tudom a PSZÁF-nak és egyéb sóhivataloknak mikor szúrnak végre szemet ezek, szerintem orrba-szájba lehetne miattuk büntetni, mert akkora gáz mind.
Szemezgessünk ezekből egy kicsit…

Értékbecslési díj. Ha jelzálogot akarunk tetetni leendő lakásunkra (akar a fene ugye), akkor a bank tudni szeretné mennyit is ér az az ingatlan. Bár neki van szüksége erre az információra, mégis nekünk kell állni a cehhet.
Kijön egy fickó, aki kicsit széjjelnéz, csinál néhány fotót és néhány nap/hét múlva jelentkezik egy pár oldalas sablonos irománnyal, miszerint a kinézett lakás közel se ér annyit, amennyiért most jutányosan hozzájuthatunk. Majd a közel 2 órás munkáért kiállít egy számlát kb. 30-50 ezer forintról.

Talán egy esetben tudjuk az értékbecslést használni valamire, ha az illetékhivatalnál nem akarják elhinni, hogy a szerződésben szereplő összeg valós, mert szerintük annyira alacsony. Ekkor csak elővesszük a „független” értékbecslést, amiből látszik, hogy nem ér az még annyit sem.

Közjegyzői díj. Minden jelzáloghitel szerződést muszáj közjegyző előtt hitelesíteni, sajnos. Állítólag ez a mi érdekünket szolgálja, de ez így nem teljesen igaz.
Tényleg eldarálják nekünk a hitelszerződést és akár kérdéseket is feltehetünk, ha akarunk. Mindez persze eleve nem olcsó, ára az igényelt hitelösszeg nagyságától függ: általában 50-100 ezer forintot tesz ki.

Valójában azonban a közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződések nemfizetés esetén – bírósági peres eljárás nélkül – azonnal végrehajthatók. Szóval segítségével pillanatok alatt kirakhatnak minket a lakásból, ez pedig nem igazán jó nekünk, ha belegondolunk.

Hitelfolyósítási díj. Ez az egyik legötletesebb. Gyakran nem kapjuk meg a teljes igényelt hitelösszeget, mivel abból levonásra kerül a hitelfolyósítási, vagy hitelbírálati díj, ami valamiért szintén a mi sarunk.
Kb. 50-100 ezer forintról van szó. A bank gyakorlatilag ezzel jutalmazza saját magát, hogy kölcsönt adott nekünk és hogy jó üzletet kötött, mivel ettől kezdve bármikor levehet majd egy kis extra lóvéval.

Hamarosan folytatom, a következő részben elsősorban a devizahitelek folyósításakor jellemző lenyúlásokat veszem nagyító alá.

December elsején (inkább valamikor decemberben) hatályba lép a banki etikai kódex – írja a hvg.hu – melyhez eddig 13 pénzintézet csatlakozott.  Mint tudjuk ez az az önkéntes megállapodás, ami szigorú feltételekhez köti az egyoldalú szerződésmódosítást.

Végre, megtört a jég, íme az első olvasói levél!

Ha neked is akad hasonló, szívszaggató történeted, azt a hitelkarosultak@yahoo.com címre várom.

… mert nem tudod fizetni a devizahiteledet, íme néhány lehetőség amit (pénzintézeteddel egyeztetve) igénybe vehetsz.

1.) Futamidő meghosszabbítása. Ezt persze csak akkor tudod meglépni, ha nem a maximális futamidőre vetted fel a hitelt. Előnye: csökken a havi törlesztőd. Hátránya: mivel így tovább fizeted a hitelt, a plusz időszakra is fizetsz majd kamatot.

2.) Törlesztőrészlet ideiglenes csökkentése. Ekkor egy ideig csak a kamatot (és a költségeket) kell fizetned, a tőkét nem kell törlesztened. Előnye: átmenetileg csökken a havi törlesztőd. Hátránya: az átmeneti időszak leteltével már a tőkét is fizetned kell, tehát vagy drasztikusan megnő a törlesztőd, vagy a futamidő lesz hosszabb, lásd egyes pont.

3.) Hitelkiváltás/hitelösszevonás. Ekkor egy másik, kedvezőbb THM-mel rendelkező hitelt veszel fel (akár egy másik pénzintézetnél) és ebből rendezik le jelenlegi hiteledet/hiteleidet. A továbbiakban az új hitelt fogod fizetni. Előnye: összességében csökken a havi törlesztőd. Hátránya: gyakorlatilag nincs, ha gondosan választod ki az új hitelt.

4.) Átalakítás forinthitellé. Meglévő devizahiteled helyett forinthitelt kapsz. Előnye: nincs árfolyamkockázat, sokkal egyenletesebb havi törlesztőd lesz. Hátránya: van bőven. Nőni fog a havi törlesztőd, mert a forinthitel magasabb kamatozású. Ráadásul, ha gyenge forintnál váltasz forinthitelre, akkor megnövekedett tartozással lépsz át. (Míg ha maradsz a devizahitelnél, akkor ez még visszamehet, ha erősödik a forint.)

5.) Előtörlesztés/végtörlesztés. Ha van pénzed, visszafizetheted a hiteled egy részét, vagy egészét. (Persze ha ez így lenne, akkor a törlesztés sem okozna gondot.) Előnye: csökken, vagy megszűnik a havi törlesztőd. Hátránya: gyenge forint esetén itt is a megnövekedett tőketartozást veszik alapul.

6.) Áthidaló kölcsön. Ilyet pénzintézet és az Állam is nyújthat. Lényegében egy új hitelt veszel fel, ami besegít a jelenlegi törlesztődbe és jellemzően türelmi időt kapsz a törlesztés elkezdésére. Lényeges különbség a hármas ponthoz képest, hogy itt megmarad az eredeti hitel is. Előnye: átmenetileg csökken a havi törlesztőd. Hátránya: ha most egyetlen hitelt sem tudsz fizetni, akkor miből fizetsz majd kettőt?

7.) Hagyod bedőlni az egészet. Ha biztosan tudod, hogy életed hátralévő részében segélyen/támogatáson kívül nem lesz semmilyen legális jövedelmed és vagyontárgy sem lesz a neveden, akkor ez is szóba jöhet. Előnye: nincs havi törlesztő! Hátránya: a SIM kártyádat kidobhatod és a végrehajtókkal napi kapcsolatban leszel.

Ha konkrét segítségre van szükséged, fordulj ahhoz a pénzintézethez, ahonnan a hitelt felvetted. Állítólag készségesek lesznek, mert nekik sem érdekük hogy ne tudj tovább fizetni.

A Magyar Nemzeti Bank szigorítana az eddigi hitelezési gyakorlaton a háztartási hitelek esetében.

A Menedzsment Fórum cikke szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál mindössze 15 százalék lehetne az MNB javaslatai alapján.

Állítólag ezzel a lakosság 60%-a egyet is ért. Nekem viszont vannak fenntartásaim.

Először is, mintha egy parányit elkéstek volna ezzel. Boldog-boldogtalan nyakig el van már adósodva, elsősorban devizában.

Másrészt, jó magyar szokás szerint, ismét sikerült átesni a ló túloldalára. Ha valaki keres mondjuk 200 nettót és svájci frankban/japán yenben szeretne hitelt felvenni  lakásvásárláshoz, akkor a törlesztője max. 30 ezer forint lehet. Ez jelenlegi árfolyamokon számolva sacckábé 3-4 milliós hitelösszegnek felel meg, ennél azért általában több szokott kelleni.
Ráadásul 200 nettóból a 30 rugó simán bevállalható, pláne hogy ennél még az albérlet is drágább. Vagy azt is meg akarják tiltani, hogy az ilyen "csórók" albérletbe menjenek? Mert akkor rendben van.

Ez a 250 ezres nettó határ amúgy vajon hogy jött ki nekik? Ehhez ugyanis manapság egy bruttó 470 ezres fizetés kell, ennyit meg egy tipikus munkavállaló nemigen keres. Ráadásul az átlagkereset majd' két és félszerese náluk csak az első limit. A második nettó 500, ekkora fizetéshez meg már valami vezetőnek kell lenni egy állami vállalatnál.

Szigorításokra szükség van, ez vitán felüli. Viszont a sok szakértő helyett inkább a józan paraszti észre lenne szükség. Igaz, utóbbiból ma hiánycikk van, szakértő meg akad bőven.