Valódi áttörés történhet a devizahiteles perek területén?
Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség, derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen az elmúlt napokban meghozott jogerős döntésének indoklásából. Ebből pedig az következik, hogy ha a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a teljes hiteldíj szempontjából költségnek tekintjük, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni bankja ellen. A Fővárosi Törvényszék semmisnek nyilvánította a kölcsönszerződést végül. Az OTP nem ért egyet az ítélettel és további jogi lehetőségeket keres.
Az OTP Bank ellen a teljes hiteldíj (THM) számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (Pitee) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék sok pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban azzal ellentétesen határozott. Hozzá kell azonban tenni, hogy jogászok szerint ezt a kérdést ugyanakkor minden bizonnyal nem hagyja változatlanul a Kúria.
A leírtak alapján az OTP a THM számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyamon jutott hozzá, míg a törlesztést eladásin teljesítette. Annak számítási módja és mértéke ugyanakkor nem volt világos az adós előtt. Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette.
A portál szerint a tét most már nagyon nagy: a bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes hitelszerződést mondta ki semmisnek. A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint - olvasható az indoklásban - ugyanis"semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót és a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az "árfolyamrést" is.
A Pitee ezt a fogalmat ügyesen észrevette, így kulcskérdés, hogy a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a THM szempontjából költségnek kell-e tekinteni. Ha igen - mint ahogy az a Fővárosi Törvényszék állásfoglalásából kiderül -, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni bankja ellen.
Legalábbis ez következhet a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából, hacsak a Kúria nem jut más eredményre... (Márpedig a bankrendszer létét fenyegetné, ha nagyjából egymillió ember indítana peres eljárást a bankok ellen.)
(forrás: hvg, profitline)
