Szokatlan jellegű írást szeretnénk közzé tenni.
A minap egy olvasói levél érkezett Nikolettától, aki egy nagyon kedves fiatal lány. Fiatal kora ellenére már nagyon sok nehézségen ment keresztül.
Családjuk szívszorító története a hitelválsággal kezdődött amit más tragédiák sora is követett.
Utána néztünk az esetnek, leinformáltuk és valóban minden a leírtak alpján történt.
Megkérünk minden kedves olvasónkat, aki bármilyen módon tud és szívesen segítene, az tegye meg.
Köszönettel: a szerkesztőség csapata.
Tisztelt Szerkesztő!
Nagy Nikoletta vagyok,21 éves.Felsőzsolcán élek családommal.Édesapám a helyi közlekedésnél, édesanyám egy áruházban dolgozik pénztárosként.Van egy nővérem, aki fotográfus,de munkanélküli és van egy öcsém,aki általános iskolában tanul, én főiskolára jártam eddig,de sajnos már nem megy tovább(nem teszi lehetővé az anyagi helyzetünk).És még velünk él a nagymamám,aki alzheimer kóros, és túl van egy rákon is.Ezt csak azért írtam le, hogy valamiféle képet kapjon a családi helyzetemről.
A lényeg, hogy 2008-ig összesen 2 hitelünk volt.Egy lakás és egy autóhitel.Mindkettőt havi rendszerességgel, időben tudtuk törleszteni.Semmi gondunk nem volt,azonban 2008 tavaszán édesapám más munkakörbe került(hosszú lenne részletezni, hogy miért), és ez havi 100-120 ezer forinttal csökkentette a bevételünket.Így folyamatosan hitelt kellett felvenni,hogy tudjuk fizetni a rezsiket, vagy hogy ne haljunk éhen.Sajnos svájci frank alapon vettük igénybe ezeket a kölcsönöket,ami még nehezebbé tette az életünket az utóbbi 4 évben.
Közben nagymamámnál rákot diagnosztizáltak, és az utókezelések, hála pénz, stb. még több pénzt kivett a kasszánkból.És a "legszebb" ,tavaly júniusban a házunkat ledöntötte az árvíz, és mindenünket elvitt, amiből lehetett volna pénzt csinálni, értem itt a tv-ket, számítógépeket, stb,,de végülis mit vártam, 170 centis vízben kevés dolog maradt meg, mondjuk pár kép a falon,ami nem sok mindent ér.
Szóval jelenleg ott tartunk, hogy az autónkat elvitték,ami most is nagyon kéne, mert akár mikor szükség lehet rá, az otthonunkat még eladni se tudjuk,mert az állam rátette a kezét 7 évre, nincs gázunk,mert kikötötték,lassan vizünk és áramunk sincs, és már nem tudom,hogy kihez fordulhatnék segítségért.
Apukám, anyukám dolgozik, de minek,mi értelme van, már sokszor enni sincs mit.A nővérem és én hiába szeretnénk dolgozni, nem tudunk mert nincs munkalehetőség(Borsod!!!).
Úgyhogy sokszor gondolkoztunk már az öngyilkosságon is, mert már nincs mit tenni. Mindenhol zárt ajtókat találunk, senki nem segít.
Bocsásson meg,ha levelemmel zavartam,de meg kell próbálnom mindent,annak érdekében,hogy segítsek a családomon.Szóval,ha tud bármilyen segítséget,akkor ne habozzon! Nagyon várom a választ!
Tisztelettel:
Nagy NikolettaTisztelettel megkérünk mindenkit, hogy kivételesen mellőzzék a rosszízű megjegyzéseket, kritikákat!
Szeretnénk Nikolettának segíteni, akinek most legnagyobb szüksége a bátorításra, támogatásra, segítség nyújtásra, reménységre van.
Köszünettel várjuk megkeresésüket, segítség nyújtásukat a szerkesztőség email címén: bankihitelkarosultak@gmail.com
