Hitelkárosultak blogja

ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
banki ügyekben (klikk ide)
ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
végrehajtási ügyben (klikk ide)

Bemutatkozás

Kedves Látogatónk!

Oldalunk, a hitelkarosultak.blog.hu egy olyan civil kezdeményezésre létrejövő társadalmi fórum, amely lehetővé teszi az adósságcsapdába kerülők, a hitelkárosultak, a hitelpiaci lehetőségek iránt érdeklődők, valamint a szakmai (pénzügyi – jogi) és társadalmi szervezetek, továbbá a pénzügyi piacokon jártas magánszemélyek kapcsolatfelvételét, párbeszédét.

Kérjük olvasson tovább...

Felhívás!

Hitelkárosultak blogja

Padlóra küldött egy rosszul megválasztott hitel? Oszd meg a sztorid, hogy mások is tanulhassanak belőle!

E-mail

Újdonság!

Bedőlt a hiteled? Kopogtat a végrehajtó? Perelnéd a Bankot? Nincs reménytelen helyzet! Mostantól a blogon keresztül konkrét segítséget is kaphatsz, vagy látogass el az alábbi weboldalra:

www.bankihitelkarosultak.hu

Facebook

Friss topikok

Címkék

adókedvezmény hitel (1) adósmentő csomag (1) adósság (2) aegon (1) ajánló (10) állami megoldás (1) árfolyamgát (4) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (2) árverezés (10) áthidaló kölcsön (4) átverés (6) autóhitel (1) autó hitel (2) axa (6) axa bank (1) bank (6) bankérdekek (1) bankfelügyelet (20) banki költségek (50) banki perek (4) bankok (3) bankszövetség (6) bank válaszol (6) bedőlt hitel (84) behajtás (27) bhke (1) budapest bank (3) céges sikersztori (1) cetelem (1) cib (4) citibank (1) credithill (20) családi csődeljárás (1) csalás (3) csok (1) devizahitel (250) devizahiteles ügyvéd (120) devizahitel állami megoldás (42) devizahitel egyezség (2) devizahitel európai bíróság (4) devizahitel hibás termék (4) devizahitel közérdekű kereset (1) devizahitel kúria (3) devizahitel megoldás (4) devizahitel megoldások (112) devizahitel per (134) devizahitel perek (5) devizahitel pertársaság (1) devizahitel semmis (2) devizahitel sikerek (3) devizahitel ügyvéd (4) devizahitel végrehajtás (3) devizahitel végrehajtás portfolioblogger devizahitel per hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd (1) devizhaitel megoldások (1) devizhitel megoldások (1) diákhitel (2) egyoldalú szerződésmódosítás (17) eladósodás (66) elérhetőség (1) életbiztosítás (2) elévülés (1) előadás (1) előtörlesztés (1) erste (19) eszközkezelő (2) etikai kódex (3) Európai Bíróság (5) európai bíróság devizahitel (5) felhívás (3) fhb (1) fizetési meghagyás (4) fizetési nehézség (111) fmh (1) folyószámlahitel (3) forinthitel (8) forintosítás (5) futamidő (2) gvh (1) gvh bírság (1) hazai bankok (3) hírek (15) hitelbírálat (4) hitelezés szigorítása (25) hitelfelvétel (1) hitelintézetek (1) hitelkárosultak (7) hitelkártya (5) hitelkiváltás (4) hitelösszevonás (3) hitelsikerek (18) hitel sikerek (119) hitel törlesztő részletek (1) humor (1) ingatlanpiac (2) Intrum (1) Intrum Justitita (1) jelzáloghitel (37) k&h (2) kapcsolat (1) kásler devizahitel (2) khr lista (3) kilakoltatás (1) kilakoltatás stop (1) közjegyzők (1) kúria (3) lakásárak (1) lakáshitel (78) lánctartozás (1) magyar (1) magyar bankok (3) matolcsy (3) Matolcsy (2) mkb (5) mkb bank (1) mnb (4) modern adósrabszolgaság (3) ócsa lakópark (1) okirat-hamisítás (1) olvasói levél (93) orbán devizahitel (3) Orbán hitel (1) orbán viktor devizahitel (2) otp (10) otp bank (1) pénzügyi tanácsadó (15) portfolioblogger (327) pszáf (7) raiffeisen (6) robbantás (1) sajtóanyag (5) segítség (46) sikersztori (1) szakértői sarok (12) személyes történet (2) személyi hitel (7) takarékszövetkezet (1) tanácsok (52) társadalmi szolidaritás (2) tartozás (35) ucb (3) undefined (1) unicredit (1) üzenet (4) van megoldás (4) végrehajtás (47) végrehajtási eljárás (5) végtörlesztés (9) vélemény (38) versenyhivatal (1) volksbank (1) Címkefelhő

Portfolio Blogger

Portfolio hírbox

Nem éri el célját az Európai Bíróság ítélete, ha a kormány nem veszi a lapot

2018.10.05. 11:21 | Élet a hitel után

Csak kimondták, amiről eddig is tudtunk?

Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bíróság egy magyar devizahiteles ügyben nemrég kimondta: nem elég az, ha egy pénzintézet általánosságban ír az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben, hanem köteles kimerítő tájékoztatást adni az ügyfélnek a várható pénzügyi következményekről, hogy az megalapozott döntést hozhasson. A szerződéseket a nemzeti bíróságok ebből a szempontból (is) felülvizsgálhatják – szólt az ítélet, amelynek fogadtatása politikai oldal szerint eltérő. Az alábbiakban a reakciókból szemezgetünk.    

Amíg a hazai bíróságok általi felülvizsgálatok megtörténnek, „követeljük, hogy a kormány a folyamatban lévő kilakoltatásokat állítsa le” – reagált az új helyzetre az ellenzéki pártok közül az LMP. Csárdi Antal képviselő arra is felszólította a kabinetet, hogy alkossa meg azon törvényi rendelkezéseket, melyek alapján az adósok gyors és igazságos újraszámítást kapnak. A Magyar Nemzeti Banknál lévő vagyonból képezzenek alapot, amelyből konszolidálhatók a devizahitel-károsultak szerződései – javasolta még Csárdi.  Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a felvetésekre válaszolva annyit mondott, hogy a kormány tucatnyi intézkedéssel próbálta elérni, hogy a lakosság megszabadulhasson a devizahitelektől.

Szakács László, az MSZP elnökhelyettese mindeközben szorgalmazta, hogy: „Az Országgyűlés mondja ki törvényben, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük!”. Sérelmezte, hogy ma az adósoknak bíróságon kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást, holott a parlamentben ülő „fideszes urak” 2011-ben azt mondták, hogy a devizahiteleseket a bankok becsapták. A politikus szerint az ezrével induló perek helyett a Parlament törvényt is alkothatna, főleg, hogy a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Az MSZP be is nyújtott egy törvényjavaslatot, és várja, hogy „a fideszesek az adósok mellé állnak-e a bankok helyett”…

Székely Sándor, a DK képviselője kiemelte, hogy a kormány a gazdag családokat kimentette, az alsó középosztályt és a szegényeket viszont otthagyta a bankok áldozatainak. Közölte, hogy határozati javaslatot nyújtott be kilakoltatási moratórium bevezetésére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától Rétvári Bence parlamenti államtitkár a képviselő bocsánatkérését hiányolta azért, mert szerinte „a szocialista kormányok politikai bosszút akartak állni az első Orbán-kormány sikeres otthonteremtési programja miatt, és devizahitelekbe hajszolták az embereket. A szocialisták alatt százszorosára emelkedett a devizahitelek mértéke, mégsem tettek ez ellen semmit” – közölte, majd a Fidesz-KDNP kormány intézkedései közül felsorolta többek közt a devizahitelezés megtiltását, a végtörlesztés lehetővé tételét, az árfolyamgátat és a forintosítást.

A Jobbik szerint az Európai Bíróság döntése nyomán valamennyi devizahitel-károsultat érintő végrehajtást, illetve kilakoltatást fel kellene függeszteni. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője egy televíziós interjúban elmondta: új elszámolási törvényt, a hitelek felvételkori árfolyamán történő forintosítását akarják, a kormány részéről azonban nem látják a szándékot. Beszélt arról is, hogy ők személyesen is elmentek kilakoltatásokhoz, és 75 százalékban sikerült is megakadályozni azokat, mert jogsértések történtek. A károsultaknak azonban a Jobbik szerint nem egyenként kellene perelniük, hanem a kormánynak kellene fellépnie mellettük. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor kritizálta azokat a politikusokat, akik a kilakoltatások megakadályozását segítik, és „hiú ábrándokat keltenek bajba jutott emberekben”. Völner szerint a jogszabályok alkalmasak a helyzet kezelésére, „a kormány intézkedései sokat segítettek a károsultakon, az embereket véglegesen kiszabadították a devizahitel csapdájából”.

Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara alapítója attól tart, hogy az Európai Bíróság döntését a hazai bíróságok éppen kormányzati nyomásra nem hajtják majd végre. Szerinte a Kúria (a volt Legfelsőbb Bíróság) a törvények alapján eddig is eljuthatott volna erre az álláspontra, de nem tette. „Magyarországon a devizahitelezés nem jogi, hanem politikai probléma, megoldása is csak a politika döntésére változik” – mondta az egykori bíró, aki szerint a devizakárosultaknak ki kell harcolniuk, hogy a Kúria a jog oldalán maradjon, és ne a kormány által megfogalmazott politikai utasításokat hajtsa végre. „Valamennyi devizaper újratárgyalására szükség van, ami több százezer pert érintene. A leggyorsabb megoldás, ha a kormány azonnal felfüggesztené a végrehajtásokat devizahiteles ügyekben. Hatályon kívül kellene helyezni azon jogszabályokat is, amelyek nehezítik a devizahitelesek jogérvényesítését” – tette még hozzá a jogász.

 

Címkék: vélemény hírek segítség olvasói levél eladósodás lakáshitel behajtás erste tanácsok jelzáloghitel tartozás devizahitel pénzügyi tanácsadó sajtóanyag végrehajtás bankfelügyelet credithill bedőlt hitel hitelezés szigorítása fizetési nehézség banki költségek portfolioblogger hazai bankok Európai Bíróság devizahitel per devizahitel állami megoldás végrehajtási eljárás hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd hitelsikerek banki perek devizhaitel megoldások európai bíróság devizahitel

1 komment

Az Európai Bíróság friss döntésével nőtt a devizahitelesek esélye a perekben

2018.10.02. 09:42 | Élet a hitel után

A szerződéskötéskor adott tájékoztatás megfelelőségét is vizsgálni kell a hazai eljárásokban

Az elmúlt bő évtizedben sokan kerültek bajba azért, mert devizahitel-szerződésüknél az árfolyamkockázatot a bank rájuk, kölcsönfelvevőkre terhelte. Az Európai Bíróság most – éppen egy magyar devizahiteles ügy kapcsán – kimondta: az árfolyamkockázatot áthárító, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelenségét a nemzeti bíróság felülvizsgálhatja. Bíróságainknak a jövőben e döntés figyelembe vételével kell eljárniuk.

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó hitelszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés alapján a havi törlesztő részleteket forintban kellett fizetniük, a részletek összegét pedig az aktuális árfolyam alapján számították ki. Az ügyfelek a szerződésben vállalták, hogy viselik a forint és a svájci frank árfolyamának ingadozásából eredő kockázatot. A későbbiekben az árfolyam sajnos jelentős mértékben meg is változott a kárukra, ami a törlesztő részletek nagymértékű emelkedését eredményezte. A két adós 2013 májusában a nemzeti bíróságon keresetet indított az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen, a hitelt adó pénzintézet ugyanis a kölcsönszerződésből származó követelését e két cégre ruházta át. A bírósági eljárásban felvetődött annak lehetősége, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt a hitelező nem fogalmazta meg elég világosan és érthetően, ezért a feltétel tisztességtelennek minősülhet a vonatkozó európai irányelv szerint.

Miközben zajlott fenti ügyben a bírósági eljárás, a 2014-ben hatályba lépett új hazai törvények a devizaalapú kölcsönszerződésekben semmissé tettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, és a szerződések alapján fennálló összes tartozást forintosították. Fenntartották ugyanakkor azt a rutint, hogy a forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődéséből adódó árfolyamkockázat a fogyasztót terheli. A törvényi rendelkezések szerződésekben való tükröződését a bíróság még tisztességtelenségre való hivatkozás esetén sem vizsgálhatná, de! Az ügyben felvetődött, hogy talán mégis vizsgálhatja, amennyiben a sérelmezett feltételt – esetünkben az árfolyamkockázat viselését – a megtámadott szerződés a fogyasztó számára nem fogalmazta meg elég világosan és egyértelműen. A nemzeti bíróság – a Fővárosi Ítélőtábla, amely előtt Ilyés Teréz és Kiss Emil ügye volt – megkereste hát az Európai Bíróságot, hogy a fentiekben iránymutatást kérjen.

Az Európai Bíróság az ilyen, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban a nemzeti bíróság kérésére irányadó ítéletet mond, állásfoglalása azonban még nem jelenti az alapügy lezárását a peres feleknek. A magyar devizahitelesek ügyében is változatlanul a hazai bíróság fog tehát döntést hozni, csak immár az Európai Bíróság állásfoglalását figyelembe véve. Ezért is fontos a magyarországi devizahiteleseknek az, amit az Európai Bíróság ítélete kimond, vagyis, hogy egy szerződéses feltétel tisztességtelenségét a nemzeti bíróság igenis értékelheti, ha arra jut, hogy a szerződésben az adott feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően. Az Európai Bíróság szerint ugyanis a pénzügyi intézmények kötelesek megfelelő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevőknek, hogy utóbbiak megalapozott döntést hozhassanak a szerződéskötéskor. Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek például nem elegendő nyelvtanilag helyesen megfogalmazottaknak lenniük, hanem elvárás az is, hogy tartalmukban is érthetők legyenek az átlagos – általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztók számára.

Az ítélet szerint a fogyasztóknak nem csupán annak felismerésére kell lehetőséget adni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön devizájához képest leértékelődhet, hanem annak mérlegelésére is, hogy ennek hatására a fizetési kötelezettségeik változhatnak, a törlesztő részlet emelkedhet. A feltételek világosságát és érthetőségét a szerződéskötéssel kapcsolatos összes körülményre figyelemmel kell értékelni, függetlenül attól, hogy bizonyos feltételek jogszabályváltozás miatt utólag esetleg semmissé váltak. Az Európai Bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a fogyasztó hivatkozása nélkül, hivatalból kell figyelembe vennie a szerződések lehetséges tisztességtelen feltételeit. A konkrét ügyben nem volt elég az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás, miután a bank csak általánosságban írt erről a szerződésben. A luxemburgi testület fentiekről szóló döntése a devizahitelesek javára befolyásolhatja a bírósági döntéseket Magyarországon.

A bíróságok ugyanis mostantól kötelesek lesznek azt is vizsgálni, hogy a fogyasztók megfelelő időben és tartalommal kaptak-e tájékoztatást az árfolyamkockázat-viselés lehetséges pénzügyi következményeiről. Hogy az átlagos körültekintéssel eljáró kölcsönfelvevő szerződéskötéskor számolhatott-e a törlesztő részlet későbbi drasztikus emelkedésével. Az Európai Bíróság friss döntésére a már folyamatban lévő perekben is hivatkozhatnak a jogi képviselők – főleg, ha az adott pert éppen az Európai Bíróság döntésére várva függesztették fel. Akiknek már lezárult a perük, azok pedig akár új érvénytelenségi eljárást is indíthatnak, ha keresetüket azért utasították el, mert az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás kérdését – akkori álláspont szerint – a bíróság nem vizsgálhatta. Noha egy-egy szerződés megtámadhatósága továbbra is a kontraktus tartalmától és a szerződéskötés körülményeitől függ, a devizahiteles felperesek esélyei nőttek.

Címkék: vélemény segítség olvasói levél eladósodás lakáshitel behajtás tanácsok jelzáloghitel tartozás devizahitel végrehajtás credithill bedőlt hitel banki költségek portfolioblogger devizahitel per devizahitel állami megoldás hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd banki perek devizahitel európai bíróság kásler devizahitel

7 komment

Európai Bíróság – Válaszok nélkül maradtak a magyar devizahitelesek

2017.12.16. 11:59 | Élet a hitel után

Van két rossz és egy jó hírünk, melyikkel kezdjük? A két rosszal. Nem fogják megdicsérni a magyar devizahitelesek azt a bírót, aki miatt az Európai Bíróság megtagadta a válaszadást két magyar – devizahitelezéssel kapcsolatos – ügyben. Az indok: a Budai Központi Kerületi Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeiben nem fejtette ki a szükséges mértékben az ügyek ténybeli és jogi hátterét, sőt elmulasztotta feltüntetni, hogy miért szükséges a feltett kérdések Európai Bíróság általi megválaszolása. Ezzel eldőlt, hogy idén már nem lesz döntés a magyar devizahiteles ügyekben, január 16-án viszont érdemes lesz figyelni a Luxembourgból érkező hírekre – írja a portfolio.hu.

Pedig mindkét érintett ügyben a devizahitelesek számára lényeges kérdések kerültek volna terítékre –állítja a Magyar Nemzet. Egyrészt az, hogy megfelelő volt-e szerződéskötéskor a tájékoztatás arról, milyen terheket vesz a nyakába az ügyfél a hitel felvételével. Az ügyfelek nem megfelelő tájékoztatása ugyanis az uniós fogyasztóvédelmi szabályok megsértésének gyanúját vetheti fel. Másrészt azt firtatták a beadványok, hogy amennyiben a fenti okból érvénytelen a szerződés, a fogyasztó és a bankok közötti elszámoláskor az alacsonyabb devizakamatokkal vagy a jóval magasabb forintkamatokkal kell számolni. Falus Zsolt, a Bankcsapda Egyesület elnöke szerint a két beadványnak azért lett volna nagy jelentősége, mert akár az adósok nyakába varrt árfolyamveszteség – emiatt emelkedtek a törlesztő részletek az egekbe – terhének megosztását is szóba hozhatták volna. A maradék reményt az ügyben az jelenti, hogy további hasonló kérdéseket taglaló beadványok is az Európai Bíróság (EUB) döntésére várnak.

És akkor a jó hír. Reményt keltőnek nevezte a Magyar Nemzet, hogy az EUB nem utasította vissza azt a magyar beadványt, mely vitatja a banki elszámoltatási törvény azon passzusait, amelyek lehetetlenné teszik az elszámolás adós általi megtámadását. Az e kérdésben, vagyis az úgynevezett Sziber-ügyben kiadott főtanácsnoki indítványt fogják jövő év elején – konkrétan január 16-án – nyilvánosságra hozni. Falus Zsolt azt mondja, hogy a törvény értelmében jelenleg csak olyan bonyolult számításokkal lehetne eredményesen támadni az elszámolás helyességét, melyeket egy hétköznapi adós képtelen elkészíteni. Amikor pedig az egyik ügyben szakértőt kerestek a számítás ellenőrzésére, illetve a szükséges beadvány elkészítésére, négyszázezer forintos ajánlatot kaptak… Ez kifizethetetlen, hiszen sok esetben maga a vitatott összeg is kisebb. Jelenleg csak a jegybank által összeállított bonyolult számítási képlettel lehet bizonyítani az adós igazát, melynek megértése és alkalmazása még a pénzügyi szakemberek számára sem egyszerű. Sokkal inkább felügyeleti feladat lehetne a számítások helyességének ellenőrzése a vitatott ügyekben. Igaz, Windisch László, a jegybank felügyeleti vezetője korábban úgy nyilatkozott: nem tartják indokoltnak, hogy a számításokban segítséget nyújtó különszolgáltatást indítsanak. Falus Zsolt ráadásul azt is kifogásolja a magyar törvényben, hogy az elszámolás megtámadására csak a banki értesítés kézhezvételétől számított néhány hónapon belül van lehetőség.

A Sziber-ügyben arra kért iránymutatást a magyar bíróság, hogy nem sérti-e a Falus által is kifogásolt törvény az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályait. Amennyiben az EUB az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal ellentétesnek tartja a magyar jogszabály egészét vagy annak egyes paragrafusait, akkor azt újjá kell alkotnia a magyar törvényhozásnak. Ennek kiderülésére azonban még várnunk kell egy hónapot, miközben decemberben – a másik két beadvány elutasítása miatt – sajnos semmivel sem vált könnyebbé, tervezhetőbbé vagy átláthatóbbá a magyarországi devizahitelesek helyzete…

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.

Címkék: devizahitel bankfelügyelet van megoldás bedőlt hitel fizetési nehézség banki költségek portfolioblogger Európai Bíróság devizahitel per hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd európai bíróság devizahitel

1 komment

A háromezerhatszázak bizonytalansága

2017.12.12. 11:42 | Élet a hitel után

Idén a végrehajtók több mint 3600 esetben költöztettek ki embereket az ingatlanjaikból – írja a Magyar Nemzet. Ugyanez a szám korábban 500-700 között mozgott, tavaly 3100 volt. Egy devizahiteles olvasónk 13 millió forint becsértékű ingatlanja az árverésen 14,7 millió forintos áron kelt el, állítása szerint mégis további 22 milliót (!) követelnek rajta. A bírósági végrehajtásról szóló törvény márciusi módosítása óta ennek – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által is megerősítve – már korántsem szabadna így történnie. A devizahitelesek helyzete továbbra sem átlátható, pláne nem megnyugtató…

A tartozás-rendezési ügyekben eljáró Széchenyi Hitelszövetség szerint még mindig nagyon sokan vannak veszélyben. Barabás Gyula elnök elmondta: a bankok inkább követelés-kezelő cégeknek adják át a jelzáloghitelesek tartozását, utóbbiak pedig sokszor egy összegben kérik a törlesztést. Ráadásul hiába módosított tavaly az Országgyűlés az árverezés szabályain – bevezetve a lakások piaci árú árverezését –, és lépett életbe a kilakoltatási moratórium, ha az új tulajdonos igazolja: csak az árverésen megszerzett ingatlanban tud lakni, ugyanúgy kiteszik az utcára a volt adóst. Ennek eredménye a fent hivatkozott, igen nyugtalanító 3600-as szám.

Pedig – egy jogász összefoglalóját leegyszerűsítve – az említett törvénymódosítás elvileg az alábbi újdonságokat vezette be. Kimondta, hogy a fogyasztóval kötött szerződésen alapuló (pl. devizahitel) követelés behajtása esetén az árverezendő ingatlant – a korábbi 70 százalék helyett – csak a 100 százalékos árán lehet értékesíteni, feltéve, hogy az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, ebben az ingatlanban is lakik, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző hat hónapban is ebben az ingatlanban volt a lakóhelye. Amennyiben továbbá a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt, és a lakóingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó az újabb árverést csak úgy tűzheti ki, ha a lakóingatlanra legalább az ár 90 százalékának megfelelő összeggel tesznek érvényes vételi ajánlatot.

Végül, de nem utolsó sorban: a végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre csökkentheti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ily módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően még fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás befejeződik. A módosítás jelentősége tehát abban áll(na papíron), hogy ha az ingatlan értékesítéséből befolyt összeg nem fedezi a teljes tartozást, a még fennálló tartozás akkor is megszűnik. Nemrégiben egy sajtótájékoztatón Lázár János is megerősítette, hogy akinek becsértéken kel el az ingatlanja, annak fennmaradó tartozása nem lehetséges. Akinek pedig 90 százalékon kel el a becsértékhez képest, annak is maximum 10 százalék fennmaradó tartozása lehetséges – jelentette ki a miniszter.Emiatt nem érti a becsértéken felül elkelt lakása utáni további 22 millió forintos követelést a panaszával a blogunkhoz forduló olvasó sem. Ő nem érzi, hogy a Lázár János által emlegetett úgynevezett elsétálási jog – a miniszter által elmondottak ezen jogintézmény magyarországi verzióját körvonalazták – valóban létezne és működne. Vagy ennyire „magyaros” formában működik? Ha a végrehajtás az árverezés után is tovább folyik, fájdalmasan hosszú lesz az a bizonyos „séta”. Várjuk az ügyben a fejleményeket, ahogy Szabó Tímea kezdeményezésének sorsát is. A Párbeszéd társelnöke a végrehajtási eljárások augusztusig történő felfüggesztését javasolta immár többször, a törvényjavaslat azonban eddig nem ment át az Országgyűlésen. A héten ismét napirendre kerülhet. Hátha segít valamit a további háromezerhatszázakon…

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.

Címkék: hírek ajánló segítség eladósodás behajtás devizahitel pénzügyi tanácsadó fizetési meghagyás végrehajtás árverezés van megoldás bedőlt hitel fizetési nehézség banki költségek hitelkárosultak portfolioblogger eszközkezelő devizahitel állami megoldás végrehajtási eljárás hitel sikerek devizahiteles ügyvéd hitelsikerek devizahitel perek devizahitel végrehajtás

Szólj hozzá!

Elsétálás elnapolva

2017.11.14. 13:01 | Élet a hitel után

 

Nem tervezi a kormány az úgynevezett elsétálási jog törvénybe iktatását, mert az súlyos károkat okozna a bankrendszernek – mondta a Magyar Időknek Lázár János. A témáról azt követően beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napilapnak, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke felvetette e speciális jogi megoldás bevezetésének lehetőségét. Egyelőre azonban nem jön Magyarországra az USA-ban már működő módszer, amely szerint, ha az adós minden vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül a fennmaradó tartozás megfizetése alól. Igaz, jövőre, a választások után semmi sincs kizárva, jegyezte meg végül a Magyar Idők. A Magyar Nemzet ezzel egy időben kritizálta a kormányt, amiért az nem áll az adósok mellé.

Lázár János a Magyar Időkben emlékeztetett: a kormány egy korábbi döntése értelmében az adós hitellel terhelt ingatlana nem árverezhető el fillérekért, az csak piaci áron vagy azzal közel egy szinten hirdethető meg. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is megszólalt, kiemelve, hogy az országgyűlés kereszténydemokrata javaslatra alkotott törvényt alkotott arról, hogy a jövőben november 15-én, vagyis az eddiginél két héttel korábban kezdődjön meg a kilakoltatási moratórium, és két hónappal később, április végén járjon le. A lakások kiürítését eddig ugyanis december elseje és március első napja között tiltotta meg a jogszabály.

Schadl György elmondta, hogy ez a változás ugyan haladékot ad az adósoknak, a szabályosan elárverezett ingatlanokat azonban legkésőbb a moratórium után át kell adni. A moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. A Végrehajtói Kar elnöke szerint az elsétálási jog bevezetése esetén az adósoknak a lakásuk elvesztésével ugyan számolniuk kellene, de azzal nem, hogy a hitel bizonyos része továbbra is a nyakukon marad. Hozzáfűzte azt is, hogy a megoldás hazánkban csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének, például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba.

A lap forrásai szerint a választási kampány idején az Országgyűlés biztosan nem foglalkozik az elsétálási joggal, a választások után viszont – többek szerint – előkerülhet majd a kérdés. A frakcióknak még nincs kialakult álláspontjuk, de támogatói akadnak ennek a megoldásnak is.

A múlt heti parlamenti devizahiteles vitanapon ugyanakkor a kabinet kritikusai szerint egy szó sem hangzott el arról, hogy meg akarnák menteni a bajban lévőket. A Magyar Nemzet arról írt, hogy mostanra érett be a tavaly megváltoztatott Polgári Törvénykönyv termése. A módosítás lényege, hogy tavaly október 1-jétől jelzáloghiteleknél a zálogjog önállóan, jelzálog-követelés nélkül is forgalomképes lehet, és a hitelt nyújtó bank eladhatja azt más pénzügyi intézménynek. Ezzel a lehetőséggel élnek is bankok. Egy konkrét esetben egy devizaadós az ötmillió forintos hitele felét visszafizette, majd fizetésképtelenné vált. A hitelt nyújtó szolgáltató végrehajtást indított, több mint húszmilliós tartozást követelve. A hitelintézetnek forrást biztosító bank is követelt: még majd’ tízmilliót – annak ellenére, hogy a végrehajtás felfüggesztését megtagadó bíró azt állította, lehetetlen, hogy kétszer követeljenek ugyanazon tartozás után a bankok. A napilapnak az üggyel kapcsolatos kérdéseire a kormány megkeresett képviselői nem reagáltak.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.

Címkék: vélemény jelzáloghitel tartozás devizahitel végrehajtás portfolioblogger devizahitel per hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd

Szólj hozzá!