Hitelkárosultak blogja

Hírhedt behajtó cég próbálja meg legombolni a hiteladósokat

Az adósságok behajtására szakosodott és ezért igen kétes megítélésű Intrum Justitia Zrt. hajthatja be a hiteladósságok egy jelentős részét. A jelek szerint a behajtó cég még az ünnepek előtt igyekszik mindent megtenni, hogy az eladósodott magyarok lehetőleg ne ajándékokra, meg ételre, hanem a kasszájába fizessék be utolsó fillérjeiket. Érdemes azonban körültekintőnek lenni, nehogy bedőljünk a behajtó cégek trükkjeinek!

Levelek, felszólítások, részletfizetési ajánlatok, engedményezésről szóló értesítők – valóságos levéláradat önti el az ünnepek előtt az eladósodott magyarokat. Ahogyan arról olvasóink is beszámolnak, ezekben a napokban a legtöbb ezek közül a már oly jól ismert Intrum Justitia-tól származik. Ez az a cég, amely a legaktívabb a behajtó cégek közül és amely óriási bevételeket szerez abból, hogy beszerzi más cégek pénzköveteléseit és megpróbálja bevasalni azokat az embereken.

A magyar devizahiteles-törvények élesen szemben állnak az uniós szabályokkal. Az Európai Unió irányelvei és alapjogi chartája ugyanis kiemelten, mondhatnám igen magas szinten védi a fogyasztók jogait. A devizahiteles ügyfelek „védelmében” hozott jogszabályok viszont ezzel szemben éppen korlátozzák az adósokat jogaik érvényesítésében – nyilatkozta Rózsavölgyi Ágnes, a témában jártas ügyvéd.

A devizahiteles-törvények elfogadásáig egy szerződés hibáira rámutatva bárki kérhette a bíróságtól a szerződés érvénytelenségének kimondását anélkül, hogy a fennmaradó tartozás szóba került volna. Ha ez sikerült, akkor az ügyfél a per után jó pozícióból egyezkedhetett a bankkal, hogy mikor és mennyit fizet vissza tartozásából. A devizahiteles-törvény éppen ettől a lehetőségtől, az úgynevezett megállapítási per lehetőségétől fosztotta meg az adósokat, hiszen a jogszabály kötelezően írta elő, hogy az adós tartozását az ítéletnek tartalmaznia kell, s azt az adósnak kötelessége megfizetni.

Ha viszont olyan érvénytelenségi okot talál az ügyfél a szerződésben, amelyet a devizás jogszabály nem küszöbölt ki, akkor a törvény arra kötelezi, hogy egy kifejezetten bonyolult matematikai képlet alapján bizonyítsa, mennyivel tartozik a banknak. Az is gond, hogy a törvény nem szabályozza az elszámolás menetét. A törvény által előírt megoldás azért is probléma, mert ha valóban érvénytelen egy szerződés, akkor annak teljesítését – a devizahiteles-törvények megjelenéséig – nem lehetett kikényszeríteni, a jogszabály mégis ezt a veszélyt hordozza magában. Ez pedig az uniós jogba és a (az akkori) Legfelsőbb Bíróság egy korábbi kollégiumi állásfoglalásába ütközik, amelyek szerint érvénytelen szerződés alapján a szolgáltatónak, azaz a banknak nem lehet üzleti haszna. Azaz a szerződés minden egyes rendelkezése érvénytelen.

Az adós számára azért is kedvezőtlen a magyar törvényi megoldás, mert hátrányos lehet számára a szerződés érvényben tartása, hiszen az árfolyamrés alkalmazása miatti és a jogtalanul felszámolt díjakat visszakapja ugyan, de a törlesztőrészlet alig csökken. Pedig az Európai Bíróság szerint csak akkor tartható érvényben a szerződés, mégpedig a teljesítés helyén és idején érvényes jegybanki árfolyam – tehát nem a napi banki árfolyam, ahogy a pénzintézetek számoltak – alkalmazásával, ha a szerződés fenntartása az adós érdekét szolgálja (ez a Polgári törvénykönyv diszpozitív szabálya). Ezért óriási hiba, hogy kötelezővé tették az érvénytelenséget kiküszöbölő eljárást még akkor is, ha az kárt okozott egyes devizaadósok számára. Hiszen nyilvánvaló, hogy az adósnak a teljes érvénytelenséggel kevesebb a fennmaradó tartozása, mint a szerződés életben tartása esetén.

Az ügyvédnő arról is beszélt, hogy a törvény életbelépése előtt sorra nyerték a pereket, amelyben az árfolyamrés alkalmazását tisztességtelennek vélelmezték. – Ha pedig ez a szerződési pont tisztességtelen, akkor nincs szabály arra, miként számolják el a forintban teljesített törlesztéseket, azaz érvénytelen az egész szerződés. Ez pedig a lehető legkisebbre csökkenti az adós tartozását – foglalta össze a lényeget Rózsavölgyi Ágnes.

Azokban az esetekben pedig, amikor már fölmondták a szerződést, s egy összegben jár a banknak a hátralék, föl sem merülhet, hogy a fogyasztó érdekét szolgálja a törvény. Tovább rontja az ilyen helyzetbe került adósok helyzetét az a jogszabály, amelyet az Országgyűlés a héten megszavazott. Nevezetesen: nem lehet végrehajtás megszüntetési pert indítani azon az alapon, hogy a szerződés érvénytelen. Pedig például az árfolyamrés alkalmazása miatt és egyéb okból teljesen érvénytelen szerződések ügyében ez jó fegyver volt az adósok kezében a bankokkal folytatott vitákban.

Tovább súlyosbítja a bajba került adósok helyzetét, hogy a jelenlegi hazai gyakorlat szerint a fölmondott devizahiteles ügyekben bírósági döntés nélkül is sor kerülhet végrehajtásra. A banknak mindössze végrehajtási záradékot kell kérni a közjegyzőtől a szerződést tartalmazó közjegyzői okiratra, s már el is árverezhetik az adós ingatlanát. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban arról tájékoztatott egy ügyben hozzá forduló bírót, hogy csak abban az esetben nem sérti az ilyen módon, bírósági döntés nélkül indított végrehajtási eljárás az uniós jogot, ha az adós kezében hatékony eszközök vannak arra vonatkozóan, hogy a végrehajtást felfüggesszék vagy meg is szüntessék. Márpedig éppen ezt az eszközt akarják kivenni az adósok kezéből a 2018 elején érvénybe lépő törvénnyel. Jó hír viszont a bajba került devizahiteleseknek, hogy – amennyiben azért vesztették el a pénzintézet ellen folyó pert, mert annak során nem alkalmazták az uniós szabályokat, akkor – az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak kártérítés megítélése miatt.

Forrás:http://mno.hu/gazdasag/unios-jogot-sert-a-devizahiteles-torveny-137337

Kamat- és költségmentes az a hitelszerződés, amelyben nem szerepel a fogyasztási hitelekre vonatkozó uniós irányelvben kötelezőként meghatározott összes lényeges szerződéskötési elem.Ez a legfontosabb része az Európai Bíróság egy november 9-én született határozatának – nyilatkozta lapunknak Léh­mann György ügyvéd. A devizahitelügyekben járatos jogász elmondta, azért tartja fontosnak a most napvilágra került határozatot, mert kiderült, hogy már 2008 óta létezik az a szabályozás – csak Magyarországon nem nagyon alkalmazták –, amely szerint a lényeges feltételeket eltitkoló, azaz tisztességtelen magatartást tanúsító hitelintézetek nemcsak hogy költséget nem számolhatnak föl az ilyen ügyekben, de még kamat sem jár nekik.

Léhmann tapasztalatai azt mutatják, a friss EB-határozatban foglaltak figyelembevételével azért lehet keresnivalója az adósoknak, mert az uniós irányelv annyira részletes szabályokat ír elő kötelező tartalomként, hogy azok nagyon sok esetben hiányoznak az ügyfelekkel kötött devizahitel-szerződésekből.

– Különösen az autóhiteleknél lehet keresnivalójuk a kölcsönfelvevőknek – tette hozzá a szakember –, az autókereskedőknél kötött kölcsönszerződések ugyanis az esetek nagy többségében sokkal kevésbé részletesen kidolgozottak, mint a hitelintézeti szakemberek által összeállított, illetve ellenőrzött szerződések.

Vitatott lehet ugyan, hogy mi minősül lényeges elemnek, jó tájékozódási pont azonban a bírósági határozatnak a passzusa, amely szerint lényeges az a szerződési pont, amely nélkül az adós nem tudja pontosan meghatározni, mekkora kötelezettséget vállal a szerződés aláírásával.

Léhmann György arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bíróság mostani ítélete kiemeli, nem csupán tartalmaznia kell az összes lényeges, a fizetési kötelezettségre vonatkozó elemet a szerződésnek, de az ügyfélnek ezeket a lényeges pontokat aláírásával kell elismerni. Hozzátette, a mostani ítélet arra is rámutat, hogy amennyiben bármely lényeges elem a szerződés mellékletében szerepel, illetve az általános szerződési feltételek között található meg, úgy azt is hitelesíteni kell aláírásával az ügyfélnek. Ez pedig nagyon sok szerződés megkötésekor elmaradt. Így ezekben az esetekben is érdemes kezdeményezni a szerződés felülvizsgálatát.

Kérdésünkre a jogász elmondta, azt tanácsolja a devizahiteleseknek, alaposan tanulmányozzák át a kölcsön felvételekor aláírt szerződést, mert ha abból hiányzik – a fentiekben körvonalazott – bármely fontos elem, úgy jó eséllyel sikeresen támadhatják meg a bankkal kötött szerződést.

Az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy hasonló réseket már korábban is találtak a banki szerződéseken. Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban arról döntött, hogy amennyiben a bank a szerződés megkötésekor nem adta át a kockázatfeltáró nyilatkozatot az ügyfélnek, úgy az árfolyamváltozásból adódó költségeket a pénzintézetnek kell viselnie. Ez pedig hatalmas összeg is lehet, hiszen a devizahitel-alapú kölcsönszerződések esetében a forint gyengítése miatt elfutó árfolyamok tették ki a törlesztőrészlet-emelkedés legnagyobb részét. Nem egy esetben a felvételkori havi törlesztőrészlet akár a duplájára vagy még nagyobb mértékben emelkedett.

Azért is különösen fontos az Európai Bíróság mostani döntése, mert éppen ezen a héten tárgyal a parlament a polgári törvénykönyv módosításáról. Ennek pedig egyik lényeges eleme lenne, hogy korlátoznák a végrehajtás- megszüntetési perek indításának lehetőségét, ami ellen a szakma kifejezetten tiltakozik. A jogszabály elfogadásával a végrehajtási szakaszban lévő ügyekben már nem lehetne kérni a végrehajtás megszüntetését még akkor sem, ha az Európai Bíróság mostani állásfoglalásának alkalmazásakor kiderül, hogy sem kamat, sem költség nem jár egy banknak, mert tisztességtelenül szerződött az ügyféllel. Az Európai Bíróság másfél héttel ezelőtt született határozatának érdekessége, hogy ugyan egy szlovák – dunaszerdahelyi – bíróságnak egy konkrét ügyben feltett kérdéseire válaszolva született meg az ítélet, de miután az európai jogrendszer nemzeti alkalmazásának sajátosságait elemzi, az abban foglaltak betartása az unió összes országában, így hazánkban is kötelező. Ez adhat reményt a még mindig bajban lévő devizahiteleseknek.

Korábban lapunk is beszámolt olyan esetekről, amikor a törlesztőrészlet azért ugrott meg, mert az autókereskedők által alkalmazott szerződésmintákból hiányzott a drasztikus árfolyamkilengések hatását kiküszöbölő passzus. Márpedig ilyen korlátot minden megállapodásnak kellett volna tartalmaznia.

Forrás:http://mno.hu/gazdasag/unios-birosagtol-kapnak-remenyt-a-devizahitelesek-1372611

Sem törvény, sem erkölcs, sem tisztesség nem vonatkozik rá? Matolcsy György a Népszabadság információja szerint ugyanis Patai Mihály budai luxuslakását bérli.

Természetesen nem reagált a hírre sem Matolcsy sem Patai sem az irányításuk alatt álló bankok. Valószínűleg – mint már oly sokszor – most fogalmazzák azt a semmitmondó választ, amivel mindenkit jól lehet lakatni, miután a hír lecsengett.

A lakás bérleti díjáról pontos információk nincsenek, sőt arról sem, hogy Matolcsy fizet Patainak a lakásért, de az biztos, hogy remek kilátást, biztonsági szolgálatot, wellness-központot, edzőteremet, borospincét és négy férőhelyes teremgarázst is kap, aki a lakást bérbe veszi.

Az egész ügy ott veri ki a biztosítékot a tisztességes adófizető polgárokban, hogy a jegybankelnök irányítja azt a bankfelügyeletet, amelynek feladata a teljes hazai pénzügyi rendszer, így az UniCredit Banknak az ellenőrzése is.

Összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet, de a jó erkölcs és a tisztesség kérdését mindenképpen, ugyanis Matolcsyéknak épp az lenne a legfontosabb feladatuk, hogy ellenőrzésük alatt tartsák az országban működő bankokat, és odapörköljenek nekik, ha kell.

Hogy is van ez?

Patait, aki egyébként az Unikredit Bank vezetése mellett a Bankszövetség elnöke is régi barátság fűzi Matolcsyhoz. Néhány évvel ezelőtt a még ellenzékiként politizáló jegybankelnök havi bruttó 400 ezer forintot kapott tanácsadóként Pataiéktól.

Kárpát Dániel a Jobbik alelnöke tarthatatlannak nevezte, hogy összekeveredik a rabló és a pandúr szerepe. Kiemelte, elvárható lenne, hogy álljanak ki és tisztázzák, mi is a helyzet valójában. A politikus felszólította Matolcsy Györgyöt, hogy távozzon. Nemcsak e miatt az ügy miatt, de azért is, mert az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége megbukott, az alapítványok százmilliárdokat herdálnak el, és a devizakárosultak pénzét költik, amit vissza kellene adni az embereknek.

A Jobbik politikusa – az Eiffel Palace a piaci árnál drágább megvásárlására utalva – azt is fölemlegette, hogy a közös ügyletek kiverik az ember szemét. Arra utalt, hogy a két évvel ezelőtti adásvétel kapcsán az UniCredit is érintett volt, hiszen az üzletkötés előtti felújítást a bank finanszírozta.

A szocialisták pedig a jegybank etikai kódexére hivatkozva arra szólították fel az MNB igazgatótanácsát, hogy folytasson eljárást Matolcsy ellen. Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese a dokumentumot idézte, eszerint az etikai kódex még a kisebb ajándékok elfogadásának szabályairól is rendelkezik, és hangsúlyozza, ki kell zárni az olyan helyzeteket, amelyek nem teszik lehetővé az elfogulatlan munkavégzést.

Akkor most mindenki döntse el, hogy szerinte mennyire vonatkoznak Matolcsyra a törvények, erkölcsi szabályok, etikai kódexek. Mennyire foglalkozik a közérdekkel, esetleg a volt devizahitelesek még mindig élő és egyre jobban égető problémájával, illetve mennyi köze van ennek az esetnek a Népszabadság kálváriájához.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.

A néhány évvel azelőtt meghirdetett harc a tisztességtelen bankok ellen és devizahiteles kérdés végleges magnyugtató rendezése úgy tűnik csak egy politikai fogás volt a választások előtt, és már senkit sem érdekelnek a bajban lévők százezrei, mert mostanában sorra olyan döntések, jogegységi határoztok, és törvény-módosítási javaslatok követik egymást, amely a devizahitelesek végleges nyomorba döntését célozzák

Az árfolyamgát bevezetésével és a bankok elszámoltatásával telekürtölt média, a megmentő szerepében tetszelgő kormány, az élén Orbánnal és persze a háttérben megbújó Matolcsival – mint utólag világossá vált – csak egy jól hangzó kampány volt, amellyel azt próbálták elhitetni mindenkivel, hogy valóban érdekli őket a devizahitelesek problémái, és gőzerővel dolgoznak a megoldáson, majd odadobtak néhány hangzatos mondatot a médiának, kimenekítették a haverokat és akiknek volt pénzük, tettek néhány látszatintézkedést, de az igazán nagy bajban lévőknek valódi segítséget sohasem nyújtottak, és talán sohasem volt célt ezeknek az embereknek a megsegítése.

Az árfolyamgáttal kapcsolatos jogszabállyal öt évig garantáltak biztonságot és alacsonyabb törlesztő részletet, és mint más területen is jellemzően a jogbiztonsági elveket felrúgva a parlamenti szavazógép beindításával három év múlva fel is rúgták, amit akkor ígértek, és persze felelős nincs úgy lett lekommunikálva, hogy ezzel még segítettek is.

A Kúria legutóbbi jogegységi határozata pedig minden képzeletet felülmúló törvénytelen, erkölcstelen, egyértelműen a bankok oldalára álló cselekedte a „független” magyar bíróságnak.

A legutóbbi szög a koporsóban Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtásraT/11900számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról.

Jelenleg:

369.§ A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

javaslat:

(2) Az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült,

b) a követelés vagy annak egy része megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

A jogszabály-módosítási javaslat szövege szerint csak akkor kérhetné az adós a végrehajtás felfüggesztését, ha a követelés vagy a végrehajtási jog elévült. A javaslat változtatás nélküli hatálybalépése esetén – 2018. január 1. – nem lehet majd végrehajtást megszüntető pert indítani a deviza kölcsönszerződés érvénytelensége vagy létre nem jöttére hivatkozással. Az összes többi okot már korábban kigyomlálták a törvényből illetve a minisztériumában serénykedők folyamatosan dolgoznak azon, hogy semmi jogvédelme ne maradjon a devizaadósoknak, és valljuk be időt, pénzt és energiát nem kímélve ugyan, de jól is végzik a dolgukat, mert egyre jobban záródik össze az olló a devizahitelesek nyaka körül.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.