Hitelkárosultak blogja

 Hogyan lehet mégiscsak alkotmányellenes a devizahiteles törvény

Még márciusban éppen az Alkotmánybíróság nyitotta fel "Pandora szelencéjét" - most mégis az AB lehet ismét az, amely le is zárhatja azt. A devizahiteles törvény rendelkezései rendkívül megnehezítették a bankok dolgát. A törvény elfogadása után már a hitelintézeteknek kellett pereket indítani, vaskos perindítási illeték ellenében és a rájuk nézve igencsak kedvezőtlen eljárási feltételek között. Pénteken egy bíró már megálljt parancsolt ennek a hercehurcának és kezdeményezte az Alkotmánybíróság vizsgálatát. Most pedig már több forrásból is azt hallani: újabb ügyek landolhatnak az AB asztalán.

Eddig elég egyszerű a képlet: a kisbankokat többnyire (egy kivétellel) elmeszelik, a nagybankok ügyeit elhalasztják döntéshozatalra a bíróságok a devizahiteles perek ügyeiben.

A nagy fordulat igazán nem is a múlt héten részlegesen pert nyerő hitelintézetekre vonatkozó döntésekkel jött el. Pénteken döntött úgy egy bíró a Fővárosi Törvényszéken, kezdeményezi, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a devizahiteles törvény rendelkezéseit.

A devizahitel adósok örülhetnek ennek a legkevésbé, hiszen így hatalmas segítségtől eshetnek el - amennyiben az Alkotmánybíróság kimondja a devizahiteles törvény alkotmányellenességét.

Bukásra készülő bankok – még a bankmogul is pesszimista

Nem sok jót ígérnek a bankoknak Csányi Sándor bankmogul szavai. A magyar bankvilág majd’ negyedévszázada első embereként nyilvántartott Csányi szerint ugyanis „nem sok jót” ígérnek az eddig bankperek és mások mellett vélhetően a Csányi által vezetett OTP szerződési kikötései sem felelnek meg az előírásoknak. Mindeközben eddig két hitelintézet bukott el, további mintegy tíz eljárásban elhalasztották az ítélethirdetést a pénzintézetek állami elleni pereiben.

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet után a Raiffeisen Bank indítványát is elutasította a bíróság, így nem lesz közvetlenül alkotmánybírósági vizsgálat a devizahiteles törvény kapcsán. A Raiffeisen Bank az Európai Bíróság vizsgálódását is kezdeményezte, azonban ez az ötlet sem nyerte el a bíróság tetszését. Gyorsan lezárulhatnak tehát a devizahiteles törvény nyomán meginduló perek az állam ellen. Igaz, az nagy kérdés, mi következhet utána.

Nem sok jót ígér az első devizahiteles per a bankokra nézve

A legfontosabb hivatkozási alap dőlt meg a bankok devizahiteles perei kapcsán. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem indítványozta az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát a devizahiteles törvény vonatkozásában. A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt kérte ugyanis, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Mindhiába. A bíróság - a devizahiteles törvény már előre is sokat sejtető szabályai alapján - lesöpörte a hitelintézet hivatkozását.

A Takarékszövetkezet úm. "másodlagos" álláspontja szerint az általa beterjesztett bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a takarékszövetkezetnél kötött összesen kevesebb mint száz, 2007 szeptember elsejétől kötött devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt. A szerződések a takarék szerint megfeleltek a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített akkori feltételeknek.

Az állam kezében levő MKB is pereskedik az állam ellen

Rendkívüli médiaérdeklődés mellett kezdődhetnek holnap a bankok által indított devizahitel-perek. Nemcsoda, hiszen a Fővárosi Törvényszéken meginduló eljárások tétje igencsak jelentős: milliárd forintok és milliónyi ember sorsa függhet a jogviták kimenetelétől. A megfontolt döntéshez mégis kevés idő áll rendelkezésre: lényegében heteken belül le kell zárnia a pereket a bíróknak. Nem lesz egyszerű a munkájuk: a hitelkarosultak.blog.hu információi szerint egyes esetekben csak az érdemi indokolást tartalmazó keresetlevelek több mint 300 (!) oldalt tesznek ki, mellékletek nélkül...

Tízezer per volt folyamatban a bankokkal szemben

Az előreláthatóan három jogszabály bevezetéséből álló devizahiteles törvénycsomag jelentősrészt a devizahiteles perek érdeme. Korábban a médiában is rendszeresen szkeptikus hangvételű cikkek és nyilatkozatok láttak napvilágot a devizahitelt kezdeményező perekkel kapcsolatosan, ma már azonban egyértelműen látni lehet: Közvetetten a pereskedő devizahitelesek nyertek csatát az adósoknak az ország tíz éve húzódó devizahitel-kálváriájában. 

"Nem érdemes pereskedni", "nem lehet győzni a bankokkal szemben", "ha aláírtad a szerződést, minek pereskedsz?", stb.-stb.-stb. 

Bizonyára a devizahitel adósok jelentős része találkozott ilyen és hasonló megjegyzésekkel a devizahitel-szerződésekkel szemben indított peres eljárások kapcsán. Sokan el is riadtak a perektől, voltak azonban, akik - talán jobb lehetőség híján - mégiscsak belevágtak a pereskedésbe. 

Való igaz, egyedi győzelmeket viszonylag csak kevesen értek - érhettek el a bíróságokon. Egyrészt még sok eljárás folyamatban van, másrészt maguk a bíróságok is számos esetben már konvencionálisan a bankoknak adtak igazat.

Persze, nincs mit vitatkozni, a szerződéseket mind a két fél aláírta és az is tény, hogy a legtöbb esetben nem az írásbeli szerződéssel, hanem a nemzetközi, magyar gazdasági helyzettel volt igazán a probléma: Így a megszűnt munkahelyekkel, az alacsonyabb fizetésekkel, az emelkedő adókkal és persze, leginkább az egekbe ugró törlesztő részletekkel. 

Ha jobban lekapargatjuk azonban a felszíni előítéleteket, láthatjuk, azért mégsem volt ennyire egyértelmű a devizahitel, és úgy általában, a bankok magatartásának megítélése.