Hitelkárosultak blogja

115 ezer emberből mindössze 700-an éltek vele - ez a hiteladósságokkal szembeni újabb "csodafegyver" gyászos statisztikája. Nem véletlen, hogy már most megváltoztatnák a nagy dirrel-durral bevezetett magáncsőd intézményét. A változtatásoknak hosszabb távon óriási jelentősége lehet, hiszen folyamatosan növekszik ismét a lakáshitelek  száma - ezáltal pedig a bankok felé eladósodottak aránya. 

Már májusban asztalra kerülhetnek a magáncsőd intézményének változtatási javaslatai. A Magyar Nemzeti Bank illetékese szerint ráadásul nem apróbb csiszolgatásokra, hanem jelentős mértékű átalakításra kell számítani.

Nem véletlen: az újabb devizahiteles "mentőcsomagként" is bemutatott magáncsőd abszolút kudarc: Mindösszesen alig pár százan éltek vele. Az érdeklődés pedig inkább csak csökkent az intézmény iránt...

Megdöbbentő statisztika: Budapesten tízből két lakás külföldiek kezébe kerül. A belvárosban és az előkelőbb kerületekben ez az arány még rosszabb. A statisztikai adatokat nézve pedig úgy tűnik, saját országukban válhatnak kiszolgáltatottá a magyarok: Az ellentmondásos trend egyik okozója ugyanis nem feltétlenül Budapest gazdasági erejének növekedése, hanem az eladósodás - leginkább pedig a hitelválságba kerülő magyarok kényszerhelyzete. 

A globalizmus korszakában a külföldi tulajdon arányának enyhe emelkedése nem lenne tragikus, a magyarországi helyzet kapcsán mégis sajnálkozhatunk. 

A statisztikai adatokat összevetve ugyanis úgy tűnik: Nem gazdasági centrumok kiépülése, hanem sokkal inkább a magyarok pénztelensége és kiszolgáltatottsága az oka annak, hogy külföldiek (egyre emelkedőbb mértékben ázsiaiak) vásárolják fel a magyar ingatlanokat. 

Ismét kelendőek a lakáshitelek majd egy évtizeddel a magyar hitelválság kirobbanását követően, olvasható ki a KSH legújabb közleményéből. A lakáshitelek keresettségének kedvez a népszerű csok-program, illetőleg - elsősorban - a fővárosi ingatlanpiac helyzete és az őrült roham a még megszerezhető ingatlanokért. Amit már tudunk: a lakáshitelek felvételénél mindenképpen érdemes rendkívül körültekintően eljárni. A hitelfelvétel lépéseivel és a szerződések buktatóival blogunk a későbbiekben természetesen még külön is foglalkozik. 

Tavaly több mint 81 ezer lakáshitelt engedélyeztek a hitelintézetek összesen 477 milliárd forint értékben, 2015-höz képest a hitelek száma közel ötödével, összege egyharmaddal nőtt

Tavaly az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 15, összegének 16 százaléka volt államilag támogatott, 2015-ben 12, illetve 13 százalék.

2016-ban a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek voltak túlsúlyban, 55 305-re 338 milliárd forintot folyósítottak, amely jelentősen meghaladta az új lakás vásárlásra (24 milliárd forint) és építésre (38 milliárd forint) együttesen kiutalt összeget.

Egy jobbikos képviselő szerint a devizahitel-adósok ne fizessék már tartozásaikat a hitelintézeteknek. Z. Kárpát Dániel szerint a megoldás egyszerűen az, hogy a bankok "nyeljék le a tartozásokat" és ne nyaggassák tovább adósaikat. Z. Kárpát úgy gondolja, hogy az adósság eleve a hibás jogszabályi rendelkezések miatt alakult ki, ráadásul gyakorlatilag "nem is létezett". A nyilatkozat elsősorban amiatt érdekes, mert hamarosan ezrek kerülhetnek bajba az ún. árfolyamgát türelmi idejének lejárta miatt.

Hangzatos nyilatkozatot tett egy jobboldali politikus a devizahitelek ügyében. A Jobbik országgyűlési képviselője, Z. Kárpát Dániel mondott egy nagyot akkor, amikor úgy fogalmazott: "nyeljék le a bankok az adósságokat". Vagyis ne kelljen azt már megfizetniük az adósoknak. 

A javaslat természetesen jól hangzik, a magyarországi hitelintézetek üzletpolitikája alapján azonban nem túl reális, hogy ez megvalósul. Pedig lépni kellene: Az árfolyamgát türelmi idejének lejárta miatt hamarosan újra tízezrek élhetnek át kellemetlen pillanatokat.

"Nem is létezett a tartozás"

A magyar bíróság szerint nem jött létre a szerződés, ha az ügyfél nem tudott a hitel mögötti megállapodásról

Hosszú jogi csatározások és bírósági döntések sorozata után akár újabb fordulat is jöhet a devizahitel-szerződések megítélésében: Egy fővárosi, kerületi bíróság szerint ugyanis érvénytelen - jogi műszóval "nem jött létre" - az a devizahitel-szerződés, amely mögött nem volt tényleges deviza. A bírósági döntés egy kis reményt jelenthet a devizahitelesek számára. 

A devizahiteles-szerződések "pótolhatatlan hiányosságára" mutatott rá a II.-III. Kerületi Bíróság, amikor kimondta egy devizahitel-szerződés érvénytelenségét. A bírósági indoklás szerint 2004 után tényleges deviza nem volt a hitelek mögött, hanem az ügyfél elől titkolt és nagy kockázatot hordozó befektetési szerződéssel „teremtették meg” a virtuális devizát. Róna Péter neves közgazdász, pénzügyi szakértő rámutatott, hogy ezt a fajta "pénzügyi trükköt" a 2008 utáni politikai szereplők is mind ismerték, azonban semmit nem tettek ellene - értelmetlen tehát a devizahitelesek megmentéséről beszélni. 

Ez volt egyébként az egyik legtöbbet vitatott pontja a devizahitel-szerződéseknek, amelyek - amennyiben ilyen "trükkös" pénzügyi művelet állt mögöttük - nem is minősíthetőek igazi devizahitel-szerződéseknek. 

De mi is történt pontosan?