Súlyos szabályszegést követnek el a bankok és a behajtó cégek az új adatvédelmi törvény szerint
Az adósokkal szemben kibocsátott fizetési meghagyások, felszólító levelek többsége is jogszerűtlenné válhat az új adatvédelmi törvény egyik rendelkezése alapján. A szabály alapján a bankok, illetőleg egyéb (pl. telefon-, internet-) szolgáltatók követeléseikkel együtt adósaik adatait csak korlátozásokkal adhatják tovább az ún. behajtó cégeknek. Márpedig amennyiben ezeket a korlátokat megsértik, akár a büntetőjogi felelősségük is felmerülhet! Egyes vélemények szerint e rendelkezés alapján a fizetési meghagyások, illetőleg az azok alapján meginduló végrehajtási eljárások túlnyomó többsége válik támadhatóvá.
A magyar büntetőtörvénykönyv szerint aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetőleg az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, avagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és e magatartásával más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követel el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Bűncselekményt követnek el a bankok?
Ehhez a büntetőjogi rendelkezéshez szorosan kapcsolódik, hogy az új, 2012. január 1-én hatályba lépett adatvédelmi törvény számos változást hozott az adatvédelmi szabályozás kapcsán. (Egy részük egyébként az Európai Unió szerveinek vizsgálódása alá is került egyéb okok miatt.)
Egyes jogászi állásfoglalások szerint az új jogszabály alapján akár bűncselekményt is elkövethetnek a bankok, egyéb szolgáltatók (akár mobil, akár internet szolgáltatók is, vagy akár a közmű-szolgáltatók!), amennyiben a tartozásaik behajtása érdekében követeléseiket úgy adják tovább az ún behajtó, vagyis faktor cégeknek, hogy azzal együtt az adósaik személyes adatait is szolgáltatják. A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint ugyanis nem adható ki személyes adat harmadik félnek, – csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. A törvény 6. §.-nak (8) bekezdése szerint „Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.”
Általános gyakorlat - , sőt, a vonatkozó törvény szerint kötelezettség is - , hogy a bankok tartozásaikat követeléskezelőknek, behajtó cégeknek, esetleg ügyvédi irodáknak adják tovább annak érdekében, hogy ők azt az adósokon hatékonyabban hajtsák be. Ennek célja tehát lényegében az, hogy minél több pénzt tudjanak bevasalni.
Eddig minden további nélkül az adósok személyes adatait, így nevét, címét, levelezési címét, esetleg telefonszámát is átadhatták a behajtóknak. Innentől kezdve azonban már ez csak jóval szűkebb körben lesz lehetséges!
Megállíthatóak lesznek a végrehajtási eljárások?
Abban az estben, ha adósságot kezelő cégek megkeresik az adóst, hogy a nevesített szolgáltató, vagy bank kezelésébe, illetve tulajdonába adta az adósságot, felmerülhet a kérdés, hogy vajon jogában állt-e kiadni a személyes adatokat?
A szolgáltató, illetve bank nem jogosult az adatainak kiadására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a faktoring céggel.
A kiadott személyes adatokkal a behajtó cégek teljesen jogtalanul járnak el. Ebből a szempontból végső soron a követelések kezelésére sem jogosultak csak az a cég, akivel az adós szerződést kötött.
A jogszerű eljárás az lenne, ha a jogosult szolgáltató illetve bank kér az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági végrehajtást.
Tehát azokban az esetekben, amikor zaklat egy adóst bármilyen behajtó cég, bátran követleje nála a személyes adatainak azonnali megsemmisítését - továbbá írhat egy feljelentést is a nyomozati szervekhez (rendőrség, ügyészség), és ennek keretében kérheti az ügyészségtől a behajtó cég felszámolását.
Mindezek megkoronázásaként a szolgáltató, illetve bank ellen, aki a szigorúan titkos adatokat kiadta - kérheti a kártérítési kötelezettségük megállapítását, akár az ügyészségen is!
Ha az adós valamikor mégis szóban vagy írásban beleegyezését adta ezen adatok kiadására, írjon levelet a behajtó cégnek, hogy kéri az adatai azonnali törlését, mert nem velük szerződött, hanem a jogosult szolgáltatóval vagy bankkal. Továbbá az adós írjon egy levelet a szolgáltatónak vagy a banknak és szólítsa fel, hogy úgy rendelkezik, hogy ezentúl az adatait zártan kezeljék és megtiltja az adatok harmadik félnek való kiadását.
