Tények és tévhitek a devizahiteles perek kapcsán
Temérdek téves információ és ferdítés terjed szájról-szájra és az internetes felületeken a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos bírósági perek vonatkozásában. Egyre inkább úgy tűnik, az elmúlt öt esztendő legnagyobb hazai kálváriájára sem a pénzügyi szervezetek, sem az állam, sem az EU nem tud megfelelő megoldással szolgálni – nem véletlen, hogy az adósságcsapdába jutottak most az ügyvédek, jogászok óvó karjai közé menekülnének. Az elmúlt hónapokban számtalan ügyvédi iroda vette fel szolgáltatási palettájára a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos jogi képviselet ellátását, de a bírósági perek körül sok esetben inkább csak növelte ez a félreértéseket és a naiv várakozásokat az adósok köreiben. Meginduló cikksorozatunkban a deviza alapú hitel és kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi procedúrák körül kívánunk tisztább képet kialakítani, elsőként pedig az Európai Bíróság elé került ügy(ek)ről rögzítünk néhány lényeges tényt.
Az elmúlt hetekben számos médiaszolgáltató közvetítette közönsége felé azt a hírt, amely szerint az Európai Unió bírósága, vagyis az Európai Bíróság elé kerültek a magyar devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos jogi dilemmák. Sokakban így az a téves kép rögzült, hogy az általa megkötött (deviza alapú) hitel- és kölcsönszerződés megítélésével kapcsolatosan az Európai Bíróság által hozott határozatnak döntő jelentősége lesz, és egy esetleges (rá nézően) pozitív tartalmú ítélet esetén akár szabadulhat a még hátralékos tartozásaitól is. Függetlenül attól, hogy az adott szerződést melyik bankkal és milyen feltételekkel kötötte. Ez azonban természetesen nincsen így.
Was ist das Európai Bíróság?
Az Európai Bíróság az Európai Unió egyik legfőbb szerve. Nem szabad összetéveszteni a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósággal, és különösen a strasbourg-i Emberi Jogi Európai Bírósággal, amelyeknek más a szerepkörük. Az Európai Bíróság tanácskozásai Luxemburgban zajlanak, alapvetően pedig az Európai Unió jogának alkalmazására, értelmezésére (mélyítésére) szolgálnak. Nem szabad elfelejteni: Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, ezáltal pedig az Európai Unió joga vonatkozik a hazai viszonyokra (így a hiteljogviszonyokra) is!
Éppen ebből fakadóan landolhatott az elmúlt hetekben több magyar vonatkozású devizahitel-szerződéssel kapcsolatos peres eljárás dokumentuma is az Európai Bíróság tanácsnokainak asztalán! Ez azért is érdekes, mert az Európai Bíróság előtt – lényegét tekintve - közvetlenül egyetlen magyar állampolgár sem indíthatna pert a hitelszerződése miatt. Az Európai Bíróság ugyanis elsősorban tagállamok közötti vitás ügyeket rendez, továbbá az Európai Unió jogának tagállamokban történő alkalmazására fókuszál. Pereket tehát tagállamok, illetőleg azok hivatalos, valamint magának az Uniónak a (úm. „privilegizált”) szervei, intézményei jogosultak indítani. (A magánszemélyek jogérvényesítési lehetősége inkább közvetett, az is csak az Európai Unió (és szervei) jogsértései miatt.)
Nonszensz tehát az, hogy egyesek az interneten kívánnak társakat gyűjteni ahhoz, hogy az Európai Bíróság előtt együtt pereljék a bankjukat.
Akkor mégis hogy jöhet képbe az EU?
Az EU, pontosabban az Európai Bíróság az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárása miatt kezdett el foglalkozni a devizahitel-szerződésekkel.
Az Európai Bíróságot a legfőbb magyar bíróság, a Kúria kereste meg azzal, hogy értelmezze számára a fogyasztókat védő európai uniós irányelveket. Erre a magyar bíróságok előtt folyó egy (tehát nem egyöntetűen mindegyik) devizahitel-szerződéssel kapcsolatban megindult per miatt volt szükség, a szerződés egyes kifogásolt feltételeinek (tehát nem maga az egész szerződés érvénytelensége!) vonatkozásában. A devizahitelesek ugyanis a jogszabályok alapján fogyasztóknak minősülnek, s ezért – elviekben – magasabb fokú jogi védelem illetné meg őket. (Fogyasztó általában az a fél, aki nem a foglalkozása, üzleti tevékenysége körében jár el, hanem személyes szükségleteit elégítené ki az adott ügylet lebonyolításával.)
A konkrét ügy egyik résztvevője sokak számára ismerős lehet: ő Kásler Árpád. Kásler korábban jogerősen nyert pert az OTP Bankkal szemben. Az ítélet kulcs pontja annak kimondása volt, hogy a bank jogszerűen nem alkalmazhatja egyszer a vételi, míg máskor az eladási árfolyamot a svájci frank alapú kölcsönszerződésben, hiszen ezzel olyan plusz előnyre, bevételre tesz szert, mely nem kötődik a kölcsönzési tevékenységhez. Az OTP Bank már a jogerős ítéletet követően bejelentette, hogy a döntésbe nem nyugszik bele és a kérdést a Kúria, azaz a magyar legfelsőbb bírói kar elé viszi.
Az Európai Bíróság tehát most értelmezési kérdésben foglal majd állást, amely kötelező lesz a magyar bíróságokra vonatkozólag – más ügyekben is.
Mi érhető el?
Nem mellékes körülmény tehát, hogy az Európai Bíróság egy uniós, a magyar igazságszolgáltatásra nézve kötelező jogszabály kapcsán ad majd értelmezést. Ennek esetlegesen más ügyekre nézve is kihatásai lehetnek.
Fontos azonban, hogy az egész szerződés nem minősülhet automatikusan érvénytelennek: „forintosítva” így ez azt jelenti, hogy a még fennálló tartozás, a törlesztő részletek csak bizonyos mértékig csökkenhetnek majd az Európai Bíróság említette vizsgálódása és értelmezése következményeként.
Európai Unió-s irányelvek mindazonáltal nagy segítségére lehetnek a devizahiteleseknek, hiszen rájuk hivatkozva számos deviza alapú hitel- és kölcsönszerződés támadhatóvá válik.
Lényeges azonban, hogy a szerződéseket ne alkalmi, az erre a szakterületre csak kis rálátással és kevés tapasztalattal rendelkező jogászokkal, hanem kifejezetten szakügyvédekkel vizsgáltassák felül.
(Folytatása következik.)