Hatalmi harcok a GVH rekordbírsága mögött?
Majd’ tízmilliárd forintos (!!!) büntetést szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a hazai nagybankok jelentős részére. A példátlan büntetés hivatalos indoklása szerint a bankok kartellként működve közösen akadályozták ügyfeleiket abban, hogy a végtörlesztésben részt vehessenek. A hitelintézetek egyöntetűen utasítják el a Versenyhivatal vádjait, sőt, perre készülnek. Az ügy mögül nemcsak a bankok visszaélésszerű, szervezett piaci magatartása rajzolódhat ki, hanem bizony az állami vezetők és a pénzügyi világ érdekcsoportjainak hatalmi játékai is.
És akkor a tények: A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még november 19-én kelt döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9.488.200.000 Ft összegű bírságot szabott ki.
A még 2011 végén indult eljárásban a Versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg. A hitelintéztek a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a koncepcióikat, sőt, olykor még üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással!
Bank(bűn)szövetség?
A GVH elsősorban okirati bizonyítékok (e-mailek, belső utasítások, iratok) alapján állapította meg, hogy a legnagyobb hazai bankok egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében jártak el jogszerűtlenül. Például a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, sőt, egyes esetekben a bankok közvetlenül egymással is egyeztettek kétoldalúan is. Ráadásul az egész együttműködés egy közös üzleti reggelinél kezdődött.
Olyan pénzintézetek buktak most le, mint az Erste, a földijeit megtévesztő OTP, a Raiffeisen, a CIB, az UniCredit. A legnagyobb büntetést – nem érdemtelenül - az OTP kapta, amely azonban rögtön kontrázott, és peres eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba. Az az OTP, amely az „ország bankja”, amely képes lehetett kijátszani a magyar embereket.
A GVH határozata alapján joggal vetődhet fel a kérdés, hogy ilyen belső „együttműködés” a bankok között az elmúlt másfél évtizedben hányszor játszódhatott már le. Hányszor folyásolhatták már be a magyar pénzügyi világot, ezáltal a magyar állampolgárok, az ország sorsát összehangolt üzletpolitikájukkal? Vajon a devizahitelek kiszórásával kapcsolatosan is lehetett ilyen összekacsintás? Kijátszhattak-e valamilyen szinten közösen több százezer embert akkor?
Ezeket a kérdéseket eleddig senki nem vizsgálta, azonban a rejtett titkokról most egy pillanatra mintha fellebbentették volna azt a bizonyos függönyt.
Government vs Finance
A bírság kiszabása miatt sokan felvetették a politika szerepét is. Talán nem is véletlenül. Az elmúlt években az Orbán-kormány határozott lépéseket tett a pénzügyi szféra befolyásolására. Ékes példái ennek a bankokat sújtó adók, illetőleg a takarékszövetkezetek államosítása irányába tett lépések, stb., amelyekkel kapcsolatban a jelenlegi politikai vezetés érdekei közvetlen érvényesítésének lehetősége is felmerült.
Nos, ugye, a Gazdasági Versenyhivatal elviekben egy kormánytól független szervezet, amelyre Orbán Viktorék nem bírnak ráhatással. Azonban nem feledhető, hogy a GVH jelenlegi elnökét éppen 2010-ben, gyakorlatilag Orbánék nevezték ki. Véletlen lenne, hogy a kormány politikájával összhangban álló, minden eddiginél magasabb büntetést éppen most szabott ki a Versenyhivatal?
A választ döntse el mindenki saját maga. Lényeges azonban látni, hogy nemcsak a pénzügyi szervezetek, hanem bizony az állami szervezetek is képesek „összehangolni” működésüket, főképpen egy kétharmados politikai többség irányítása alatt… Az eset végtére is tehát leginkább arra az újfajta jelenségre világíthat rá, hogy a markáns elképzelésekkel és érdekkel bíró állami vezetés hatalmi harcba kezdhet az egyes életszférák, így a pénzügyi szféra addigi (regnáló) uraival: jelen esetben a bankokkal.
Az egyesek által csak „bankmaffiaként” becézett hitelintézetek egy évtizedes uralmát követően most „uralomváltás” jöhet. Ezt mutatja például az MKB feloszlatása, a Raiffeisen kivonulása is. A kivonuló bankok helyét könnyen újabb, a mindenkori állami vezetők érdekszférájához tartozó csoportok vehetik át.
________________________________________________
Amennyiben Ön érintett e témában és megoldást keres problémájára, szerkesztőségünk ingyenes tájékoztatást ad. Rendelkezésünkre állnak azon megbízható, jó referenciával rendelkező jogi-pénzügyi szervezetek és ügyvédi irodák elérhetőségei, akik banki hitel problémákkal , devizahiteles perek indításával, végrehajtás megállításával, pénzkövetelések kezelésével foglalkoznak. Kérésére továbbítjuk Önnek
e-mail:bankihitelkarosultak@gmail.com