Kétmillió embert fenyeget az adósságcsapda a speciális magyar jogszabályok miatt!
Magyarországon közvetlenül 700 ezren kerülhetnek koldusbotra devizahiteleik miatt, közvetetten azonban akár több mint 2 millió ember károsulhat a deviza-adósságokból fakadóan. Anélkül, hogy arról most még bármit is sejtene... A speciális magyar jogi környezet miatt ugyanis nemcsak az adósok, hanem az adóstársak, kezesek, zálogkötelezettek is súlyos helyzetbe kerülhetnek. Mindenkinek tudnia kell tehát arról, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak valójában!
Magyarország - az eladósodott ország, eladósodott lakossággal.
A kétezres években milliók vettek fel banki hitelt lakásvásárlásra, fogyasztási cikkekre, vagy „csak úgy” szabad felhasználású jelzáloghitelt, forintban, aztán devizában. Persze, amíg adtak a bankok.
Talán ennél is többen vannak olyanok, akik csak besegítettek a hitelfelvételnél a családtagjaiknak, barátaiknak, kollégáiknak. A baráti, haveri segítség klasszikus esetei. Százezrek, sőt, milliók lehettek olyanok, akik elmentek adóstársnak, kezességet vállaltak, vagy jelzálogfedezetként odaadták a lakásukat, nyaralójukat. Sajnos a tapasztalat az, hogy sokaknak fogalma sem volt arról, hogy ezzel mit vállaltak.
Az emberek 90%-a nem volt tisztában azzal, hogy mit is kockáztat ezzel valójában!
A rendszerváltást megelőző években még csak az OTP adott lakáskölcsönt forintban, akkor még a kezességvállalási szerződés aláírása is formális volt. Érthető: akkor még mindenkinek volt állása, fizetése. (Csak éppen az állam adósodott el hihetetlen mértékben emiatt.)
Ma azonban már alapjaiban más a helyzet.
A kilencvenes évek második felétől óriási számban nyíltak a bankok, amelyek csak úgy szórták a hiteleket.
Sokan pedig csak most eszmélnek rá, mit is vállaltak igazából.
Most, amikor már késő.
Amikor a végrehajtó mindent lefoglal.
Ki, kicsoda? - amit a közjegyzők elmulasztottak...
Szakértőink visszajelzése alapján az esetek döntő többségében az embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy milyen kötelezettséget is vállaltak.
Az alábbiakban definiáljuk azokat a legfontosabb kifejezéseket, amelyek a kölcsönszerződésekben szerepelnek. Tehát azokat a súlyos felelősséggel járó szerepköröket, amelyeket az emberek magukra vállaltak a hitelszerződések aláírásakor.
Adós:
Figyelem! Az adós nem csupán a jelzálogfedezetként szolgáló ingatlanjával, hanem minden vagyonával felel: az ingatlanjaival (lakás, nyaraló, ház, telek, termőföld stb), ingóságaival (autó, motor, berendezési tárgyak, műszaki cikkek, súlyzó készlet, stb.), fizetéseivel, nyugdíjával, cégével, cégüzletrészeivel, megtakarításaival.
Mindezek végrehajtás alá kerülnek!!!
Adóstárs:
Az adóstársak úgyszintén teljes vagyonukkal felelnek!
A bankok ugyanis többnyire nem szeretik az egyedüli adósokat sem, ezért adóstárs bevonásával biztosítják gyakran magukat. Adóstárs - a nevében már benne van a lényeg. Az adóstárs is adós, tőle is ugyanolyan joggal követelheti a teljesítést a bank.
Kezes:
A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni, végső soron tehát ugyanolyan következményekkel járhat, mint az adósi szerep elvállalása.
Ha valaki kezességet vállal, akkor garantálja, hogy minden körülmények között teljesíteni fogják a szerződést, vagy az eredeti adós, vagy ő. Vagyis helyt áll a másikért. Erre vállal írásban, szerződésben kötelezettséget.
A kezes egészen addig tagadhatja meg a teljesítést, amíg a követelés az adóstól behajtható. De ez csak az egyszerű, sortartó kezességnél van így. Azonban a gyakorlat az, hogy a bankok készfizető kezességre kötnek szerződést.
Készfizető kezes:
Ez azt jelenti, hogy a készfizető kezestől a kötelezett helyett vagy annak teljesítése előtt is követelhető a tartozás megfizetése. Ha az adós nem fizet, és felmondja a bank a kölcsönt, akkor behajthatja a követelését a kezesen is. Jogosan, mert a szerződésben ezt írta alá. A végrehajtó lefoglalhatja a kezes vagyonát, kocsiját, ingatlanát, bármijét. Na de, gondoljuk végig! A kezesség azt jelenti, hogy a kezemet adtam,… átvállaltam…
Zálogkötelezett:
A zálogkötelezett a zálogba adott ingatlanjával felel.
Másik veszélyforrás, ha valaki saját ingatlanát adja oda más hitelének a fedezetéül. Ha nem tudja az adós családtag vagy barát fizetni a kölcsönt, akkor érvényesítik a jelzálogjogot, akár úgy, hogy a bank eladja, akár úgy, hogy bírósági végrehajtás útján értékesítik az ingatlant. A zálogkötelezett ebben esetben örülhet, ha neki is marad még valami.
„Zálog”, „zálogba adás” – ezek a kifejezések használatosak a hétköznapokban is. Azt a legtöbb ember tudja, hogy ha a „zaciba” adja az aranyláncát egy kis kölcsönért, elveszíti, ha meghatározott időre nem fizeti vissza a kapott pénzt. Ugyanígy, ugyanezen az elven működik a zálogfedezet mellett nyújtott kölcsön is. Csak éppen egy ingatlan elvesztése már sokkal nagyobb veszteség, mint egy arany ékszer.
Az a zálogkötelezett, aki nem vett fel a bankhitelt, csak más kölcsönéhez „adta oda” fedezetként az ingatlanát, az adós tartozásáért ingatlana erejéig felel, vagyis ingatlana tulajdonát veszti el.
Az önálló zálogjogot alapító szerződéseket közokiratba foglaltatták a bankok. Ilyenkor a közjegyző ismertette az aláíró felekkel a szerződés tartalmát, jelentését. Lehet, hogy sokszor sematikus volt a tájékoztatás, és nem teljesen kimerítő, de ha valaki nem érti, miről van szó, kérdezni kell. A felelősség másra nem ruházható át tetteinkért.
Vételi jog:
Egyes esetekben előfordul az a szerencsétlen helyzet, hogy az adós a szerződésben vételi jogot engedett alapítani a banknak a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozólag. Ebben az esetben a kölcsönszerződés felmondásakor végrehajtási eljárás nélküli is azonnal értékesítheti, vagy tulajdonába veheti az ingatlant a jogosult.
Sajnos most azt látni, hogy az információhiány életeket tesz tönkre Magyarországon nagyon nagy számban.
Mindenkinek ajánljuk, hogy a hitelszerződését a fentiek fényében olvassa át figyelmesen és ha vagyonát veszély fenyegeti, forduljon szakemberhez még időben!