Igen van és ha nem teszed meg, kopogtathat a végrehajtó! Mutatjuk, mit kell csinálni.
Rég elfeledett tartozások a múltból, vitatott adósságok, óriási késedelmi kamatokkal terhelt, teljesíthetetlen összegű követelések. Különféle követeléskezelők felszólító levelei kíséretében jelennek meg manapság a felzaklató tartalmú megkeresések a gyanútlan halandó postaládájában. Ismerős?
Az elévülés mára közismert, gyakran használt kifejezéssé vált, mégis az egyik leginkább félre értett jogintézmény. Nem árt tisztázni néhány fontos dolgot a témában és megfelelően cselekedni.
Mi az elévülés
Az elévülés lényege, hogy amennyiben a jogosult nem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy követelését érvényesítse viszonylag hosszú időn keresztül, úgy nem érdemli meg, hogy a bíróság segítséget nyújtson számára az igénye érvényesítéséhez, illetve kialakul az a törvényi vélelem, hogy a jogosultnak az igény érvényesítéséhez fűződő érdeke már nem áll fenn. Tehát a követelése bírósági úton - a meghatározott idő eltelte után - nem érvényesíthető, nem behajtható. (A bírósági érvényesíthetőség megszűnése egyébként nem jelenti feltétlenül egyúttal a kötelem megszűnését is.)
A legnagyobb félreértés
Végzetes hiba, ha az adós, vagy kötelezett úgy gondolja, hogy a vele szemben támasztott követelés már elévült, így aztán semmit nem tesz. Megnyugszik, hogy a tartozás elévült, esetleg megfeledkezik az adósságáról - és nem tesz semmit. Ha valóban eltelt az elévülés beállásához szükséges idő és a hitelező, vagy jogosult ez idő alatt nem tett lépéseket a követelése behajtása iránt, az elévülés bekövetkezett, de (!) ezt érvényesíteni is kell nekünk! Ellenkező esetben bármikor jogi eljárást indíthat a követelés behajtása érdekében és tapasztalatok alapján ezt gyakorlatilag mindig meg is teszik.
Olyan még nem fordult elő, hogy egy követeléskezelő önként jelezte volna, hogy elévült egy követelés.
Az viszont annál inkább, hogy elévült követeléseket végrehajtanak, annak ellenére, hogy a jogszabály kimondja: 325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülést tehát csak akkor veszik figyelembe, ha arra a kötelezett fél külön hivatkozik és az adott esetre vonatkozó jogszabályok alapján érvényesíti azt.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az elévülés nem jelenti az, hogy nincs tartozás, vagy nem jogos a követelés, hanem azt zárja ki, hogy azt jogi úton érvényesítsék. A követelés lehet jogos, valós adósság attól, hogy elévült. Az elévülés nem más, mint egyfajta - a hitelező hibájából bekövetkező - öngól, mivel nem kapott észhez időben, így az adóst óriási ziccer helyzetbe hozta.
Nem egyszer láttunk olyan eseteket is, mikor az adóst felkereste a követeléskezelő több millió forintos elévült követelésével és havi 10 ezer Ft-os részletfizetésben állapodtak meg. Természetesen a méltányosnak tűnő megállapodás valós célja az elévülés megszakítása volt, mivel az egyik elévülést megszakító cselekmény az egyezségkötés…
Mennyi idő után évül el a tartozás?
Pénzkövetelések esetén általános szabály az 5 év, de nem minden igény elévülési ideje ugyanennyi.
Például az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények elévülési ideje 1 év. Ilyenek a mobiltelefon előfizetésekből, internet előfizetésekből eredő követelések.
Szintén 1 év a parkolási pótdíj elévülési ideje.
3 év alatt évülnek el a közüzemi tartozások közül például a gázszolgáltatással és villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések.
(Egyéb esetekkel, mint például munkajogi, tulajdonjogi, bűncselekményekkel kapcsolatos vagy más igények elévülésével ebben a cikkben nem foglalkozunk.)
Mit kell nekem tenni az elévülés érdekében?
A fenti időszakot kell tehát figyelembe venni az elévüléssel kapcsolatban. Amennyiben fizetési felszólítás, vagy más elévülést megszakító cselekmény nélkül telt el ez az idő, akkor hivatkozhatunk az elévülésre. Ismételjük, az elévülést csak akkor lehet figyelembe venni, ha arra a kötelezett fél külön hivatkozik. Érdemes azonnal jelezni a jogosult felé, hogy a követelés álláspontunk szerint elévült, ezért azt a jövőben nem áll módunkban megfizetni.
Általában egy hitelezőt sem tölt el a boldogság egy ilyen levél olvasásakor és többnyire meg is tesznek mindent annak érdekében, hogy cáfolják, tagadják az elévülést. Itt is érdemes résen lenni különösen, ha az adósnak az elmúlt években egy vagy több lakcímváltozása is volt. A legtöbb esetben kezdetét veszi egy sziszifuszi, levélváltás sorozat, melyben a jogosult minden igyekezetével azon van, hogy tagadja, cáfolja az elévülés beálltát. Általában az első levélre nem adja be a derekát a követeléskezelő, vagy a bank. A szükséges dokumentumok birtokában addig kell folytatni az érvelést, amíg be nem bizonyosodik kétséget kizáróan, hogy a jogszerűen rendelkezésre álló időn belül nem történt elévülést megszakító cselekmény.
Amennyiben azonban végrehajtási eljárás indult az ügyben, akkor már kizárólag végrehajtói, illetve bírósági eljárás keretében tudjuk érvényesíteni az elévülési kifogásunkat és megszüntetni a korábban megindult végrehajtási eljárást.
Bankos és követeléskezelős trükközések
Mivel a hitelező számára katasztrofális eredménnyel jár egy követelés elévülése, ezért gyakran nem is adják könnyen a milliós ajándékokat. Ne felejtsük el, a bank vagy követeléskezelő nem oktalan állat, kifejezetten dörzsölt és széles körű eszköztárral rendelkezik annak érdekében, hogy ne veszítsen pénzt, sőt extra-profitra tegyen szert.
Ilyenkor tehát a legtöbbször elindul a vita az elévülés körül és hogy mikor, hova küldték a felszólító leveleket. Kérdéses, hogy a tudtunkon kívül postázott fizetési felszólítások alkalmasak-e az elévülés megszakítására.
A bankok, követeléskezelők ezekben az esetekben arra hivatkoznak, hogy az általuk ismert címre kipostázták a fizetési felszólításokat, ahonnan „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza és a sikertelen kézbesítések ezen formája esetén a megküldött iratok kézbesítettnek minősülnek főszabály szerint stb. Ez eddig igaz is, de…
Ugyanakor nem tekinthető szabályszerűen közöltnek és a joghatás kiváltására sem alkalmas az a nyilatkozat, amelyet nem az adós bejelentett címére kíséreltek meg kézbesíteni, vagy a címzett önhibáján kívül nem vette át.
Továbbá az értesítő levelek hatályosulása a tudomásra jutás nélkül nem állapítható meg, ha a kézbesítés nem a címzett mulasztásából hiúsul meg és a címzett azt önhibáján kívül nem vette át.
Legyünk résen, ha úgy gondoljuk adósságunk elévült, hivatkozzunk az elévülésre és ne hagyjuk csőbe húzni magunkat az első lerázós válasszal. A jogosultnak hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a rendelkezésre álló határidőn belül megszakította az elévülést.
Elévülést megszakítja:
- a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése
- a kötelem megegyezéssel történő módosítása
- egyezségkötés
- a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott
- a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Elévülésről még több infó itt.
Ha ezek után konkrét kérdése van, a témában vagy úgy gondolja, hogy saját ügyével kapcsolatban komoly megoldást eredményezhet az elévülés, de segítségre van szüksége, kattintson ide és töltse ki az online segítségkérő adatlapot.
Forrás: BANKIHITELKAROSULTAK.HU
