Hitelkárosultak blogja

ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
banki ügyekben (klikk ide)
ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
végrehajtási ügyben (klikk ide)

Bemutatkozás

Kedves Látogatónk!

Oldalunk, a hitelkarosultak.blog.hu egy olyan civil kezdeményezésre létrejövő társadalmi fórum, amely lehetővé teszi az adósságcsapdába kerülők, a hitelkárosultak, a hitelpiaci lehetőségek iránt érdeklődők, valamint a szakmai (pénzügyi – jogi) és társadalmi szervezetek, továbbá a pénzügyi piacokon jártas magánszemélyek kapcsolatfelvételét, párbeszédét.

Kérjük olvasson tovább...

Felhívás!

Hitelkárosultak blogja

Padlóra küldött egy rosszul megválasztott hitel? Oszd meg a sztorid, hogy mások is tanulhassanak belőle!

E-mail

Újdonság!

Bedőlt a hiteled? Kopogtat a végrehajtó? Perelnéd a Bankot? Nincs reménytelen helyzet! Mostantól a blogon keresztül konkrét segítséget is kaphatsz, vagy látogass el az alábbi weboldalra:

www.bankihitelkarosultak.hu

Facebook

Friss topikok

Címkék

adókedvezmény hitel (1) adósmentő csomag (1) adósság (2) aegon (1) ajánló (10) állami megoldás (1) árfolyamgát (4) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (2) árverezés (11) áthidaló kölcsön (4) átverés (6) autóhitel (1) autó hitel (2) axa (6) axa bank (1) bank (6) bankérdekek (1) bankfelügyelet (23) banki költségek (53) banki perek (5) bankok (3) bankszövetség (6) bank válaszol (6) bedőlt hitel (87) behajtás (29) bhke (1) Budapest Bank (1) budapest bank (3) céges sikersztori (1) cetelem (1) cib (4) citibank (1) credithill (20) családi csődeljárás (1) csalás (3) csok (1) devizahitel (253) devizahiteles ügyvéd (123) devizahitel állami megoldás (45) devizahitel egyezség (2) devizahitel európai bíróság (4) devizahitel hibás termék (4) devizahitel közérdekű kereset (1) devizahitel kúria (3) devizahitel megoldás (4) devizahitel megoldások (114) devizahitel per (136) devizahitel perek (5) devizahitel pertársaság (1) devizahitel semmis (2) devizahitel sikerek (3) devizahitel ügyvéd (4) devizahitel végrehajtás (3) devizahitel végrehajtás portfolioblogger devizahitel per hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd (1) devizhaitel megoldások (1) devizhitel megoldások (1) diákhitel (2) egyoldalú szerződésmódosítás (17) eladósodás (68) elérhetőség (1) életbiztosítás (2) elévülés (1) előadás (1) előtörlesztés (1) erste (19) eszközkezelő (3) etikai kódex (3) Európai Bíróság (5) európai bíróság devizahitel (5) felhívás (3) fhb (1) fizetési meghagyás (4) fizetési nehézség (114) fmh (1) folyószámlahitel (3) forinthitel (8) forintosítás (5) futamidő (2) gvh (1) gvh bírság (1) hazai bankok (4) hírek (15) hitelbírálat (4) hitelezés szigorítása (28) hitelfelvétel (1) hitelintézetek (1) hitelkárosultak (7) hitelkártya (5) hitelkiváltás (4) hitelösszevonás (3) hitelsikerek (20) hitel sikerek (122) hitel törlesztő részletek (1) humor (1) ingatlanpiac (2) Intrum (1) Intrum Justitita (1) jelzáloghitel (38) k&h (2) kapcsolat (1) kásler devizahitel (2) khr lista (3) kilakoltatás (1) kilakoltatás stop (1) közjegyzők (1) kúria (3) lakásárak (1) lakáshitel (80) lánctartozás (1) magyar (1) magyar bankok (4) matolcsy (3) Matolcsy (2) Mészáros Lőrinc (1) mkb (6) mkb bank (1) mnb (4) modern adósrabszolgaság (3) ócsa lakópark (1) okirat-hamisítás (1) olvasói levél (94) orbán devizahitel (3) Orbán hitel (1) orbán viktor devizahitel (2) otp (10) otp bank (1) pénzügyi tanácsadó (15) portfolioblogger (330) pszáf (7) raiffeisen (6) robbantás (1) sajtóanyag (5) segítség (49) sikersztori (1) szakértői sarok (12) személyes történet (2) személyi hitel (7) takarékszövetkezet (1) tanácsok (54) társadalmi szolidaritás (2) tartozás (38) ucb (3) undefined (1) unicredit (1) üzenet (4) van megoldás (5) végrehajtás (50) végrehajtási eljárás (6) végtörlesztés (9) vélemény (39) versenyhivatal (1) volksbank (1) Címkefelhő

Portfolio Blogger

Portfolio hírbox

Verseny nélkül viheti a Budapest Bankot is Mészáros Lőrinc

2019.01.26. 10:28 | Élet a hitel után

Átlagos módon tesz eleget a kormány annak a vállalásának, hogy privatizálja a Budapest Bankot. A friss kormányhatározat szerint ugyanis a pénzintézet verseny nélkül vihető, aminek a haszonélvezője ismét Mészáros Lőrinc lehet. Varázslatnak ígérkezik az állam által elvárt 200 milliárd forintnyi vételár előteremtése.

Lassan szó szerint igaz, hogy Mészáros Lőrinc – és a mögötte állók – vagyoni gyarapodásának a határa a csillagos ég. Alig száradt meg a tinta azon a szerződésen, amellyel a nemzet gázszerelőjének üzlettársa, Szijj László közel 33 százalékos részvénypakettet vásárolt az MKB Bankban, 82 százalékra növelve ezzel Mészáros befolyását benne, az utóbbi máris lehetőséget kapott a Budapest Bank bekebelezésére is. A kormány ugyanis tegnap úgy határozott, hogy végre – eleget téve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak tett ígéretének – privatizálja azt. S mivel a magyar állam jó gazda, nem adja kevesebbért annál a 700 millió dollárnál – megközelítőleg 200 milliárd forintnál – amennyiért 2015-ben megvette az amerikai General Electric-csoporttól. Szakértők kissé túlzottnak tartották ezt az árat a magyar piacon csupán nyolcadik legnagyobb Budapest Bankért, ám az egy szélesebb körű megállapodás része lehetett a kormány és a multi között.

Sokat érhet azonban a Budapest Bank annak a pénzintézetnek, amely ügyesen be tudja építeni a saját szervezetébe, kihasználva a kettejük közti szinergiákat. Ilyen a 15 százalékban az osztrák Erste itteni leánya (amely egyébként 15 százalékban a magyar államé) és a belga tulajdonú K&H – mindkettő jelezte, hogy érdekli az üzlet, s nyilván ki tudják pengetni a vételárat is. S immár ilyen az MKB is, neki azonban nincs 700 millió dollárnyi befektethető pénze.

A kormánynak olyan, trükkös megoldást kell találnia, amellyel fenntartja a látszatát a tisztességes privatizációnak, mégis végül az általa kedvezményezett oligarcha-csoportnak adhatja oda a Budapest Bankot. A minapi határozatból kiderül, hogy a nemzeti vagyon felelőse, Bártfai-Máger Andrea miniszter tárgyal majd a potenciális érdeklődőkkel, ám az ügyletet az állami vagyonról szóló törvény egyik speciális paragrafusa szerint bonyolítják le. E szerint kivételes esetekben mellőzni lehet a versenyeztetést, ilyen például a részvénycsere, vagy ha a portékát „gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként” bocsátják rendelkezésre. A kormányhatározat szerint ez utóbbi esetről lesz szó. Azaz, bármilyen jó ajánlatot is tesz az Erste és a K&H, erre hivatkozva el lehet küldeni őket.

Semmit sem mond ugyanakkor a kormányhatározat arról, hogyan kapja meg ebben az esetben az állam az általa elvárt magas vételárat. Aligha lehet az a cél, hogy a Budapest Bankért cserébe ismét tulajdonrészt szerezzen az MKB-ban, amelyből nemrég szállt csak ki. Arról nem beszélve, hogy az MKB részbeni újraállamosítása az uniós hatóságok ellenállását is kiváltaná. Mészáros Lőrinc persze nagy bűvész, ha kell, előteremti a pénzt. Széles cégbirodalmát mozgósítva, végrehajthat például tőkeemelést az MKB-ban, igaz az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azt ő nem friss tőkével, hanem saját érdekeltségei magasra értékelt üzletrészeivel szokta megtenni.

Az MKB azonban idén nyáron a tőzsdére készül, ha a befektetők ráharapnak a részvényeire, abból is forráshoz lehet jutni. A hvg.hu által megkérdezett elemzők azonban szkeptikusak, mint mondják, az MKB bevezetésekor már nem lehet ahhoz hasonló eufóriára számítani, mint amibe a tőzsdei befektetők estek, amikor Mészáros beszállt a Konzum és az Opus cégekbe. „Egy olyan bank részvényeit, amelynek a főtulajdonosa egy kormányzati megrendeléseken gazdagodó oligarcha, komoly befektető nem vagy csak súlyos diszkonttal veszi meg” – mondja a hvg.hu-nak nyilatkozó egyik szakértő. Ez persze nem zárja ki, hogy a csekély forgalmú Budapesti Értéktőzsdén a spekulánsok felhajtsák az MKB-részvények árát is.

Százmilliárd forintnyi szabad pénz hever ugyanakkor a takarékszövetkezeti integrációban. Ezt a pénzt fél évtizeddel ezelőtt az államtól kapták azért, hogy stabilizálják vele a szektort. Erre azonban nincs már szükség – folyamatos összevonások után a takarékszövetkezeti rendszerben is elindult egy megabank kialakítása. Piaci hírek szerint a kormány távlati célja, hogy egy vele együttműködő magyar nagyvállalkozói kör tulajdonában álló szuperbankot építsen fel, amiben egyesítené a jelenlegi takarékszövetkezeteket, a Takarékbankot az FHB Kereskedelmi Bankot (Takarék), az MKB-t és a Budapest Bankot. Az FHB Jelzálogbankkal (Takarék) együtt e konglomerátumot akár az OTP kihívójának szánják. A roppant különböző kultúrájú, profilú, jövedelmezőségű bankok összefésülése legalább 3-5 éves procedúra, aminek logikus induló lépése lenne, ha a Mészáros Lőrinccel többszörös üzleti összefonódásban lévő Takarék-csoport beszállna a Budapest Bank privatizációjába.

 

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres hitelproblémájára, írjon a valsagstabok@gmail.com  címre vagy látogasson el a www.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot szakemberekkel.

 

Forrás:https://hvg.hu/gazdasag/20190125_Verseny_nelkul_viheti_a_Budapest_Bankot_is_Meszaros_Lorinc?fbclid=IwAR3FZlYqvJ4xwVUwttfziqcTxjKEe2-2S4XcFVCFN5JT6LNG1ZsI1J6Qnrs            

Címkék: segítség eladósodás lakáshitel behajtás tartozás devizahitel mkb végrehajtás bankfelügyelet van megoldás bedőlt hitel hitelezés szigorítása fizetési nehézség banki költségek portfolioblogger magyar bankok devizahitel per devizahitel állami megoldás Budapest Bank Mészáros Lőrinc végrehajtási eljárás hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd hitelsikerek

Szólj hozzá!

Visszaszerezhetik otthonaikat a bedőlt hitelesek

2018.11.21. 08:19 | Élet a hitel után

A tegnap benyújtott törvényjavaslat szerint visszaadják lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak - közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya.

A NET Zrt.-t a devizahiteleseket segítő intézkedéssorozat, az Otthonvédelmi Akcióterv keretében hozta létre a kormány 2011-ben. A NET programban az állam megvásárolta a hiteladósok, köztük számos gyermekes család ingatlanát és biztosítja számukra évek óta a bérlés lehetőségét. A program keretein belül 36 ezer otthont vásárolt meg az állam, 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

Mint írták, az otthonteremtési intézkedések újabb mérföldköve, hogy a NET program keretében az érintett bérlők ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi otthonuknak. A törvényjavaslat alapján ugyanis a kormány rendkívül kedvező visszavásárlási feltételeket teremtene, ezáltal biztosítva részükre hosszú távú otthonteremtési lehetőséget.

A javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, melynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege, kamat felszámítására nem kerülne sor az állam részéről és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílna a bérlő ez irányú igénye esetén.  A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének. Így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok.

Azon bérlők esetében, akik nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, a kormány hosszú távú részletfizetést tud felajánlani. A nehéz anyagi helyzetben lévők számára pedig továbbra is biztosított a jelenlegi konstrukció: bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlők maradhatnak.

A kormány további jelentős terhet kíván levenni az emberek válláról azzal, hogy a tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli. Ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor a NET Zrt. hivatalosan is értesíti az érintetteket a lehetőségről, és a lakás egyösszegű visszavásárlásáról szóló szerződést a tervek szerint 2019 végéig megkötik azokkal, akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel.

A Bártfai-Mager Andrea tárcavezető által kidolgozott intézkedés lehetővé tenné, hogy a kormány otthonteremetési céljaival összhangban, a NET programban résztvevő, korábban nehéz helyzetbe került devizahitelesek végérvényesen visszakaphassák a bankok által elvett otthonukat.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com  címre vagy látogasson el a www.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot szakemberekkel.

 

 

 

 Forrás:https://www.penzcentrum.hu/hitel/visszaszerezhetik-otthonaikat-a-bedolt-hitelesek.1072207.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

 

Címkék: vélemény segítség olvasói levél eladósodás lakáshitel behajtás tanácsok jelzáloghitel tartozás devizahitel végrehajtás bankfelügyelet bedőlt hitel hitelezés szigorítása fizetési nehézség banki költségek portfolioblogger eszközkezelő devizahitel per devizahitel állami megoldás hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd hitelsikerek

1 komment

Sorra dőlnek be a jelzáloghitelek

2018.11.20. 14:34 | Élet a hitel után

 

 

A régi BAR-listások kétharmada már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik. Szeptemberben háromszor annyi nem teljesítő hitelt tartottak nyilván, mint júniusban.

Folytatódik a követeléskezelők számára nem kívánt trend: nő a perek és végrehajtások száma; 300 ezer fizetési meghagyás és 700 ezer végrehajtás van folyamatban, ezekkel szemben 200 ezer egyezség áll, ami aktív kommunikáció esetén 60 százalékban sikeres – mondta Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) az elnöke a Országos Követelésmanagement Konferenciáján.

Felfalusi szerint 2019 fontos feladata lehet a perrendtartás jelenlegi gyakorlatának javítása, mivel ma szinte lehetetlen pert indítani. Szükség lenne a cégkapu és egyéb közigazgatási, jogérvényesítési rendszerek változásaira is – írta a Portfolio.

Mára a Központi Hitelinformációs Rendszerbe került követelések kétharmada a követeléskezelő cégeknél van, a megbízásos piac viszont továbbra is szűkül. Ősszel egyébként újraéledt a követeléskezelési törvényre vonatkozó igény, és a MAKISZ-nál azt remélik, hogy a kormányzat foglalkozik majd a témával, és az önkormányzati választások után elfogadhatják a törvényt.

Kiss Attila, a Központi Hitelinformációs Rendszert üzemeltető BISZ Zrt. szenior üzletfejlesztési managere szerint a magyar lakossági hitelek darabszámának 13 százalékát teszik ki a jelzáloghitelek, a szerződött ügyfelek harmadának van jelzáloghitele, a kihelyezett összegnek azonban a kétharmada jelzáloghitel.

2014 ősze óta a lakáscélú jelzáloghitelek darabszáma nőtt, a többi jelzáloghitel darabszáma viszont csökkenő pályán van, összesen kevesebb, mint 1 millió ilyen hitelt tartanak nyilván. A nem teljesítő hitelek aránya a teljes pénzügyi rendszerben 18 százalék. Míg júniusban 814, augusztusban már 1269, szeptemberben pedig 2487 jelzáloghitel vált nem teljesítővé, azaz emelkedik a számuk.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com  címre vagy látogasson el a www.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot szakemberekkel.

 

Forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20181119_Elkezdodott_sorra_dolnek_be_a_jelzaloghitelek?fbclid=IwAR0RqNfqVi1ZFAVW5xfMKdgkFabla-m8_YIO98j1VFON8i_NRWwq3LOGD7Q

 

 

 

 

Címkék: segítség tanácsok tartozás devizahitel végrehajtás árverezés bankfelügyelet bedőlt hitel hitelezés szigorítása fizetési nehézség banki költségek portfolioblogger hazai bankok devizahitel állami megoldás hitel sikerek devizahiteles ügyvéd banki perek

Szólj hozzá!

Nem éri el célját az Európai Bíróság ítélete, ha a kormány nem veszi a lapot

2018.10.05. 11:21 | Élet a hitel után

Csak kimondták, amiről eddig is tudtunk?

Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bíróság egy magyar devizahiteles ügyben nemrég kimondta: nem elég az, ha egy pénzintézet általánosságban ír az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben, hanem köteles kimerítő tájékoztatást adni az ügyfélnek a várható pénzügyi következményekről, hogy az megalapozott döntést hozhasson. A szerződéseket a nemzeti bíróságok ebből a szempontból (is) felülvizsgálhatják – szólt az ítélet, amelynek fogadtatása politikai oldal szerint eltérő. Az alábbiakban a reakciókból szemezgetünk.    

Amíg a hazai bíróságok általi felülvizsgálatok megtörténnek, „követeljük, hogy a kormány a folyamatban lévő kilakoltatásokat állítsa le” – reagált az új helyzetre az ellenzéki pártok közül az LMP. Csárdi Antal képviselő arra is felszólította a kabinetet, hogy alkossa meg azon törvényi rendelkezéseket, melyek alapján az adósok gyors és igazságos újraszámítást kapnak. A Magyar Nemzeti Banknál lévő vagyonból képezzenek alapot, amelyből konszolidálhatók a devizahitel-károsultak szerződései – javasolta még Csárdi.  Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a felvetésekre válaszolva annyit mondott, hogy a kormány tucatnyi intézkedéssel próbálta elérni, hogy a lakosság megszabadulhasson a devizahitelektől.

Szakács László, az MSZP elnökhelyettese mindeközben szorgalmazta, hogy: „Az Országgyűlés mondja ki törvényben, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük!”. Sérelmezte, hogy ma az adósoknak bíróságon kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást, holott a parlamentben ülő „fideszes urak” 2011-ben azt mondták, hogy a devizahiteleseket a bankok becsapták. A politikus szerint az ezrével induló perek helyett a Parlament törvényt is alkothatna, főleg, hogy a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Az MSZP be is nyújtott egy törvényjavaslatot, és várja, hogy „a fideszesek az adósok mellé állnak-e a bankok helyett”…

Székely Sándor, a DK képviselője kiemelte, hogy a kormány a gazdag családokat kimentette, az alsó középosztályt és a szegényeket viszont otthagyta a bankok áldozatainak. Közölte, hogy határozati javaslatot nyújtott be kilakoltatási moratórium bevezetésére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától Rétvári Bence parlamenti államtitkár a képviselő bocsánatkérését hiányolta azért, mert szerinte „a szocialista kormányok politikai bosszút akartak állni az első Orbán-kormány sikeres otthonteremtési programja miatt, és devizahitelekbe hajszolták az embereket. A szocialisták alatt százszorosára emelkedett a devizahitelek mértéke, mégsem tettek ez ellen semmit” – közölte, majd a Fidesz-KDNP kormány intézkedései közül felsorolta többek közt a devizahitelezés megtiltását, a végtörlesztés lehetővé tételét, az árfolyamgátat és a forintosítást.

A Jobbik szerint az Európai Bíróság döntése nyomán valamennyi devizahitel-károsultat érintő végrehajtást, illetve kilakoltatást fel kellene függeszteni. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője egy televíziós interjúban elmondta: új elszámolási törvényt, a hitelek felvételkori árfolyamán történő forintosítását akarják, a kormány részéről azonban nem látják a szándékot. Beszélt arról is, hogy ők személyesen is elmentek kilakoltatásokhoz, és 75 százalékban sikerült is megakadályozni azokat, mert jogsértések történtek. A károsultaknak azonban a Jobbik szerint nem egyenként kellene perelniük, hanem a kormánynak kellene fellépnie mellettük. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor kritizálta azokat a politikusokat, akik a kilakoltatások megakadályozását segítik, és „hiú ábrándokat keltenek bajba jutott emberekben”. Völner szerint a jogszabályok alkalmasak a helyzet kezelésére, „a kormány intézkedései sokat segítettek a károsultakon, az embereket véglegesen kiszabadították a devizahitel csapdájából”.

Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara alapítója attól tart, hogy az Európai Bíróság döntését a hazai bíróságok éppen kormányzati nyomásra nem hajtják majd végre. Szerinte a Kúria (a volt Legfelsőbb Bíróság) a törvények alapján eddig is eljuthatott volna erre az álláspontra, de nem tette. „Magyarországon a devizahitelezés nem jogi, hanem politikai probléma, megoldása is csak a politika döntésére változik” – mondta az egykori bíró, aki szerint a devizakárosultaknak ki kell harcolniuk, hogy a Kúria a jog oldalán maradjon, és ne a kormány által megfogalmazott politikai utasításokat hajtsa végre. „Valamennyi devizaper újratárgyalására szükség van, ami több százezer pert érintene. A leggyorsabb megoldás, ha a kormány azonnal felfüggesztené a végrehajtásokat devizahiteles ügyekben. Hatályon kívül kellene helyezni azon jogszabályokat is, amelyek nehezítik a devizahitelesek jogérvényesítését” – tette még hozzá a jogász.

 

Címkék: vélemény hírek segítség olvasói levél eladósodás lakáshitel behajtás erste tanácsok jelzáloghitel tartozás devizahitel pénzügyi tanácsadó sajtóanyag végrehajtás bankfelügyelet credithill bedőlt hitel hitelezés szigorítása fizetési nehézség banki költségek portfolioblogger hazai bankok Európai Bíróság devizahitel per devizahitel állami megoldás végrehajtási eljárás hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd hitelsikerek banki perek devizhaitel megoldások európai bíróság devizahitel

2 komment

Az Európai Bíróság friss döntésével nőtt a devizahitelesek esélye a perekben

2018.10.02. 09:42 | Élet a hitel után

A szerződéskötéskor adott tájékoztatás megfelelőségét is vizsgálni kell a hazai eljárásokban

Az elmúlt bő évtizedben sokan kerültek bajba azért, mert devizahitel-szerződésüknél az árfolyamkockázatot a bank rájuk, kölcsönfelvevőkre terhelte. Az Európai Bíróság most – éppen egy magyar devizahiteles ügy kapcsán – kimondta: az árfolyamkockázatot áthárító, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelenségét a nemzeti bíróság felülvizsgálhatja. Bíróságainknak a jövőben e döntés figyelembe vételével kell eljárniuk.

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó hitelszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés alapján a havi törlesztő részleteket forintban kellett fizetniük, a részletek összegét pedig az aktuális árfolyam alapján számították ki. Az ügyfelek a szerződésben vállalták, hogy viselik a forint és a svájci frank árfolyamának ingadozásából eredő kockázatot. A későbbiekben az árfolyam sajnos jelentős mértékben meg is változott a kárukra, ami a törlesztő részletek nagymértékű emelkedését eredményezte. A két adós 2013 májusában a nemzeti bíróságon keresetet indított az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen, a hitelt adó pénzintézet ugyanis a kölcsönszerződésből származó követelését e két cégre ruházta át. A bírósági eljárásban felvetődött annak lehetősége, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt a hitelező nem fogalmazta meg elég világosan és érthetően, ezért a feltétel tisztességtelennek minősülhet a vonatkozó európai irányelv szerint.

Miközben zajlott fenti ügyben a bírósági eljárás, a 2014-ben hatályba lépett új hazai törvények a devizaalapú kölcsönszerződésekben semmissé tettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, és a szerződések alapján fennálló összes tartozást forintosították. Fenntartották ugyanakkor azt a rutint, hogy a forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődéséből adódó árfolyamkockázat a fogyasztót terheli. A törvényi rendelkezések szerződésekben való tükröződését a bíróság még tisztességtelenségre való hivatkozás esetén sem vizsgálhatná, de! Az ügyben felvetődött, hogy talán mégis vizsgálhatja, amennyiben a sérelmezett feltételt – esetünkben az árfolyamkockázat viselését – a megtámadott szerződés a fogyasztó számára nem fogalmazta meg elég világosan és egyértelműen. A nemzeti bíróság – a Fővárosi Ítélőtábla, amely előtt Ilyés Teréz és Kiss Emil ügye volt – megkereste hát az Európai Bíróságot, hogy a fentiekben iránymutatást kérjen.

Az Európai Bíróság az ilyen, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban a nemzeti bíróság kérésére irányadó ítéletet mond, állásfoglalása azonban még nem jelenti az alapügy lezárását a peres feleknek. A magyar devizahitelesek ügyében is változatlanul a hazai bíróság fog tehát döntést hozni, csak immár az Európai Bíróság állásfoglalását figyelembe véve. Ezért is fontos a magyarországi devizahiteleseknek az, amit az Európai Bíróság ítélete kimond, vagyis, hogy egy szerződéses feltétel tisztességtelenségét a nemzeti bíróság igenis értékelheti, ha arra jut, hogy a szerződésben az adott feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően. Az Európai Bíróság szerint ugyanis a pénzügyi intézmények kötelesek megfelelő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevőknek, hogy utóbbiak megalapozott döntést hozhassanak a szerződéskötéskor. Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek például nem elegendő nyelvtanilag helyesen megfogalmazottaknak lenniük, hanem elvárás az is, hogy tartalmukban is érthetők legyenek az átlagos – általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztók számára.

Az ítélet szerint a fogyasztóknak nem csupán annak felismerésére kell lehetőséget adni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön devizájához képest leértékelődhet, hanem annak mérlegelésére is, hogy ennek hatására a fizetési kötelezettségeik változhatnak, a törlesztő részlet emelkedhet. A feltételek világosságát és érthetőségét a szerződéskötéssel kapcsolatos összes körülményre figyelemmel kell értékelni, függetlenül attól, hogy bizonyos feltételek jogszabályváltozás miatt utólag esetleg semmissé váltak. Az Európai Bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a fogyasztó hivatkozása nélkül, hivatalból kell figyelembe vennie a szerződések lehetséges tisztességtelen feltételeit. A konkrét ügyben nem volt elég az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás, miután a bank csak általánosságban írt erről a szerződésben. A luxemburgi testület fentiekről szóló döntése a devizahitelesek javára befolyásolhatja a bírósági döntéseket Magyarországon.

A bíróságok ugyanis mostantól kötelesek lesznek azt is vizsgálni, hogy a fogyasztók megfelelő időben és tartalommal kaptak-e tájékoztatást az árfolyamkockázat-viselés lehetséges pénzügyi következményeiről. Hogy az átlagos körültekintéssel eljáró kölcsönfelvevő szerződéskötéskor számolhatott-e a törlesztő részlet későbbi drasztikus emelkedésével. Az Európai Bíróság friss döntésére a már folyamatban lévő perekben is hivatkozhatnak a jogi képviselők – főleg, ha az adott pert éppen az Európai Bíróság döntésére várva függesztették fel. Akiknek már lezárult a perük, azok pedig akár új érvénytelenségi eljárást is indíthatnak, ha keresetüket azért utasították el, mert az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás kérdését – akkori álláspont szerint – a bíróság nem vizsgálhatta. Noha egy-egy szerződés megtámadhatósága továbbra is a kontraktus tartalmától és a szerződéskötés körülményeitől függ, a devizahiteles felperesek esélyei nőttek.

Címkék: vélemény segítség olvasói levél eladósodás lakáshitel behajtás tanácsok jelzáloghitel tartozás devizahitel végrehajtás credithill bedőlt hitel banki költségek portfolioblogger devizahitel per devizahitel állami megoldás hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd banki perek devizahitel európai bíróság kásler devizahitel

8 komment